A terrorizmusról pár éve még símaszkos, autókat robbantgató, fegyveres csoportok jutottak eszünkbe, mára azonban a szó jelentésének köre kitágult: akár
egy íróasztal előtt ülve is lehet valakiből kiberterrorista.
Az Iszlám Állam felemelkedése és hirtelen elburjánzása lehetetlen lett volna a közösségi média felhasználása nélkül.
A 129 halálos áldozatot követelő, november 13-i párizsi terrortámadások megszervezéséhez is az internetet használták a támadók, az viszont még nem tisztázott, hogy pontosan miként. Csak annyi biztos, hogy a dzsihadisták körében októberben
hirtelen népszerűvé vált a Telegram nevű alkalmazás,
ezt a gyanúsítottak is előszeretettel használták.
A Telegram egy viszonylag kevéssé közismert csevegőapp, első változata 2013 augusztusában jelent meg. A program Androidra és iOS-re ingyenesen letölthető, sőt, telepítéskor felhívja a figyelmet, hogy nincsenek benne idegesítő reklámok sem:
csak és kizárólag a felhasználó kényelmes és biztonságos kommunikációját szolgálja.
A fejlesztők a Telegram leírásában úgy fogalmaznak: fontos számukra az internetes biztonság, a felhasználók titkos megosztásaiért pedig semmilyen felelősséget nem vállalnak. Sőt, jelenteni is csak a nyílt csoportokban tapasztalt tevékenységet lehet, méghozzá manuálisan, e-mailben.
És hogy mit tekint szabályellenesnek a Telegram stábja? Elsősorban a reklámokat, nemkívánatos botokat. Azaz még ha sejtjük is, hogy egy csoport épp merényletet tervez az egyik csoportban, a moderátorok akkor sem avatkoznak közbe.
A fejlesztők persze nem azért adják ingyen a szoftvert, mert nem szeretik a pénzt, hanem mert egyelőre nincs rá szükségük:
a Telegram egy orosz testvérpár, Nyikolaj és Pavel Durov munkája.
Pavel ugyanis köszöni, szépen megél az általa alapított legnagyobb orosz közösségi portálból származó vagyonából. A VK-t (korábban VKontakte) sokan az orosz Facebookként emlegetik, a 31 éves orosz milliárdost pedig az orosz Zuckerbergként. Mindezt persze okkal, a 2006-ban indult közösségi oldal ugyanis nem titkoltan a Facebooktól nyúlt le ötleteket.
Idei statisztikák szerint átlagosan napi 71 millió felhasználó tölti idejét a VK-n,
a regisztráltak száma 300 millió felett jár.
Amolyan anti-Facebookként is működik, főleg mióta több nyelvre lefordították, köztük magyarra is.
Persze semmi sem tart örökké, ezt a Durov testvérek is tudják: Pavel az ukrán válság idején összerúgta a port az egyre inkább putyini befolyás alá kerülő VK igazgatótanácsával, és maga mögött hagyta a vállalatot.
Amennyiben elfogy a Telegram üzemeltetéséhez szükséges tőke, a felhasználókhoz fordulnak, és felajánlásokból tartják életben a szolgáltatást. Mivel pedig
az Iszlám Állam tagjai kifejezetten kedvelik az appot,
akár ők is állhatják a költségek egy részét.
A titoktartás egyébként azért fontos a két fiatal orosznak, mert maguk is ismert kritikusai Vlagyimir Putyinnak és kormányzatának. Az orosz elnök évek óta próbálja uralma alá hajtani az internetet, eközben saját céljaira is gyakran felhasználja. Az éles kritikát nem igazán szívlelő elnök, és a hatóságok elől pedig csak a szuperbiztonságos szoftverek jelentenek védelmet, Durovék tehát elsősorban aktivistáknak és ellenzéki politikusoknak tartják fent a Telegramot.
Személyes felhasználásra írtuk a programot, nem számítottunk rá, hogy globálisan is népszerű lesz"
- mondta Durov.
Azt, hogy a Telegram mennyire biztonságos, természetesen csak a fejlesztők tudják. Kétségtelen viszont, hogy
igyekeznek biztosítani a felhasználókat a teljes titoktartásról.
