Bizarr képernyők kerültek a kezünk közé

Jobb érzés netezni majdnem ultra-HD felbontásban egy görbe képernyőn, extra széles kivitelben? A monitorok krémjét teszteltük.

Januárban már bemutattuk, hogy milyen bizarr képernyők érkeznek az idén, a szupermonitorok első példányai mostanra hozzánk is befutottak. Ezúttal elsősorban arra voltam kíváncsi, van-e bármi gyakorlati haszna annak, ha a képernyő nem sík, hanem ívelt – ez ugyanis a gyártók legújabb vesszőparipája.

A pontos összehasonlítás érdekében két teljesen azonos méretű, LG gyártmányú monitort – a 34UC97-est és a 34UM95-öst – próbálgattunk felváltva. Az előbbi hajlított kivitelű, az utóbbi síkképernyős. Végül egy görbített formájú Samsung SE790C-es monitort is bevontunk a tesztbe, ennek gyártója azt állítja, hogy a képernyő íve tökéletes látványt nyújt. Jómagam játékokkal és filmekkel nyúztam a monitorokat otthon, segítőm – Marci, az Origo képszerkesztője – pedig a napi munkájához használta őket a szerkesztőségben.

A Samsung ultraszéles monitorján ennyi helyet foglal el az Origo címlapja Fotó: Csanádi Márton - Origo

Kétszer annyi pixel villog a szemünkbe

A monitorok 3440 x 1440 pixel felbontást használnak: ez már majdnem ultra-HD felbontás. Ez azt jelenti, hogy a kijelzőn 4,95 millió darab képpont villog, míg egy átlagos, full HD felbontású monitoron csak 2,1 millió pixel van. Ezek a monitorok azért csak majdnem ultra-HD-sak, mert egy professzionális 4K-s képernyőn 8 millió pixelt lehet megszámolni.

Ez persze sokkal jobb részletességet biztosít: a full HD-nál jobb minőségben szebbek a videók, a játékok, még a betűk is. Persze hamar kiderül, hogy kifolyna a szemünk, ha a Windowst natív felbontásban használnánk, feljebb kell állítani a betűméretet. Így viszont egyből megtapasztaljuk, hogy a csíkszerű kivitelük miatt sokkal többet kell görgetni az oldalakon, mint a hagyományos monitoron.

Ez az LG extra széles, de sík monitorja Fotó: Csanádi Márton - Origo

Ez azért van, mert a monitorok extra széles, 21:9-es képarányúak, szemben a hagyományos típusok 16:9-es vagy 16:10-es oldalarányával. Nagyjából úgy kell elképzelni őket, mintha egy hatalmas irányítópult előtt ülnénk: egy ilyen monitoron egy Excel-tábla több tucat oszlopa elfér, sorokból viszont a megszokottnál kevesebb számára van hely a széles kivitel miatt. Marci kollégám a videovágó és a képszerkesztő programoknál is kényelmesnek találta a szokásosnál szélesebb munkaterületet.

Meggörbült az Origo?

Az ívelt képernyőkön elég furcsán festenek a programok ablakainak címsorai, mert ezek görbülnek. A kijelző íve miatt fellépő torzítás az olyan vízszintes vonalakon érzékelhető leginkább, mint az ablakok széle vagy például egy táblázat mezőinek elválasztói.

Ha képeket vagy filmet nézünk, kevésbé zavaró a jelenség, legfeljebb a Menő manó epizódjai alatt lehet a kép alján alatt végig egy vízszintes vonal látható. A Samsung ívelt monitornál képszerkesztő kollégámat zavarta az, hogy a széleken már kissé torzultak a színek, ezt az LG-knél kevésbé tapasztaltuk.

A Samsung szerint ez a tökéletes ív Fotó: Csanádi Márton - Origo

Ráadásul egy ilyen széles monitoron teljesen értelmetlen teljes képernyőben nézni az Origót vagy bármely más oldalt, pedig a Windows még a 8.1-es kiadásban is a teljes képernyős használatot erőlteti. Ha a kijelző valamelyik oldalára húzunk egy ablakot, a monitor két felébe pakolja az ablakokat, de általában ez sem elég kényelmes, végül a böngésző, a zenelejátszó és a chatprogram ablakait egyesével kell elrendezgetni. Ezt szinte minden egyes bekapcsolás után el kell végezni, ami elég frusztráló. Marci Mac OS X-én egy fokkal jobb volt a helyzet, azon a rendszeren eleve kevésbé van fontos szerepe a teljes képernyős nézetnek, kevesebbet kell rakosgatni az ablakokat.

Játszani panorámában

Amennyire zavaró böngészés közben az ívelt képernyő, annyira jó a szuperszéles monitorokon játszani. Az Assassin’s Creed II-ben készített képernyőmentésen is jól látszik, mennyivel nagyobb területet lehet belátni a virtuális világból. Gyakorlatilag minden fontosabb játéktípusnál jól jön a széles képernyő, autós játéknál ugyanúgy praktikus, mint egy fps-nél.

