Szombaton, 55 éves korában elhunyt Ivata Szatoru, a Nintendo elnöke. A világ legrégebb óta létező, videojátékokkal foglalkozó cégének vezére nem csak ahhoz értett, hogy mivel lehet megragadni a vásárlók egy korábban figyelmen kívül hagyott rétegét, de még a programozás sem volt ismeretlen a számára.
Sőt,
eredetileg mérnökként kezdett a Nintendónak dolgozni, 32 évvel ezelőtt.
Legalábbis közvetve. A Tokiói Egyetem komputertechnika szakának elvégzése után a HAL Laboratory nevű fejlesztőcsapatnál talált munkát. Ez ugyan nem volt része a japán óriáscégnek, de nagyon sokat dolgozott a Nintendo által gyártott játékkonzolokkal.
1983-as munkakezdését követően Ivatát azonnal mélyvízbe dobták:
a szoftverrészleg koordinációja volt a feladata, és olyan, máig népszerű játékokon dolgozott, mint
melyek nem a HAL munkái voltak, eredményei miatt azonban a programok készítői többször kikérték Ivata tanácsait.
A fent felsorolt programok a maguk idejében nem csak sikeresek voltak, de előremutatók is. Az EarthBound például egy olyan szerepjáték, amelyben a hősök nem varázslók vagy katonák, hanem egyszerű kisgyerekek, akik a rendelkezésükre álló kevés eszközzel próbálják megakadályozni, hogy egy gonosz földönkívüli leigázza az emberiséget.
A szoftvert sajátos humor jellemzi, és máig egyedülálló abban a tekintetben, hogy bár látszólag gyerekeknek szól,
számtalan felnőtteket célzó, társadalomkritikai kikacsintás található benne.
A játékot a szóbeszéd szerint Ivata teljesen egyedül kódolta. Ez már csak azért is komoly eredmény, mert a nem mindennapi játék nem mindennapi szakmai feladatok elé állította a platformjául szolgáló, 16 bites SNES konzolt.
Az Earthbound elsősorban Japánban volt nagy siker, szemben a Kirby-játékokkal, amelyek világszerte gyerekek millióinak szívét hódították meg. Kirby egy aranyos, rózsaszín kis lény, aki mindent bekebelez, ami az útjába kerül. Ha bekebelezi egy ellenfelét, annak képességeit is átveszi egy rövid időre, így bővítve a játékos stratégiai lehetőségeit.
A széria az 1992-es startja óta mai napig fut, legutóbb Wii U játékkonzolra jelent meg belőle epizód, idén májusban, Kirby and the Rainbow Curse címmel.
1993-ban, tíz év HAL-nál töltött munka után Ivata már a cég vezérigazgatójaként stabilizálta a kicsit megroggyant vállalat pénzügyeit, és olyan jó munkát végzett, hogy az 1980 óta létező csapat mind a mai napig minőségi tartalommal látja el a Nintendo játékkonzoljait.
2000-ben aztán fordult a kocka: az addig csak partnerként kezelt Nintendo munkát ajánlott Ivatának, aki így a cégvezetői részleg tervezési osztályán kezdett dolgozni. Ez az időszak azonban egyáltalán nem volt kellemes a gyártó számára: a nyár folyamán kiadták a GameCube nevű játékkonzolt, ami sajnos koránt sem szerepelt jól a piacon, és ha nincs a hordozható GameBoy Advance nevű gép, az is lehet, hogy a nagy N már 2001-ben lehúzza a rolót.
Egy évet kellett még várni arra, hogy újabb korszak köszöntsön be a cégnél. 2002-ben ugyanis Jamaucsi Hirosi akkori elnök 53 év után visszavonult az elnöki székből, és nem mást jelölt ki utódjául, mint azt az Ivatát, akit akkoriban szürke egérnek gondoltak a cégnél.
Többen pletykálták, hogy a 75 éves Jamaucsi már nem tudja, mit csinál, az idő azonban a tapasztalt vezetőt igazolta, immár nem az első alkalommal (ő vette maga mellé többek között a Mariót és Zeldát kitaláló Mijamoto Sigerut, aki most átmenetileg átvette a Nintendo igazgatását, valamint a GameBoy, és a hordozható videojátékok atyját, Jokoi Gunpejt).
Ivatának 2002-ben súlyos anyagi károkkal kellett szembenéznie, miközben
a videojáték-ipart olyan óriások kezdték el felosztani maguk között, mint a Microsoft és a Sony.
