Jelentős fegyverkezési programot jelentett be a brit kormány: a következő évtizedre 7 százalékkal több forrás jut a védelmi beszerzési programokra. Az összeg eléri a 178 milliárd angol font (azaz 78 ezer milliárd forint) értéket.
Háromszor kifizethetnék a magyar adósságot
Az Egyesült Királyság a világ ötödik legnagyobb gazdasága: a megtermelt nemzeti össztermék (GDP) tavaly elérte az 2941 amerikai dollárt, azaz 1943 milliárd angol font körüli összeget. Vagyis a következő 10 évben a brit kormány az éves össztermék 9 százalékának megfelelő összeget kíván fegyverkezési programjára költeni. Annyit, amennyit a magyar gazdaság két és fél év alatt termel meg, és amelynek harmada is bőven elég lenne a teljes magyar államadósság visszafizetésére.A világ most veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb, mint öt évvel ezelőtt"
- hangzott a brit kormány bejelentése.
Való igaz: az ISIS terrorszervezet felbukkanása és megerősödése, a Közel-Kelet lángba borulása és az Európába megindult menekülthullám mellett nem szabad elfeledkezni az ukrajnai háborúról, és ezzel Oroszország fegyveres beavatkozásáról sem.
Az Iszlám Állam nem egy távoli probléma több száz kilométerre tőlünk, "közvetlen fenyegetést jelent" - mondta David Cameron miniszterelnök. Ennek fényében nem csoda, hogy mindössze egy héten belül dönt a brit parlament: indítson-e légitámadást Szíria ellen.
A kormány csütörtökön mutatja be a katonai beavatkozásról szóló terveit. Így - mint Cameron fogalmazott - elég időt hagynak a képviselőknek, hogy "a hétvégén alaposan megfontolják a döntést".
Ugyanakkor közölte, hogy határozottan támogatja Hollande francia elnök módszerét, azaz az Iszlám Állam elleni szíriai bombázást. "Szilárd meggyőződésem, hogy Nagy-Britanniának is így kéne tennie."
A nem hagyományos fenyegetések megerősödése között meg kell említeni
Éppen ettől tartanak a britek, hogy az ISIS és az al-Kaida harcosai vegyi és nukleáris fegyverekhez jutnak. Ehhez képest érdekes, hogy a legkomolyabb leendő megrendelések a hagyományos hadviselés területén történnek majd. És még érdekesebb, hogy nem saját fejlesztésekről, hanem
döntően amerikai technológiáról van szó.
Ilyen például a tervezett, kilenc Boeing P-8 Poseidonból álló brit haditengerészeti járőrgépflotta. A szenzorokkal és kamerákkal felszerelt repülőgépekkel nem csupán a vízfelszíni hadihajókat és a tengeralattjárókat igyekeznek majd szemmel tartani, hanem a szárazföldi kutató-mentő bevetéseket is támogathatják.
A komoly haditengerészettel rendelkező Nagy-Britannia nehezen elfogadható okból, költséghatékonyság miatt hagyott fel felségvizei, illetve más tengerek és óceánok légi ellenőrzésével.
Az elődöt, a brit fejlesztésű és gyártású, többször is modernizált Hawker Siddeley Nimrod MR2-est 2010 májusában vonták ki a hadrendből. Ezzel pedig meg is szűnt a nagy hatótávolságú, haditengerészeti légifelderítés Nagy-Britanniában.
Ugyanis a váltótípusnak szánt gép (MRA4) minden pénzügyi (789 millió font pluszköltség), és időkeretet (9+ év késés) túllépő programja ugyanazon évben kudarcba fulladt - törölték.
A brit védelmi program számokban
- 178 milliárd fontot költenek felszerelésre a következő egy évtizedben.Szintén brit típust, a British Aerospace Harrier II-est váltják majd fel a brit királyi légierőnél és a királyi haditengerészetnél az amerikai Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázó repülőgépek.
Mindkét gép képes helyből fel- és leszállni, szárazföldön és hajófedélzeten egyaránt.
A most bejelentett hírek szerint marad a 138 darabos megrendelés, ebből 24 gép kerül majd a két új, I. Erzsébet után elnevezett repülőgép-hordozóra.
Meghosszabbítják a brit Typhoon vadászbombázó repülőgépek élettartamát,
további 10 esztendőt kapnak.
Ennek megfelelően az "eurokacsa" vadászbombázó 2040-ig biztosan a brit színeket viseli majd.
Bővítik a Typhoon repülőszázadok számát is: 5-ről 7-re emelik, századonként 12 repülőgéppel. Aktív fázisvezérelt radarrendszert is kapnak a brit bombázók.
Így növelik a típus harcképességét. Azaz minden brit vadászgép azonos szintre kerül: légi és földi célpontok elleni támadásra egyaránt alkalmas lesz.
Nemcsak a titkosszolgálatok ügynökeinek számát növelik a terrorizmus elleni küzdelem jegyében, de
2025-re fel kell állnia annak a két, gyorsreagálású dandárnak, amely az ország elleni, akár nemzetközi fenyegetéseket is képes lesz azonnal kezelni.
A kétszer 5000 fős csapat akár több ezer kilométerrel arrébb, például Szíriában is fel tudna lépni rövid idő alatt, majd a hadszíntéren huzamosabb ideig eredményes műveleteket végrehajtani, önállóan működni.
Igaz, brit elemzők szerint a 10 ezer katonát a királyi hadsereg már meglévő, 82 ezer fős állományából állítják ki, azaz
nincs szó a szárazföldi erők létszámnöveléséről.
Ráadásul létrehozásukról már az előző stratégiai védelmi felülvizsgálatban is szó volt, komoly újdonságot nem jelentett.
A királyi légierő 2006 óta üzemelő MQ-9 Reaper flottája helyére új, távolról irányított repülőgépek érkeznek majd. A tíz darab Reapert kétszer annyi új generációs drón váltja fel.
A Protector (Védelmező) kódnéven ismert gépről egyelőre annyit tudni, hogy csendesebb lesz, a hatótávolsága nagyobb, a legmodernebb felderítőrendszerekkel szerelik fel, és nagyban növeli majd az Egyesült Királyság védelmi képességeit a terrorszervezetekkel szemben.
Ehhez képest a brit különleges erőknek ígért új ruházat és fegyverzet már csak a hab a tortán.
Az eddig nyilvánosságra került információk alapján a brit kormány továbbra is a katonai fellépésben bízik leginkább:
új vadászbombázók, drónok és felderítő repülőgépek visznek majd el fontmilliárdokat.
Kérdés, hogy ezt mennyire támogatja majd a hírszerzés fejlesztése, hatékonyak lesznek-e ezek a nagy csapásmérő képességű, roppant drága eszközök az Európán belül jelentkező terrorfenyegetések elhárításában.