Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A ProPublica oknyomozó portál fontos ügyre hívta fel a figyelmet: a GNU Privacy Guard nevű, ingyenes titkosítószoftver atyja támogatásra szorul.
Bár egy átlagos internetező valószínűleg nem ismeri a programot, Edward Snowden is a német Werner Koch titkosítási megoldását használta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási botrányának kirobbantásához is.
A GNU Privacy Guard számos újságíró, disszidens és elnyomott diktatúrában élő másként gondolkodó dolgát könnyíti meg: a segítségével rejtjelezett információkat hiába hallgatja le vagy szerzi meg valaki, nem tud vele mit kezdeni.
Az 1999 óta elérhető GnuPG forráskódja szabadon hozzáférhető, Koch ugyanis úgy véli, hogy csak így lehet bizonyítani, hogy az nem rejt semmiféle hátsó ajtót, amelyet például titkosszolgálatok használhatnak ki. A programból linuxos, maces és windowsos változat is létezik, az utóbbinak a Gpg4Win neve.
A szólásszabadságért küzdők egyik leghasznosabb segédjét 1997 óta fejleszti az idén 53 éves Werner Koch. A németországi Erkrathban élő szakember egy két évvel ezelőtti hackerkonferencián úgy nyilatkozott a ProPublica szerzőjének, hogy feladni készül a projektet, és keresni akar egy normális, jól fizető állást, amelyből meg is tud élni feleségével és nyolcéves kislányával.
Bár a német kormánytól Koch 2000 és 2010 között kapott támogatást szoftvere Windowsra való fejlesztéséhez - még egy programozót is fel tudott venni cégéhez - megélhetését ez ma már már nem biztosítja - írja a ProPublica.
Koch ugyan két évig még fizetni tudta programozó kollégáját, 2012-ben kénytelen volt elbocsátani őt. Egy évvel később maga közösségi finanszírozással próbált támogatói tőkére szert tenni, még matricákat és pólókat és reklámhelyeket is árult, de az eredeti terveknél kisebb, nagyjából öt és félmilió forintnak megfelelő összeget tudott összekalapozni az internetezőktől, jelenleg ebből fedezi megélhetését.
Koch e sorok írásakor egy újabb közösségi kampánnyal próbál anyagi hátteret szerezni maga, és egy második programozó számára, blogbejegyzése szerint azonban nagyon örül a lelkesítő üzeneteknek is.
A ProPublica cikke szerint komoly hiba, hogy a hatalmas profitra szert tevő online óriások mellett az ilyen kritikus fontosságú technológiák fejlesztőinek nem jut pénz.
A lap a tavalyi Heartbleed-hibát hozza fel példaként: akkor az OpenSSL nevű, rengeteg honlap, netbank és webes szolgáltatás védelmét biztosító titkosítási megoldásban bukkantak súlyos, de egyébként triviális tévedés által okozott hibára. Az OpenSSL útját is rosszul fizetett programozók egyengették, négyük közül csak egynek volt ez a főállása - bár azóta a technológiát használó óriáscégek közül többen is beszálltak bérezésükbe.
