Oroszország csatlakozott egy igen-igen szűk körű, elit klubhoz: a sikeres műholdvadászokhoz. A hivatalos moszkvai bejelentés szerint november 18-án eredményes éleslövészetet hajtottak végre a Nudol műholdelhárító rakétarendszerrel. Igaz, a sikeres teszt a harmadik volt: az első kettő rakétaindítás sikertelennek bizonyult.
Új szakaszába ért az űrbéli fegyverkezési verseny
azzal, hogy az orosz rakéta sikeresen megsemmisített egy Föld körül keringő célpontot az űrben. Immár három nagyhatalom: Oroszország mellett az Egyesült Államok és Kína mutatta meg, hogy képes műholdakat megsemmisíteni.
Az orosz műholdvadász rakétarendszerről igen kevés információ áll rendelkezésre. A Ria Novoszti tavalyi jelentése szerint a Nudol nagy hatótávolságú, kísérleti űr- és rakétavédelmi rendszer mobil indítójárművekre építve üzemel. A fegyverrendszert az Almaz-Antej konszern mérnökei fejlesztik.
Egyes szakértők szerint az eddigi információk alapján gyanítható, hogy ugyan a rakétaindító rendszer mobil, de nagy hatótávolságú, földi telepítésű radarrendszerek információit használja a célpont felderítéséhez, követéséhez.
Más vélemények szerint lehetséges, hogy a Nudol a Moszkvát védő, nukleáris rakétákat alkalmazó védelmi rendszer modernizációjának a része.
Az orosz lépést egy kínai lövészet előzte meg: október 30-án egy Dong Neng-3 műholdvadász rakéta indult útnak a nyugat-kínai Korla rakétatesztelő központból. A sikeres indításról és megsemmisítésről számos felvétel is készült.
Az eddigi információk szerint a Dong Neng-3 direkt
ütközéssel semmisítette meg célpontját,
robbanóanyagot nem tartalmazott.
Az amerikai védelmi minisztérium egyelőre sem a kínai, sem az orosz sikeres műholdvadászatot nem kívánta kommentálni.
Nem tett lakatot a szájára viszont az amerikai légierő űrparancsnokság (AFSPC) vezetője, John Hyten vezérezredes. A tábornok figyelmeztetése szerint mind Oroszország, mind Kína olyan űrharcászati fegyverrendszert fejleszt, amely
alapjaiban veszélyezteti a polgári és katonai műholdakat
- ideértve az amerikai haderő felderítő és távközlési műholdrendszereit is.
A négycsillagos tábornok jelezte továbbá: nem szeretné, ha a konfliktusok az űrbe is kivetítődnének, de meg kell, hogy tudják védeni magukat. Emlékeztetett, az említett országok mellett Észak-Korea és Irán is műholdak ellen bevethető rakétarendszert fejleszt.
Nem véletlen az aggodalom: az amerikai haderő műholdak nélkül radikálisan kisebb ütőerőt képvisel. Persze a műholdas navigáció helyett ott a papírtérkép, az iránytű vagy hajókon a szextáns, de
nehéz azt mondani egy, a célpontját a műholdas rendszerrel megtaláló JDAM bombának, hogy haver, mostantól oldd meg magad: térképből.
Természetesen létezik amerikai válasz is: egy, a USS Lake Erie cirkáló fedélzetéről indított SM-3 rakéta formájában. 2008. február 21-én egy működésképtelenné vált USA-193 felderítő műholdat semmisített meg 247 kilométeres magasságban.
A kommunikációs és navigációs műholdak, főleg a csak GPS-ként ismert amerikai NAVSTAR műholdrendszer megsemmisítése pedig
a polgári lakosság, sőt, a gazdaság számára is hatalmas veszteséget jelentene.
Ugyanez igaz a kínai Beidou, illetve az orosz GLONASSZ rendszerekre.
Az amerikai, orosz és kínai műholdvadász rakétarendszerek már most veszélyt jelentenek. A megsemmisített műholdak, az elfogójárművek űrben keringő roncsai, törmelékei a műholdakat és egyéb járműveket fenyegetik.
Csakúgy, mint a november 25-én eddig tisztázatlan okokból megsemmisült amerikai NOAA 16 műhold maradványai. Az amerikai légierő szóvivője szerint nem észleltek más, idegen tárgyat, rakétát vagy űrjárművet a műhold mellett a működésképtelenné válást megelőző időpontban. Valami mégis történt...