Nem macskabarát a játékos monitor

Az LG legújabb ultrawide monitorát kifejezetten játékosoknak tervezték. Egy új eljárásnak köszönhetően a szórakozást zavaró képtörés a múlté, a felbontás és a kivitelezés azonban nem ér fel az árszinttől várt minőséghez. És macska mellé sem ajánlott.

Amiért szerettük:

- Jól mutat az asztalon
- Játékra is alkalmas
- Szép az IPS képe

Amiért nem szerettük:

- Kissé instabil
- Közepes anyagminőség
- Kevés csatlakozó
- Alacsony felbontás

Amit nem értünk:

- Miért pont játékra ajánlják a 21:9-et?

Görbe monitor, UHD-monitor, nagy monitor, még nagyobb monitor, IPS monitor, OLED monitor, brutálisan drága monitor. Ismerjük a mantrát, a januári CES kiállítás óta pedig minden techőrült kívülről fújja, hogy a kijelzők új generációja mind méretben, mind felbontásban köröket ver majd a mostanság elterjedt megoldásokra.

Arról azonban kevéssé szól a fáma, hogy mi lesz a játékosokkal. Nekik melyik változat ajánlott? Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor kipróbáltuk a gamereknek tervezett LG 34UM67 típusú monitort.

Viszlát, képtörés!

Az LG újdonsága egy 34 colos IPS kijelzővel felszerelt, 21:9-es képarányú monitor, melyet az AMD által kifejlesztett Freesync technológiával is felvértezett a gyártó. Ennek lényege, hogy megfelelő videokártya esetén a monitor dinamikusan frissíti a képet, elkerülve így a játékosokat sokszor az őrületbe kergető képtörést (angolul screen tearing).

Az LG új monitora impozáns látványt nyújt az asztalon. Fotó: Csanádi Márton - Origo

Ez a jelenség akkor lép fel, amikor a monitor és a PC közötti adatátvitel nincs tökéletes szinkronban. A számítógép által generált kép gyorsabban készül el, mint ahogy azt a monitor ki tudja rajzolni, így előfordul, hogy a kijelzőn két fél, rosszabb esetben több töredék képkocka jelenik meg.

Bár a játékokban találkozunk a V-Sync nevű beállítással, ami szoftveresen próbálja orvosolni a problémát, minden tünetét csak egy olyan hardveres eljárás tudja orvosolni, mint a szóban forgó Freesync.

Egy bibi van mindössze: mivel a Freesyncet az AMD találta ki, ezért jelenleg kizárólag AMD videokártyákon működik, és csak a DisplayPort használatával.

Megfelelő alkatrészek hiányában ez a funkció nem elérhető, így én is kénytelen voltam ideiglenesen egy egy MSI R9 290X kártyára cserélni a saját GeForce-omat, hogy lássam, mire képes az LG gyönyörűsége. A Freesync egyébként nyitott szabvány, így idővel más videochip-gyártók is implementálhatják.

Macskatartók kíméljenek!

A monitor felállítása pofonegyszerű: a képernyőt apró csapok és csavarok rögzítik a műanyagból készült talapzaton, ami egyben nyak is, szóval csak össze kell pattintanunk a két alkotóelemet és készen is vagyunk.

Sajnos a gyártó olcsó, sérülékeny műanyagból öntötte ki a monitort, így szerelés közben úgy recseg-ropog, mintha folyton szét akarna esni. Ráadásul

vonzza a port, az ujjlenyomatokról nem is beszélve:

így felállítás után érdemes azonnal letörölgetni azt.

Ez a monitor a megszokottnál magasabb felbontás bír Fotó: Csanádi Márton - Origo

Már ha persze nem dől fel, ugyanis nem éppen stabil konstrukció. Viszont ha nem rugdossuk az asztalt vagy babráljuk a képernyőt, akkor azért jó eséllyel nem fog a nyakunkba borulni.

Jómagam viszont már túléltem egy miniszívrohamot, amikor egyik reggel a macskám üdvözlésképp az asztalra ugrott, és ettől úgy belengett a monitor, hogy csak a szerencsén múlott, hogy nem bukott előre.

Gyerekkel és kisállattal csak óvatosan!

Az LG monitora hightech lakásdíszként is funkcionál. Az ultraszéles kijelző pofátlanul vékony, kávája pedig szinte egyáltalán nincs. Elegáns külsejét felesleges gombok sem csúfítják el.

Mindössze egy rejtett joystick található a monitor alján, amivel elvégezhetjük az összes fontos beállítást

- úgy, mint a kalibrálást vagy a fényerő szabályozását.