Bár a szolgáltatás felhőalapú, azaz elméletileg minden adat egy közös gyűjtőbe kerül, lehetőség van úgynevezett titkos csoportok létrehozására is.
Ezek a beszélgetések elkerülik a felhőt, helyette kliens-kliens oldalú titkosítást használnak, így sem a készüléken, sem a szerveren nem hagynak nyomot. Az üzenet lehet írott szöveg, kép, videó vagy rövid hangfelvétel.
Ezek idővel megsemmisítik magukat.
Októberben egy frissítés lehetővé tette, hogy a felhasználók üzeneteket sugározzanak egymásnak, afféle virtuális rádióként. A funkcióra le is csapott az Iszlám Állam, a Telegramot ellepték a dzsihadista csatornák, amik az arra fogékony felhasználókat zárt beszélgetésekbe invitálták.
Mivel pedig a Telegram vezetősége elzárkózik mindennemű moderálástól, ezért gyakorlatilag bármiről beszélhettek a szélsőségesek -
akár a Párizst ért támadásokat is megszervezhették.
A Telegram használata pofonegyszerű. Letöltjük az appot, elindítjuk, megadjuk a telefonszámunkat és a nevünket, majd a szoftver átnyálazza a névjegyeket, és jelzi, hogy ki más használja még a Telegramot.
A telefonszám csak arra kell, hogy amikor írunk valakinek, az illető azonosíthasson bennünket. Illetve hogy a regisztrációt egy biztonsági SMS-sel lehessen megpecsételni: az ebben kapott kódot a rendszer automatikusan beolvassa, fő a kényelem.
A Telegrammal akár kétszáz fő is chatelhet egymással titkosított csoportban, ezt egy privát link megosztásával tehetik elérhetővé a felhasználók. A csevej ráadásul nem csak technikai értelemben biztonságos: még azt is jelzi a szoftver, amikor valaki képernyőmentést készít a beszélgetésről.
Ezáltal a résztvevők pontosan tudják, ha valaki bizonyítékot gyűjt.
Az üzenetek mellett egy-egy pipa jelzi a sikeresen elküldött és fogadott státuszt.
A biztonsági beállítások között lehetőség van kétlépcsős azonosításra, kódzárra, felhasználók blokkolására, nyelvválasztásra (van arab is), illetve arra, hogy megszabjuk, inaktivitás esetén meddig maradjon életben a profilunk. Akár egy használaton kívüli hónap után is törölheti magát a fiók.
Miután a párizsi támadásokat összefüggésbe hozták a Telegram használatával, az orosz fejlesztők olyat tettek, mint még soha:
lelőttek 78, dzsihadistákhoz köthető csatornát.
Az éppen egy tucat nyelven, terrorpropagandát hirdető csatornák helyére azonban gyorsan újak kerültek - a rendszer nehezen követhető nyomon.
Az immár berlini székhelyű fejlesztők lépése is inkább szimbólikus, semmint hasznos. Főleg, hogy a Telegram valószínűleg csak jókor volt jó helyen: az 50 millió felhasználóval és napi egymilliárd üzenettel büszkélkedő app mellett a Tor is szupertitkos csevegőszoftvert dobott piacra, sőt, még Edward Snowden kedvence is új utakra tört.
És ha már Snowden:
Pavel Durov még állást is ajánlott az utóbbi évek legnagyobb lehallgatási botrányát kirobbantó volt titkosszolgálati alkalmazottnak.
Ez végső soron jó hír az adataik biztonsága miatt aggódó internetezőknek. A titkosszolgálatoknak azonban nem:
egyre nehezebb követni a gyanús személyek kommunikációját,
túl sok a bevethető csatorna, és nincs elég ember, vagy erőforrás a szűrésre. Manapság akár egy videojáték is a terroristák eszköze lehet.
Nehéz megmondani tehát, hogy a Telegram fejlesztőinek viszonylag passzív hozzáállása a morális iránytű melyik végére billen. Az applikáció népszerűsége azonban
egyértelmű jele a felhasználók kiberbiztonságba kapaszkodásának.