Az Assassin's Creed II. 21:9-es képarányban (eredeti méretben itt nézheti meg) Forrás: Origo

Azzal viszont kalkulálni kell, hogy a full HD-nál több mint kétszer nagyobb felbontás valamennyivel izmosabb hardvert igényel, de mindkettőnk PC-jén elfutottak a meglévő játékok a kétszeresére emelt pixelszám mellett a meglévő hardveren. Azért, ha valaki egy fanatikus gamer, érdemes elgondolkodnia a meglévő vas továbbfejlesztésén. A 3440 x 1440 pixeles elég jó kompromisszumnak tűnik: szebb a képe a full HD-nál – tehát jobb rajta dolgozni is –, viszont nem olyan hatalmas, mint a 4K, aminek a meghajtásához egy méregdrága PC-re van szükség, ha játszani is szeretnénk. Magyarul egy ilyen monitort egy 150–200 ezer forintos asztali gép is meghajt, míg a 4K-hoz lehet, hogy egy félmilliós is kevés lenne.

Ugyanez a játék 16:9-es oldalarányú monitoron, full-HD-ben (itt nézheti meg eredeti méretben) Forrás: Origo

Ránézésre házimozizáshoz ideálisnak tűnik egy extraszéles monitor, a valóságban azonban nem vált be túlságosan, hiszen a Blu-rayen kiadott vagy online tékából kivett filmek egyike sem 21:9-es képarányú. Ennek pedig az az eredménye, hogy a film mellett két hatalmas fekete oszlop látható, így végeredményben kisebb méretben láthatjuk a szereplőket, mint egy 32 colos tévén. Ha mégis teljes képernyőn néznénk a filmet, a színészek feje torzul. Egyedül annyi haszna van a széles kivitelnek, hogy filmnézés közben gond nélkül elfér a chatablak a monitoron anélkül, hogy bármit is kitakarna.

Kábel a rengetegben

A Samsung széles monitorja hatalmas dobozban érkezik, ezt ugyanis gyárilag készre szerelik, az LG-kkel ellentétben nem kell összecsavarozni a lábait. Ezeken a hiper-szuper monitorokon hiába keressük a jól ismert VGA és DVI csatlakozókat, amiket már olyan rég használunk.

Ezeknek a sávszélessége ugyanis már nem elegendő annyi képi információ átviteléhez, amennyire a full HD-nál nagyobb felbontás esetében szükség van, néhány éven belül örökre el is felejthetjük őket.
Egy mai szupermonitort DisplayPort és/vagy Thunderbolt csatlakozókkal szerelnek fel, illetve az ugyancsak elterjedt HDMI csatlakozó 1.4-es vagy újabb változata tud átvinni ilyen minőségű képet.

Ezek a csatlakozók azért még újabb számítógépek közül sincsenek mindegyiken, a HDMI esetében pedig verziófüggő, hogy meg tud-e hajtani egy ilyen monitort. Vásárláskor mindenképp kérdezősködjünk!

A jövő monitorjain ilyen csatlakozók vannak: DisplayPort, Thunderbolt vagy HDMI Fotó: Csanádi Márton - Origo

Saját full HD-s otthoni monitoromat eddig gond nélkül használtam, de az új szupermonitoroknál kiderült, hogy a régi HDMI-kábel nem megfelelő. Hiába volt 1.4-es, ha azt használtam, mindenféle grafikai hibák jelentek meg a képernyőn. Végül egy szakboltból vettem egy másikat – ami mellé odaírták, hogy akár 4K-s felbontást is átvisz –, ezzel végül tökéletesen működött minden. Ez azért megdöbbentő, mert sem a régi, sem az új kábel nem volt különösebben drága, 3-4 ezer forintba kerültek.

Az viszont roppant idegesítő, hogy a DisplayPortból és a HDMI-ből is létezik többféle méretű csatlakozó, ezeket aztán átalakítókkal vagy megfelelő végű új kábelekkel lehet használni. Ha szupermonitort tervez vásárolni, fotózza le a PC csatlakozóit, és írja le a típusát, hogy megmutathassa az eladónak! Az LG monitorokon 2-2 HDMI és Thunderbolt, valamint egy Displayport csatlakozó van, a Samsungon két HDMI és egy DisplayPort.

Ez az LG hajlított képernyője - három browser is elfér rajta egymás mellett Fotó: Csanádi Márton - Origo

Most akkor jó, ha görbe?

Tényleg hozzáad bármit a monitor görbesége az élményhez? Munka vagy böngészés alatt inkább idegesítőnek találtuk a képet kissé torzító ívelt képernyőt.

Maga az extra szélesvásznú méret és a megszokottnál nagyobb felbontás sokkal hasznosabbnak bizonyult. A 21:9-es képarány a játékok mellett praktikus képszerkesztő vagy videovágó szoftvereknél, böngészni viszont inkább kényelmetlen rajta, mert a csíkszerű képernyőn állandóan görgetni kell.

Bár egyetlen széles monitorral kiváltható két különálló képernyő, az elég meglepő volt, hogy a Windows mennyire nehezen képes alkalmazkodni az ilyen csúcsmonitorokhoz, remélhetőleg a tízes kiadást majd erre is felkészítik.

A három monitor közül az extraszéles, de sík képernyős LGUM95-ös volt a legolcsóbb, de ez is 250 ezer forintba kerül. A hasonló méretű, de ívelt Samsung SE790C ára 280 ezer forint, az ugyancsak görbített LG 34UC97-es pedig 320 ezer forintot kóstál, így egyik sem fogja nagy számban meghódítani a magyar háztartásokat.