Az új Windowsnak is jól áll

IPS típusú megjelenítőről lévén szó, a színek nagyon szépek, kis munkával szinte lefolynak a képernyőről. Egyedül a még minimumon is viszonylag erős háttérvilágítás lehet zavaró, de idővel hozzá lehet szokni.

Elsőre az erős háttérvilágítás zavaró lehet Fotó: Csanádi Márton - Origo

Én egy régi 23 colos Samsungról váltottam az LG óriására, a hatás pedig a szó szoros értelmében sokkoló volt. A széles és méretes kijelzőn hirtelen 3-4 alkalmazás is elfért, munka közben még sose volt ennyire kényelmes az új Windows 10.

Használtam már ultraszéles monitort korábban is, sőt, ennél nagyobb képernyő is megfordult már a kezem alatt, de azokat mindig egy irodában próbáltam ki, és nem az otthonomban Most viszont a saját asztalomon tornyosult a monstrum, ugyanolyan érzést keltve bennem,

mint amikor 4:3-as monitorról 16:9-esre váltottam.

Ezek a roppant széles kijelző elsősorban munkára jó, főleg egy fotós, grafikus, kép- vagy vagy videoszerkesztő tudja élvezni előnyeit. Az LG szerint viszont a gamerek jövője is a 21:9-es képarányban gyökerezik, így a Steam- és Origin-könyvtáram legkedvesebb darabjait indítottam el a monitoron.

A monitor oldalán nincsenek gombok. Sőt, kávája is alig van. Fotó: Csanádi Márton - Origo

A GTA V gengszterszimulátor, a Battlefield 4 lövöldözős, a Wreckfest és a Project CARS autós játékok minden gond nélkül vették az akadályt, és futottak a ma még szokatlannak számító képarányban, a Freesyncnek hála pedig képtörés sem volt.

Pedig ez a jelenség akkor jelentkezik a legtöbbször, amikor egy játék sebessége túlságosan széles skálán ingadozik. Ez egy GTA vagy CARS esetében mondhatni alap, főleg egy átlagos PC-n.

Az LG monitorán a Freesync 48 hertz alatt és 75 hertz felett aktiválódik, vagyis az olyan játéknál érezhető a hatása, amely durván dobálja a képfrissítés értékét.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy bár a készülék kifejezetten jól teljesít a játékok alatt, nem minden programnak áll jól az ultraszéles képarány. Elsősorban szimulátorokkal élvezetes igazán a dolog, mint mondjuk az Elite: Dangerous, ahol

az embert teljesen körülöleli a világűr magánya.

Lövöldözős programokban viszont sokszor zavaró lehet a túl széles kép, mert a felhasználó egyszerűen nem látja be rendesen a virtuális teret.

A jelen monitora

A monitort DV-I, HDMI és DisplayPort 1.2 bemeneten csatlakoztathatjuk a számítógéphez, a Freesynckel azonban most még csak az utóbbi port birkózik meg. A képfrissítés legfeljebb 75 hertz, ami teljesen rendben van, a felbontással azonban nem voltunk kibékülve.

Az LG elsősorban játékosoknak szánja ezt a típust, feltehetően ezért nem ultra-HD-s megjelenítőt választottak, mivel csak kevés PC lenne képes kihajtani ezt a felbontást.

A Freesync aktiválásához AMD videokártára lesz szükségünk. Fotó: Csanádi Márton - Origo

Helyette egy, a mostanság leggyakrabban használt full-HD-hez nagyon hasonló felbontásra voksoltak a mérnökök. A 2560x1080 pixeles méret végül is nem rossz (tulajdonképpen a full-HD 21:9-es kiterjesztése), de korántsem indokol 34 colt, és ha már 163 ezer forintba kerül a készülék, egy kicsit lehetne magasabb a pixelek száma.

Főleg, hogy monitort nem egy-két évre vesz az ember, hanem 4-5-re, 2020-ra pedig erősebbek lesznek az otthoni PC-k, így a 4K-s játék sem lesz olyan ritka, mint most.

Persze jelenleg még nagyon menő egy olyan monitoron játszani, ami nem csak nagy, de ki is hajtja a gépünk, így aki a mának él, nem csinál rossz vásárt ezzel az LG monitorral.

Akik viszont hosszú távra terveznek, azt javasoljuk, hogy várjanak még egy kicsit, vagy dobjanak rá még pár tízezer forintot az árra, és vegyenek egy magasabb felbontású modellt. Főleg hogy egy rendes hangrendszer sem árt mellé, mert

a beépített sztereó hangszórók legfeljebb macskás YouTube-videók nézegetésére jók.