Csúcsfegyverek kísérleti terepe az ukrán hadszíntér

Ukrán tank várakozik a donyecki fronton a tűszünet ellenére

Élesben tesztelik a legújabb fegyvereket, a kelet-ukrajnai hadszíntér tapasztalatai alapján modernizálják a harckocsiparkot. Az interneten megosztott felvételek által azonnal értesülünk a legújabb fejlesztésekről.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor keddi budapesti megbeszélések egyik fő témája minden bizonnyal a mintegy egy éve zajló kelet-ukrajnai válság lesz. Az ENSZ adatai szerint tavaly április óta az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg összecsapásaiban legkevesebb ötezer ember vesztette életét, és több mint tízezren sérültek meg.

A cikk írásakor hivatalosan még tartott az a tűzszünet - igaz, Debalceve környékén lőttek -, amelyről február 11-én állapodtak meg európai közvetítéssel Ukrajna, illetve a szeparatista erők és az őket támogató Oroszország képviselői. A megegyezés része a nehézfegyverzet visszavonása, ez főleg Ukrajnán segíthet.

Ukrán tank a donyecki fronton Forrás: AFP/Oleksandr Ratushniak

A nehézfegyvereket vissza kell vonni

A dokumentum értelmében mindkét félnek minimum ötven kilométerre kell visszavonnia a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi eszközeit: az önjáró és vontatott tarackokat, ágyúkat. A "normál" rakéta-sorozatvetők esetében ez már 70 kilométer, míg a nagyobb hatótávolságú és pusztító erejű Tornádó-Sz, Uragan és Szmercs rakétavetők, illetve a Tocska-U kis hatótávolságú harcászati ballisztikus rakétarendszerek esetében ennél is nagyobb a távolság.

Egy Uragan rakéta bombahordó része Forrás: AFP/Andrey Borodulin

Nem véletlen, hogy a nehézfegyvereket külön említi a megállapodás: ezek azok a haditechnikai eszközök, amelyek a legnagyobb veszteséget okozták és okozzák mind a polgári lakosság körében, mind az ukrán hadsereg, a belbiztonsági erők és a különböző, nem hivatalos, de az ukrán oldalon harcoló fegyveres alakulatok sorában. Egyes becslések szerint az ukrán fegyveres erők veszteségeinek akár háromnegyede is a szeparatista és/vagy orosz tüzérség számlájára írható.

Modernizálták a hadsereg eszközeit

A drámai ukrán veszteségek egyik magyarázata, hogy az orosz hadsereg már nem az a hadsereg, amelyet néha lesajnálva emlegettek Nyugaton. Tanulva a 2008-as grúziai fegyveres konfliktus veszteségeiből, megtámogatva Vlagyimir Puytin orosz elnök hadsereg-fejlesztési elképzeléseivel és a sokáig igen magas orosz olajbevételekkel, komoly modernizációs program zajlik az orosz fegyveres erőknél.

Grad rakétavető Forrás: AFP/Andrey Borodulin

Ennek eredménye az is, hogy Ukrajnában olyan képességeket mutatnak fel és alkalmaznak az orosz erők, amelyek eddig nem látott hatékonyságot kölcsönöznek számukra. Az ellenséges hadszíntéri kommunikáció zavarása, a tüzérségi támadások célpontjainak felderítése távolról irányított felderítő repülőgépekkel, az ukrán légierő szinte teljes kiiktatása a hadszíntér felett a fejlett könnyű légvédelmi eszközökkel: mind azt mutatja, szó sincs rosszul vezetett tömeghadseregről.

Az új orosz fegyvereket tesztelik élesben

És arról sincs szó, hogy az, amit Oroszország sok szakértő szerint Donbasz és Luhanszk csataterein végez, annyira különleges lenne: nevezetesen az új orosz fegyverek, haditechnikai eszközök "éles" tesztelése. Ugyanezt tette és teszi például az Egyesült Államok Irakban és Afganisztánban, vagy Izrael a Gázai övezetben.

