Gép még nem sértette így ember méltóságát

LAS VEGAS, NV - JANUARY 08: A Ghost drone by EHang flies at the 2015 International CES outside the Las Vegas Convention Center on January 8, 2015 in Las Vegas, Nevada. The Ghost can be piloted by a smartphone without a remote control and only needs one click to take off, return and land. CES, the world's largest annual consumer technology trade show, runs through January 9 and is expected to feature 3,600 exhibitors showing off their latest products and services to about 150,000 attendees. Ethan Miller/Getty Images/AFP

A kamerás drónok mindenhová beférkőznek, de a NAV még hasznot is húzhat belőlük. Adatvédelmi konferencián vitatták meg a tervezett drónhasználati törvények bevezetésének előkészületeit.

Bizonyára senki sem vágyik arra, hogy videóra vegyék a saját ablakából, amint félmeztelenül kibotorkál a nappaliba reggeli kávéjával, de a legtöbben a kerti sörözésről készült titkos felvételeket sem szeretnék viszontlátni az interneten. És ezek még kifejezetten szolid példák: egy kamerás drónnal hűtlen házastársat is le lehet buktatni, de a drónokkal kapcsolatos adatkezelési problémákkal foglalkozó konferencián az is kiderült, hogy akár az adóhatóság is megfigyelhet ilyen eszközzel például áfacsalókat.

Már egy játékdrónnal is lehet kukkolni

Nem a drónok használata, hanem a rájuk szerelhető kamerák és egyéb adatrögzítő vagy képközvetítő eszközök jelentenek komoly problémát az adatvédelem szempontjából. Már néhány tízezer forintért meg lehet venni olyan távirányítós koptert, amivel be lehet lesni az ablakon, vagy titokban körbe lehet videózni valakinek a kertjét, mivel erre a célra egy néhány perces repülési idejű modell is bőven elegendő lehet.

A drónok voltak az amerikai CES technológiai expó idei sztárjai is Forrás: AFP/Ethan Miller

Jelenleg nem léteznek sem magyar, sem uniós jogszabályok, amelyek kifejezetten a drónos felvételek készítésének módját, és azok felhasználási lehetőségeit szabályoznák. Ezek előkészítése azonban már folyik, a törvénytervezethez már elkészítette ajánlásait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely a héten egy kétnapos konferenciát is szervezett a témában. (A drónok reptetésének szabályozásával a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a berkein belül működő Légügyi Hivatal fogalkozik.)

Nem verheti szét a kertjébe repülő drónt

Az adatvédelmi hatóság ajánlásából az is kiderül, hogy senki sem veheti kezébe az igazságszolgáltatást akkor sem, ha a kertjébe berepül egy ismeretlen drón. Nem verheti szét vagy lőheti le a készüléket, az egyedüli lehetőség, hogy birtokháborítás címén kérjen jogorvoslatot a bíróságon vagy a helyi jegyzőnél.

Jelenleg - külön drónokra érvényes szabályozás híján - a Magyar Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától kell engedélyt kérni a drónnal való repüléshez. Ha lakott területen akar valaki repülni, a helyi önkormányzat engedélyére is szükség van.

Amivel igazán meg lehet sérteni az emberi méltóságot

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke szerint azért van szükség külön drónspecifikus szabályokra, mert a programozott útvonalon is közlekedni képes, kamerával is felszerelhető berendezésekkel minden korábbi más eszköznél durvább módon lehet megsérteni mások magánszféráját. Sokkal csöndesebb egy repülőgépnél, és váratlanul, olyan helyeken bukkanhat fel, ahol senki sem számítana mások jelenlétére. Ugyanakkor a drónokat rengeteg hasznos feladatra lehet használni, ezért a gépek teljes betiltása is képtelenség, ehelyett inkább szabályozni kell a felhasználás módját.

Manapság a hobbidrónosok Péterfalvi Attila szerint az információszabadságról szóló törvény egyik kiskapuját használják ki, amely szerint saját célra engedély nélkül is lehet adatokat - így fotókat vagy videókat rögzíteni - nyilvánosan publikálni azonban nem. Ez azért problémás, mert a NAIH elnökének eddigi tapasztalatai szerint az így készített felvételeket polgári peres eljárásban - például egy válóper során - bizonyítékként általában fel lehet használni, függetlenül attól, hogy a felvételt egyébként szabályosan és jogszerűen készítették-e, vagy sem.

