A magyar Pompejiként emlegetik azt a bonyhádi középkori templomromot, amelyre a 6-os mentén, az útépítési munkálatok során bukkantak rá.
A templom régészeti feltárását mégis gyors ütemben kell elvégezniük a régészeknek, mert a döntéshozók az útépítés folytatása mellett dönthetnek: az illetékes kormányhivatal megadta az engedélyt, jelenleg az örökségvédelmi hatóság döntésére várnak.
Az elkerülő útra a Nepomuki Szent János híd rossz állapota miatt szükség van, viszont ha az eredeti tervek szerint végezni akarnak a munkálatokkal, az egyet jelent a feltárás beszüntetésével és a történelmi emlékek visszatemetésével.
A bonyhádi templomrom feltárását a térmodellezéssel foglalkozó Interspect örökítette meg. "Dr. Szabó Géza régész-történész útmutatásai alapján
különös figyelmet fordítottunk arra, hogy minden lényeges elemet rögzítsünk"
– mondta Molnár Zsolt, a cég műszaki igazgatója.
A fényképezést ketten csinálták, a munkálatok alatt más nem tartózkodott a templomromban. A fényképezést speciális, kalibrált fényképezőgépekkel végezték, a feldolgozás az erre a célra kifejlesztett szoftver feladata.
A program nemcsak régészeti területek, de légi felvételek és tárgyfotók háromdimenziós feldolgozására is képes.
A fényképezésnél nagy gondot fordítottak a speciális formák, nehezen hozzáférhető felületek leképezésére, a képek átfedésére és a GPS-felmérés pontosságára.
A munka mindössze 6 percig tartott,
tehát ennyi időre szakította meg a feltárási munkát a művelet, de még rövidebb idő alatt is elvégezhető a speciális, erre a célra kidolgozott magyar drón segítségével.
Az archeológiai műveletek folyamatos dokumentálása régen sokkal időigényesebb és nehezebb feladat volt.
A kiemelés előtt igyekeztek felülnézetből, méretarányosan lerajzolni a leleteket. Ez azonban nem tette lehetővé a leletek környezetének teljes részletességű megörökítését" – mondta Bakó Gábor, az Interspect egyik vezetője.
"Később már fényképeztek is, azonban a fénykép – bár részletgazdag – torzítva ábrázolja a tárgyak felvett képét, nem méretarányos vetületi térkép. Éppen ezért továbbra is
a rajzolás maradt a régészek első számú dokumentációs eszköze."
Napjainkra elérhetővé vált a helyszíni gyors fotogrammetria, amelynek segítségével mérőképekből, azaz
fényképekből készül háromdimenziós virtuális térmodell.
Mivel a fényképezés geodéziai felméréssel párosul, a létrejövő színes pontfelhő minden elemének ismertek a koordinátái és a tengerszinthez viszonyított magassága, tehát a feltárás nagy részletességű és egyben pontos dokumentálása ezzel a módszerrel is kivitelezhető.
A légi felmérésekkel nemcsak a felszín háromdimenziós rögzítése válik lehetővé, hanem az emberi szem számára láthatatlan, ám a speciális, magyar kamerák által érzékelhető jelenségek is megörökíthetőek. Ezzel
olyan részletek válnak feltérképezhetővé, amelyeket más módszerrel nem is észlelnénk.
A régészetben ez nagyon fontos lehet, amikor egy már eltemetődött objektum pontos alaprajzára vagyunk kíváncsiak, vagy kultúrtörténeti emlékek nyomait keressük a tájban.
A fenti képeken is látszódik, hogy a különböző csatornák kiemelik az egykori építményeket a környezetükből. A felvétel repülőgépbe szerelt mérőkamerával készült, így nagy területeket lehet feltérképezni.
A módszer azonban nem új, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet szakemberei már a hetvenes években is alkalmazták a multispektrális technológiát archeológiai légi felmérésekhez.
Most azonban a csoport olyan digitális mérőberendezéseket készíthet, amik az adott felméréshez a legmegfelelőbbek, és már nemcsak a színes és infravörös, de az ultraibolya spektrumot is használják.