Oroszbarát szakadárok Debalcevénél Forrás: AFP/Vasily Maximov

Van azonban egy jelentős különbség: az Egyesült Államok, és Izrael is nyíltan, a saját hadseregét felszerelve veti be az új harci járműveket, drónokat, helikoptereket, tüzérségi eszközöket vagy éppen mesterlövész puskákat. Ezzel ellentétben az arctalan, jelöletlen, de oroszul beszélő és talpig felfegyverzett "zöld katonák", illetve az azonosító jelzésektől többé-kevésbé megfosztott és Oroszországon kívülre hivatalosan soha nem exportált modern harckocsik, páncélozott járművek titokban végzik munkájukat.

A fotók jelzik a beavatkozás tényét

Az internet szerepe felbecsülhetetlen az ukrán frontra kerülő katonák és fegyverek felkutatásában és azonosításában. A helyszínen készült képek és videofelvételek elemzésével a hírportálok mellett komoly kutatóintézetek és szakemberek is foglalkoznak. A modern telekommunikáció és a kamerás mobilok miatt a közösségi hírszerzés talán soha nem volt ennyire hatékony, mint most.

Nem robbant fel, de a földbe fúródott a rakéta Kramatorszkban Forrás: AFP/Volodymyr Shuvayev

Az újságírók, forgatócsoportok és a helyiek által készített és interneten megosztott felvételek nem jelentik az orosz hadsereg ukrajnai beavatkozásának elismerését, maga a Kreml hivatalosan a mai napig tagadja, hogy az orosz hadsereg és a belügyi erők beavatkoztak Ukrajnában, illetve Oroszországból származó haditechnikai eszközöket, nehézfegyvereket vetettek volna be vagy adtak át a szeparatista erőknek.

Amerika meglebegtette a fegyveres segítségnyújtást

Éppen emiatt vetődik fel egyre hangsúlyosabban az Egyesült Államokban is: szállítsanak-e védelmi célokra alkalmas fegyvereket Ukrajnának. Ez az elképzelés már nemcsak a politikai szervezetek és republikánus szenátorok közt népszerű, de az amerikai kormány legmagasabb szintjére is eljutott. Már Barack Obama elnök is arról beszélt egy héttel ezelőtt, a második minszki tűzszüneti szerződés aláírása előtt, hogy gondolkodik arról, hogy Amerika fegyverekkel lássa el Ukrajnát.

Egy BMP-1 gyalogsági harci jármű Forrás: AFP/Vasily Maximov

Ennek alapvetően két oka lehet. Egyrészt az elmúlt másfél hónapban hivatalos amerikai álláspont lett: Oroszország nehézfegyverzettel és saját katonáival támogatja, irányítja az ukrán kormány ellen harcoló szeparatistákat. Másrészt a minszki tárgyalás előtt a nyomásgyakorlás eszköze is lehetett annak meglebegtetése, hogy modern amerikai fegyverek kerülhetnek Ukrajnába, amerikai segélyként.

Eddig Nyugat-Európa és a NATO-tagországok szinte mindegyike elzárkózott bármilyen fegyverszállítástól. Az egyenruhák, egyéni elsősegélycsomagok, repeszálló sisakok és más, nem fegyvernek minősülő felszerelések, eszközök átadása belefért, de például az ukrán fél által igényelt páncéltörő rakéták szállításáról egyelőre nem esett szó.

Mire is van szükség Ukrajnában?

Egy esetleges nyugati fegyverszállítmányt - szigorúan csak elméleti síkon - csak az ukrán hadseregnek szállítanának, a különböző, a kormánnyal többé-kevésbé együttműködő, nem hivatalos katonai csoportok ellátásáról szó sem lehet.

