Egy okostelefonnal már nem lehet villogni, az okosóra unalmas és feleslegesnek is tűnik. Napjaink legizgalmasabb kütyüje kétségkívül a drón, vagy lakossági változata, a távirányítható multikopter. Egy olyan kamerás drónnal, mint a Parrot AR.Drone 2.0, akár saját légi felvételt is készíthetünk a hátsó kertben. De vajon tényleg ilyen egyszerű?
Első éles drónfelszállásom a felcsúti Pancho Aréna melletti vetésben zajlott, ahol egy rég megszüntetett, de a tervek szerint nemsokára újjászülető kisvasút nyomvonalát akartuk levideózni kollégámmal. Az aréna parkolójában hagyjuk a kocsit, hónom alatt a drónnal a közeli erdő felé indultam, hogy egy vetés közepén felszállhassak vele.
Teljesen üres a környék, mindössze egy fehér Volkswagen tűnt fel, a kormánya mögött Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki valószínűleg nem érthette, miért baktat valaki a szántásban egy elektronikus kütyü jókora dobozával a kezében. Az erdő szélén egyébként senkit sem zavartunk, ügyet sem vet ránk a földúton sétáló néhány ember, a TEK-et vagy a rendőrséget sem riasztotta senki.
Remek, napsütéses időben szálltam fel a drónnal, bár egy kicsit fújt a szél. A Parrot AR.Drone 2.0 szoftverje elvileg képes ellensúlyozni a széllökések hatását, de 15-20 méter magasan már nagyon erős volt a szél, sokszor méterekre eltávolodott a kopter attól a ponttól, ahol lebegnie kellett volna.
Harmadik felszállásom során a kvadrokopter oldalra dőlt, és veszélyesen kezdett az egyébként elég messze lévő fák irányába sodródni. Először az ellenkező irányba döntöttem az iPadet, hogy ellenkormányozzak, majd már pánikolva, a Leszállás gombot kezdtem nyomkodni, a gép azonban megállíthatatlanul haladt a fák felé.
Itt megnézheti, hogyan zuhant le a drónunk
Elkerülhetetlen volt az ütközés: az ágak közé csapódó gép rotorjait az automatika azonnal lekapcsolja, de így is jó tizenöt méteres magasságból zuhan a földre, ahogy az a felvételen is látható. A drón még ettől sem ment teljesen tönkre, ám az egyik rotorját tartó rúd lötyögni kezdett, többé nem tudtunk vele felszállni.
Ma sem tudom eldönteni, hogy én voltam a béna, vagy a szélnek esett áldozatul a kevesebb mint félkilós drón, esetleg a vezérlése zavarodott meg ideiglenesen. Egy másik hasonló Parrot kvadrokoptert használó amatőr drónostól később megtudtam, hogy az AR.Drone 2.0 hajlamos makrancoskodni, ha az irányítás könnyített módra van állítva.
Ilyen esetben mindegy, hogy a drón az elejével vagy a hátuljával néz felénk, ha magunk felé döntjük a táblagépet, akkor mindenképp az irányunkba fog megindulni. Ez leírva jelentéktelennek tűnik, de szimmetrikus kivitele miatt a szabadban nagyon nehéz megállapítani, melyik a gép eleje, és melyik a hátulja, ami a hozzám hasonló kezdő drónosok dolgát rendkívül megnehezíti.
Ezt a típust ugyanis wifin keresztül, okostelefonról vagy táblagépről lehet irányítani. Az iPadre telepített applikációban egy virtuális gombot lenyomva lehet felszállni a drónnal, egy másik lenyomása után pedig az eszközt kell a kívánt irányba dönteni. Amerre a mobileszközünk dől, abba az irányba fog megindulni a drón is. Egy másik virtuális karral a koptert lehet elforgatni: mivel egy nem kitapintható kezelőszervről van szó, néha rossz helyen próbáltam nyomkodni. Egyébként elővigyázatos voltam, nem élesben teszteltem a drónozást, előbb egy Rákos-patakhoz közeli vasúti töltés melletti tisztáson próbálgattam a használatát.
Nagyon nehéz iPaddel kormányozni egy drónt, hiába korlátoztam le a sebességét, a profi drónosok nem véletlenül ajánlják a videojátékos kontrollerekre hasonló távirányítók használatát. Egy profi irányító azonban majdnem annyiba kerül, mint egy átlagfelhasználónak szánt drón.