Rájött ugyanakkor, hogy a GameCube sikertelenségét csak egy olyan utóddal lehet orvosolni, amely minden korábbinál nagyobb közönségnek szól. Így született meg a 2006-os Wii nevű konzol, ami hardver szempontjából nem sokkal volt erősebb az elődjénél, sőt, a kortárs Xbox 360-nal és PlayStation 3-mal szemben még csak HD-felbontású játékokat sem kínált.
Csakhogy a Wii egy mozgásérzékelővel felszerelt játékgép lett, mellyel a Nintendo nem csak a gyermekeket, hanem az egész családot megcélozta, apukástul, anyukástul, nagyszülőstül, mindenestül.
A Wii különleges irányítójával a tévé előtt hadonászva lehetett edzeni, sportolni, lövöldözni, kardvívni - és néha még a tévét is tönkre lehetett tenni vele, ha a játékosok nem voltak elég elővigyázatosak.
Ivatáék nagyszerűsége elsősorban abban a felismerésben rejlett, hogy a videojáték nem egy szűk közösségnek szól, hanem mindenkinek. Az úgynevezett alkalmi játékosok egyszerű, hozzáférhető szórakozásra vágynak, melyhez nem kell különösebb előismeret, és lehetőleg olcsó is.
A Wii ezeknek a kritériumoknak tökéletesen megfelelt (a nem túl fejlett alkatrészek miatt olcsó volt a gyártása), és
utat nyitott a mindenkit célzó játékipar számára,
mely manapság a mobiljátékok területén burjánzik, megállíthatatlanul.
De szintén Ivata vezetése alatt hódított teret a Nintendo DS konzolja is, mely már 2004-ben, jócskán az első iPhone előtt megmutatta, milyen jól jöhet az érintőképernyő egy hordozható játékgépben.
A Wii és a DS megnyerték a saját generációjuk konzolháborúját: a tévére köthető masinából 2014 végére 101 millió példány, a hordozható játékgépből pedig az összes kiadott változatával együtt 154 millió darab kelt el világszerte.
A Wii sikere láttán azonban a Nintendo, úgy tűnik, elbízta magát. A 2012-ben megjelent Wii U nem hogy nem ismételte meg az elődje sikerét, de komoly bukta lett.
A befektetők Ivata fejét követelték, és többször felszólították a lemondásra. Ő azonban erre nem volt hajlandó.
"Nem lesznek komoly vezetői változások"
- mondta, majd hozzátette, hogy a Wii U tényleg rosszkor, magas áron jelent meg, emiatt viszont a jen árfolyamáának hullámzását okolta.
Ivata Szatoru egészsége nem a Wii U miatt romlott meg, de bizonyára nem tett jót neki, hogy a legutóbbi Nintendo-konzolból idén márciusig kevesebb mint 10 millió példányt szállítottak ki az üzletekbe. A cégelnök először tavaly hagyott ki egy, a videojáték-iparban kulcsfontosságú szereplést: nem jelent meg az E3-on, a hivatalos közlemény szerint daganatot távolítottak el az epevezetékéből.
Ivata idén sem volt kint az expón, bábformában azonban szerepelt a cég egyik videójában. Akkor a Nintendo hivatalosan úgy kommunikálta a távolmaradását, hogy egyszerűen üzleti okokból kell Japánban maradnia.
Ma hajnalban azonban elhunyt egy tokiói kórházban.
"Nagyban hozzájárult a játékipar fejlődéséhez. Imádkozom a lelkéért"
- mondta Josida Suhei Sony Computer Entertainment Worldwide Studios elnöke.
Maszuda Junicsi,
a Pokémon-játékok zeneszerzője volt az egyik utolsó ember, aki beszélt vele.
"Olyan ember volt, aki értette a Pokémon-jelenséget, egy remek vezető. Amikor a minap meglátogattam, jól volt. Szívem mélyéről imádkozom érte."
A rajongók így búcsúztak:
A Nintendo új elnöke egyelőre megválasztásra vár, addig Mijamoto Sigeru és Takeda Genyi helyettes igazgatók vezetik a céget. Akárki legyen is Ivata utódja, komoly munka vár rá: be kell vezetnie a Nintendót a XXI. századba, meghódítania a mobilkészülékeket, és felvennie a versenyt az idő közben elhúzott Microsofttal és Sonyval. Nem lesz könnyű dolga.