A különböző ukrán fegyveres csoportok ellátásáról szó sem lehet Forrás: AFP/Oleksandr Ratushniak

De mire is lenne szükség? Szakértők szerint az ukrán hadseregnek elsősorban páncélozott járművek megsemmisítésére alkalmas, irányított páncéltörő rakétarendszerek, a felderítő és megfigyelő repüléseket végző drónok ellen használható, vállról indítható légvédelmi rakéták, ezzel együtt saját, modern, távolról irányított felderítő repülőgépek, titkosított hang- és adatkommunikációra alkalmas rádiók, éjjellátó eszközök, a bejövő lövedékek, rakéták röppályáját megfigyelve az ellenséges tüzérségi eszközök tartózkodási helyét kiszámító mobil radarrendszerek kellenek.

A halálesetek számának csökkentése és a sérülések hatékonyabb ellátása érdekében pedig modern tábori kórházakra és páncélozott sebesültmentő járművekre is nagy szükség lenne.

Németország új harckocsit fejleszt

Az ukrán hadszíntér tapasztalatait sokfelé figyelik árgus tekintettel. Németország ennek fényében modernizálná a saját harckocsiparkját. Tenné ezt annak ellenére, hogy most is világszínvonalú, bár csökkenő méretű páncélos fegyvernemet tart fenn. A Leopard 2A6-osok és a legmodernebbnek számító, éppen hadrendbe álló 2A7 változat mellett egy új Kampfpanzert (harckocsit) fejlesztenek.

A legmodernebb Leopard 2A7 tank Forrás: AFP/Eric Piermont

A Leopard 3 projektről szóló elhatározás a német haderő középtávú fejlesztési tervei közé került be. Az akár német–francia együttműködés keretében megvalósuló harckocsi leghamarabb 2030-ban állna hadrendbe. Felépítéséről, fegyverzetéről, meghajtásáról, páncélzatáról ennek megfelelően jelenleg még semmilyen konkrét információ nincs.

Szupertankot mutat be Moszkva?

Hasonlóan keveset tudni a 195-ös objektum, azaz a T-14 Armata orosz harckocsiról. Pedig ez a fejlesztés nagyobb hatással van és lökést adna egy új, akár összeurópai tervezésű és gyártású, eurómilliárdokat felemésztő harckocsiprogram beindításának, mint maga a kelet-ukrajnai háború. Ha minden igaz, az új generációs tankot már az idei, moszkvai Győzelmi Felvonuláson bemutatják, a páncélosok sorozatgyártása viszont csak jövőre kezdődne meg.

A kiszivárgott felvételek alapján az új orosz harckocsi tornya minden eddiginél kisebb lesz, a jármű teljes kezelőszemélyzete ugyanis az egységes orosz járműcsalád alapját is adó páncéltestben ül majd. A toronyba így csak a harckocsiágyú, az automata töltőberendezés, a célzáshoz szükséges eszközök és az azt segítő kiegészítő berendezések kerülnek. Így az Armata minden eddigi szovjet és orosz harckocsihoz képest alacsonyabb lesz, ez pedig növeli a túlélés esélyét a hadműveleti területeken.

Egy T-14 Armata orosz harckocsiról szivárgott ki kép Forrás: bmpd.livejournal.com

Orosz források szerint egy új, 125 milliméteres ágyú kerül a szokatlan toronyba, így irányított páncéltörő rakétákat is lehet majd használni. A pótpáncélzattal ellátott harckocsi kialakításánál fokozottan ügyeltek az aknák és az improvizált robbanóeszközök elleni védelemre, részben az iraki és afganisztáni, részben a saját tapasztalatokra építve. A jármű a legmodernebb felderítő, tűzvezető, rakétákat és páncéltörő gránátokat semlegesítő aktív védelmi rendszert is kap.

Kérdés persze, hogy az orosz költségvetésben mekkora keretet akarnak a programra átcsoportosítani. Katonai források szerint a 2300 darab Armatát 2020-ra gyártanák le, addigra állhatnának hadrendbe, modernizálva a teljes orosz harckocsipark 70 százalékát.