Az AR.Drone akkumulátora nagyjából tízpercnyi nyüstölést visel el egyhuzamban, utána másfél órán át tölteni kell. Tizennégyezer forint darabja, érdemes legalább hármat venni az alapcsomagban lévő egy telep mellé, ha nem akarunk tíz perc repkedés után mindig hazamenni. Ez persze elég nagy pluszköltséget jelent. A 720p felbontású videót folyamatosan sugározta wifin keresztül a táblagépre, így ha le is zuhan, a felvétel megmarad. Az AR Drone 2.0 nagyjából egy okostelefon kamerájához hasonló minőséget nyújt, fotózásnál egy kicsivel jobban teljesít, de ember legyen a talpán, aki az irányítása közben még exponálni is tud.
Egy drón kezelése nagyon összetett feladat, ráadásul ha egy ilyen távirányítós légi járművel sérülést okozunk valakinek, vagy kárt teszünk bármiben, ugyanúgy felelősek vagyunk érte, mintha mondjuk az autónkkal karamboloznánk – magyarázta az Origónak Ormós Zoltán ügyvéd.
Nem csak fizikailag lehet kárt okozni egy drónnal, ha kamerát szerelnek rá, adatvédelmi bűncselekményt is el lehet követni akár a legolcsóbb multikopterrel is. Bár a saját kertjén belül bárki drónozhat, tulajdonjoga a telek feletti légtérben csupán a területen megállapított beépítési korlátig terjed. Ezen belül biztosan szabadon használhatja a távirányítós repülőjét.
Ám ha a drónnal a szomszéd kertjébe kukkol, már jogsértést követhet el. Az ezért járó büntetés attól függ, mekkora érdeksérelmet okozott a drónpilóta valakinek. Nagy érdeksérelemnek számít például az, ha a kertben napozó szomszédról készült fotót vagy videót valaki elkezdi terjeszteni az interneten.
Nincsenek könnyű helyzetben az amatőr drónosok Magyarországon, pedig nincsenek kevesen. A Parrot AR.Drone 2.0-t kölcsönadó Extreme Digital bolthálózatnál a karácsony előtti hónapokban naponta több multikoptert is eladtak, és kisebb webshopokban is számtalan olcsóbb és drágább típust lehet venni.
Egyszerű magánfelhasználóként még első felszállásom előtt feltárcsáztam a Légügyi Hivatalt, hogy megérdeklődjem, miként használhatom szabályosan a kvadrokopteremet. Bár nagyon segítőkészek voltak, csupán annyit sikerült megtudnom, hogy magánszemélyként ehhez senkitől sem kell engedélyt kérnem, arra csak akkor lenne szükség, ha üzleti célra használnám a gépet.
Néhány hasznos tanáccsal elláttak – ne repüljek emberek fölé, lehetőleg városon kívül próbálgassam a drónt –, és felhívták a figyelmemet a korábban már ismertetett kártérítési felelősségemre. Ennél pontosabb útravalót a drónokra vonatkozó törvény híján nem kaphattam, de el is mondták, hogy a specifikus szabályok kidolgozásáig elég zavaros a drónok használata itthon.
A jelenleg hatályos előírások értelmében nincs külön engedélyre szükség egy 25 kilogrammnál könnyebb, és irányítójától legfeljebb 150 méteres távolságra – és ilyen magasságra – repülni képes eszköz használatához.
Ezzel sem lehet azonban akárhol repülni, hiszen például egy repülőtér közelében ilyen magasságban a drón könnyen összeütközhet egy repülőgéppel. Ha valaki nem képzett pilóta vagy légiirányító, nem egyszerű feladat tájékozódnia a reptetési lehetőségekről: a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál a magyar légiforgalmi irányító szolgálathoz, a HungaroControlhoz küldtek erre vonatkozó információkért.
A HungaroControltól megtudtam, a Légtérfelhasználási terv menüpontjában található egy táblázat, ahol naponta frissítik azokat a légtereket, ahol repülést végeznek – ezeken a területeken a megjelölt időpontokban biztosan nem lehet drónozni. Az itt olvasható leírás egy átlagfelhasználónak vajmi kevés hasznos információt ad a repüléshez, ezért egyelőre biztosabbnak tűnik a megadott telefonszámon érdeklődni egy adott területen való repülési lehetőségről. A fentiek tükrében jól látszik, hogy óriási szükség van a magyar dróntörvényre, ennek kidolgozása egyébként folyamatban van, részleteiről ebben a cikkünkben olvashat.