Mindenkit megfigyelhet a francia kormány

A photographer listens as Senator Rand Paul, R-KY, speaks in the Senate chambers at the US Capitol in Washington, DC on May 31, 2015. Crucial national security provisions appeared likely to expire midnight Sunday as Senator Rand Paul vowed to block any last-minute votes to extend or reform the controversial program that collects telephone data on Americans. AFP PHOTO/ANDREW CABALLERO-REYNOLDS

Franciaországban ismétli magát a történelem: az ország vezetése elfogadott egy megfigyelési törvényt, amely a terrorcselekményeket hivatott megelőzni. Amerikában nem vált be a kémkedés, itt vajon fog?

Elfogadta a francia alkotmánybíróság azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné az ország lakosságának teljes megfigyelését. A tervezetnek mindössze három pontja ütközött a francia alkotmányba,

ennyi azonban még kevés ahhoz, hogy ne iktathassák be a törvényt.

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint szükség van az óvatosságra, különben nem tudják megelőzni az olyan terrortámadásokat, mint amilyen a Charlie Hedbo esete is volt, amikor a lap párizsi szerkesztőségében követtek el merényletet.

Manuel Valls francia miniszterelnök hisz a tömeges megfigyelésben Forrás: AFP/Nicolas Tucat

A májusban benyújtott tervezet lehetővé tenné az állami szervek számára, hogy lehallgassák a terroristagyanús személyek telefonhívásait, elolvassák e-mailjeiket, mindenféle bírósági döntés és ügyészségi engedély nélkül.

Sőt, az internetszolgáltatókat úgynevezett "fekete dobozok" telepítésére kötelezhetnék, melyek folyamatosan monitoroznák a francia polgárok hálózati viselkedését, hogy aztán a titkosszolgálatok bármikor hozzáférhessenek az összegyűjtött adatokhoz.

Amerikában sem vált be

Az egész országra kiterjedt megfigyelés ötlete nem új, az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kezdte lehallgatni a bel- és külföldi telefonhívásokat, majd több mint tíz év alatt hatalmas adatbázist épített fel az állampolgárok privát kommunikációjából,

természetesen azok tudta nélkül.

A botrány akkor tört ki, amikor Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa kiteregette a szennyest a sajtónak, és beszámolt a titkosszolgálat módszereiről.

A leleplezést közfelháborodás, majd számos kutatás és jelentés követte, melyekből kiderült, hogy az óriási erőforrásokat felemésztő kémkedés nem igazán járt eredménnyel, ugyanis a megakadályozott terrorcselekményekhez alig járult hozzá a masszív adatbázis.

Bár Edwars Snowdent árulással vádolták meg, jelenleg Oroszországban él, a tömeges megfigyelést lehetővé tevő törvény érintett cikkelyét (Patriot Act) ezen a nyáron nem újították meg,

így a szóban forgó adathalmaz nem bővülhet tovább.

Hogy Franciaországnak mennyire válik hasznára az amerikaiaknak csak fejfájást okozó kémkedés, az csak a jövőben derül ki.