A szülők vagy nagyszülők az esetek többségében nem a család technológiai reformerei, nem szeretik a változásokat, örülnek annak, ha a meglévő PC-t kezelni tudják.
Nem is ismerek sok olyat, aki lelkesen követelné egy új rendszer telepítését,
édesanyám is évek óta jól elvolt a Windows 7-es laptopjával,
bár a rendszer mostanra már kezdett lomhává válni.
Maga a laptop egyébként nem ócska, egy Intel Core i5-ös lapkával szerelt HP Pavilion G6-os, gyárilag telepített Windows 7-tel, 4 gigabájt, de még pont bővíthető memóriával és egy 750 gigabájtos merevlemezzel. Adta magát az ötlet, hogy
egy olcsó SSD-meghajtóval felgyorsítom a rendszert.
Ezzel a módszerrel ha az új rendszer nem válna be, a régi Windows 7 is megmarad, és bármikor használatba vehető, ha a winchestert visszadugom a helyére. A gép már évek óta nem garanciális, de a winchestert még akkor is kicserélhetném, mindössze két csavart kell kitekerni a laptop aljáról, és lehúzni egyetlen csatlakozót, gyerekjáték.
A Windows 10-et csak a meglévő, működő 7-es rendszerre lehet telepíteni, egyből közvetlenül a laptopra nem. A HP laptop annak idején eredeti Windows 7-tel érkezett, viszont ezt nem DVD-n adták hozzá, az önkicsomagoló telepítő rajta volt a gép merevlemezén. Amit most le akartam cserélni a sokkal gyorsabb SSD-meghajtóra.
Sebaj, bár a Microsoft nem nagyon hirdeti, a cégnek van egy oldala, ahonnan
bárki letöltheti saját Windowsának sorozatszámának begépelése után a telepítőt,
ezt ajánlja a HP támogatói oldala is.
Ennek ellenére a Microsoft kiírta, hogy bár valóban eredeti a Windows, ez egy géppel együtt szállított példány, a telepítőért zaklassam a gyártót, azaz a HP-t, amelyik eredetileg a Microsofthoz irányított.
Nyilván a torrentezés maradt az egyetlen alternatíva, egy óra múlva már DVD-re írhattam a rendszert. A telepítéssel semmi probléma nem volt, mindössze a hálózati kártya illesztőprogramját kellett manuálisan felmásolni.
De hamar kiderült, hogy a Windows 10 telepítése előtt aktiválni kell a legális Windows 7 rendszert. Persze az online aktiváló felület jelezte, hogy
valami nem kóser, telefonon kell elvégeznem az aktiválást.
Bár kivert a frász, hogy vasárnap este senki nem fogadja majd a hívásomat, kiderült, hogy automata rendszert tárcsáztam. Előbb nagyjából hatszor hat számból álló számsort kell pontosan bepötyögni mobilon, amelyre a robothang nyolcszor hat számot diktál le. Ugyan mindegyiknél szünetet tart, és lehet ismétlést kérni, de
elég macera ezt a sok számot bepötyögni.
De végül valóban aktiválja a rendszert a számrengeteg.
Az Origón már ismertetett módszerrel indítanám a Windows 10 telepítését, de a Microsoft jelzi, hogy nem támogatja már a Windows 7 beépített Internet Explorer 8 böngészőjét, ezért
le kell töltenem egy Chrome-ot,
hogy abból letölthessem a Windows 10 telepítőjét.
A fájlok letöltésével húsz perc alatt végez a gép, utána viszont egy csomó ideig kell várakozni. Hol azt írja a rendszer, hogy frissítéseket vár, hol egyéb feliratok mellett
nézegethettem a 0 százalékos státuszt majdnem egy óráig.
Meglepő, de a telepítő nem állt le, dolgozott, két órával később már indul is a Windows 10.
Az első indításkor még kicsit szétesett a képernyő tartalma, de a második startra néhány frissítés is települt, ami orvosolja ezt. Esetünkben túl sok igény nincs, a böngészőn kívül csak egy Skype-ra van szükség, ami gond nélkül települ, még a beépített webkamerát és a mikrofont is gond nélkül kezeli.
A kedvenc oldalak listája miatt telepítettem a Firefoxot, anyám kedvenc farmos játéka viszont jelezte, hogy
telepítsem az Adobe Flasht, ami korunk egyik leggyűlöltebb szoftvere.
Próbaképp tettem egy próbát az Edge-dzsel, meglepő módon a Microsoft új böngészőjében a Flash nélkül is vígan elindul.
Velem ellentétben édesanyám nem egy power user, így egyáltalán nincs szüksége pluginokra és ilyesmikre, így ő valószínűleg meg is tud maradni az Edge böngészőnél.
A biztonság kedvéért azért a Firefoxot is a tálcán hagyom, netbank vagy egyéb oldalak miatt szükség lehet rá. A Windows 8-tól eltérően a 10-ben megmaradt a Start menü, ennek a kezelése sem okoz gondot,
egyedül a kikapcsolást kell megmutatnom,
ami az idétlen "Főkapcsoló" menüpont alá került.
Még előkeresem a Vezérlőpultban a kezelőfelület beállításait, és letiltom a Windows 10 aktív sarkait, ezekbe húzva egy ablakot az automatikusan félképernyős nézetbe áll, amit inkább csak a profi felhasználók élveznek.
Letiltom még a Start gomb melletti keresőt, és a megnyitott szoftvereket listázó Feladatnézet ikonját is elrejtem,
ezek csak megzavarnák anyámat.
Minden tökéletes lenne, de néhány újraindítás után a Windows 10 valamiért megmakacsolta magát, és az SSD dacára csigalassan, bár biztosan indul. Ennek a hibának a felkutatása viszont már a következő hétvégére marad.