High-tech megoldások kellenek

Az adatvédelmi hatóság 23 oldalas ajánlásában (megtekintés .pdf-ben) számos elképzelés szerepel a drónos fotózás és filmezés korlátok közé szorítására. A NAIH azt szeretné, ha az országban repülő drónok beazonosíthatók lennének: akár úgy, hogy valamilyen lajstromszám világít az oldalukon, vagy digitális jelként sugároznak azonosítót, vagy egyszerű köztéri táblákkal jelzik a felvétel készítését.

Egy pilóta nélküli gépet olyan messziről is lehet irányítani, hogy sosem derül ki, ki a pilótája Forrás: AFP/Robyn Beck

Péterfalvi Attilától megtudtuk, hogy az ajánlásban csak lehetséges ötleteket gyűjtöttek össze, amelyek közül még ki kell választani a műszakilag megvalósítható megoldásokat. Tapasztalat híján nem tudni például, hogy a drónokon alkalmazható-e a Google Street View autóban alkalmazott technológia, amely szinte valós időben elmossa a lefotózott emberek arcát és a rendszámokat. A személyautóban sokkal nagyobb teljesítményű számítógép működik, egy levegőbe emelkedő drónt viszont csak korlátozott mennyiségű eszközzel lehet felszerelni.

Egy egyszerűbb lehetséges megoldás egy olyan online elérhető adatbázis létrehozása, amelyen bárki megnézheti, hogy mikor, hol, és ki fog drónfelvételeket készíteni az országban.

A TEK és a NAV is figyelhet drónnal

Már a jelenleg hatályos törvények is lehetővé teszik az erre jogosult magyar szerveknek, hogy titkos adatgyűjtéseket végezzenek drónok segítségével akár külső helyszínen, akár egy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható ember lakásába betektintést nyerve - derült ki Dr. Kiss Csaba, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) ezredesének előadásából.

Titkos vagy leplezett megfigyelésre - a törvényben meghatározott ideig, céllal és feltételekkel - egyébként mások mellett a Terrorelhárítási Központ (TEK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), illetve a különböző nemzetbiztonsági szakszolgálatok jogosultak. Ezek a szervek végezhetik a telefonok vagy az internetes forgalom lehallgatását, megfigyelését is.

Betiltani nincs értelme

Dr Solti István, a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárságának munkatársa szerint a legtöbb itthon használatban lévő drón jelenleg a civileknél lévő hobbitípusok közé tartozik - amelyek javarészt kínai gyártóktól kerülnek ki. De egy ilyen drónnal is be lehet lesni rengeteg olyan helyre, amely eddig rejtve volt a külső szemlélők elől. Ráadásul a technológia még nincs is a csúcsán, néhány éven belül a mostaninál sokkal több drón lesz használatban világszerte és itthon is.

Egy házilag összerakott német drón, kamerával Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfram Steinberg

A drónok magáncélú használatát Solti szerint muszáj szabályozni, túlságosan korlátozni vagy betiltani azonban nem érdemes ezeket az eszközöket, mert attól még úgyis visszaélnének velük azok, akik valamilyen bűncselekmény elkövetéséhez akarnak drónt felhasználni.

A szakértő szerint a magyar hatóságok korábban megpróbálták megtiltani itthon a rejtett megfigyelésre használható eszközök - például kamerás karórák, vagy füstjelzőnek álcázott kamerák - kiskereskedelmi forgalmazását, de nem jártak sikerrel.

Egyáltalán mi az a drón?

Pilóta nélkül közlekedő repülő járműből rengeteg különböző típus létezik a tenyérnyi méretű játéktól kezdve a csaknem autó nagyságú, mezőgazdasági fajtáig. Valószínűleg méret, repülősúly és hatótáv alapján lenne érdemes kategórizálni a drónokat, és minden alkategóriához a használathoz megfelelő szabályokat előírni - derült ki Halászné dr. Tóth Alexandra, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Igazgatóság munkatársának előadásából.

A szakember szerint már most világos, hogy nem lehet az egyéb légi járművekre érvényes szabályokat alkalmazni a pilóta nélküli gépekre, annyira eltér egymástól a használat jellege. Valószínűleg előírják majd a gépek és kezelőik nyilvántartását, a drónpilótáknak pedig az általuk használt gép képességeihez illeszkedően orvosi alkalmassági vizsgálaton is át kell majd esniük - de ez nyilván nem lesz olyan szigorú, mint a pilótáké. A drónok használatát specifikusan meghatározó törvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogja kidolgozni, az adatvédelmi és közlekedési hatóságok csak a törvénytervezet szakmai előkészítésében működnek közre.