Egyre több óvodába, iskolába kerülnek be Magyarországon is digitális eszközök, legyen szó egy újfajta kakaóbiztos számítógépről, iPadekről, tabletekről, laptopokról, digitális táblákról és tananyagról, vagy a speciális igényű gyermekeket segítő fejlesztésekről.
A digitális forradalom nem most kezdődött, de most éli csúcsidőszakát, amikor már nem csak arról kell dönteni, milyen kütyüt adjunk a gyerek kezébe, de
hogyan kéne átalakítani az oktatást.
A britek egy éve bevették a programozást a nemzeti alaptantervbe, de a világ legnagyobb oktatási konferenciáján (BETT) elhangzott tapasztalatok alapján még mindig sok kihívással, akadályokkal küzdenek.
Kezdve a tanárok képzésével az eszközök kiválasztásán át a helyes egyensúlyig egészen odáig, hogy ellenőrizhető,
átlátható módon költsék a fontmilliárdokat az oktatás digitalizálására.
Ugyanis már nem elég, ha az informatika tanár tudja, hogyan kell kezelni a kütyüket, gépeket, az irodalomtanárnak, de a rajztanárnak is rá kell jönnie, hogyan tudja beépíteni, és hasznosítani ezen eszközöket óráin.
"Az iskolák sokszor nem ismerik fel, hogy a technológia mi mindenre van hatással" - fogalmazott Londonban Mark Chambers, a több mint 2000 tagot számláló brit technológia oktatási egyesület (NAACE) elnöke. A szervezet azon tanárokat, szakértőket, programozókat és törvényhozókat fogja össze, akik közösen próbálnak meg egy működő digitális stratégiát kidolgozni a brit oktatási intézmények számára.
Egy digitális tábla hatalmas segítség lehet, az otthon előkészített tananyag az interneten át kúszik be a kijelzőre. Így a táblán krétával rajzolgatás helyett több idő marad a valódi tanításra, a gyerekekre figyelésre, a velük való interakciókra, hogy ha nem értenek valamit, azt át lehessen beszélni.
Ahogy a gyerek által hazavitt tanulnivaló is sokkal könnyebb, ha ahhoz gyakorlófeladatok mellett videók, 3D-s forgatható ábrák, és egyéb segédanyagok vannak. Ezt bármilyen otthoni gépen a szülővel együtt nézhetik át.
Nem hiába akarja a Microsoft is videojátékkal bevenni az iskolákat: a virtuális térben a tanár és a szülő is könnyebben megtalálja a közös hangot a diákokkal. Egy történelemóra is izgalmasabb, ha egy pixeles Rómában járjuk körbe a fontos helyszíneket, s kicskeresők és feladványok által ismerjük meg az ókort.
"Rendkívül fontos, hogy előbb legyen felmérés és kutatás arról, hogy mire is van szükség egy adott ország iskoláiban. Ahogy képzés nélkül semmit sem ér egy beruházás" - közölte Nathaniel Collins, a brit beuházási és kereskedelem-fejlesztési szervezet (UKTI) munkatársa.
Az igencsak multikulturális London polgármestere is 24 millió fontot különített el a tanárok továbbképzésére, a koordináció, az ökoszisztéma kiépítésére, a szülők bevonására, tudásmegosztásra, eszközökre. Az óriásprojekt keretében osztják meg egymással a tanárok és szakértők a kidolgozott módszereket.
Hely, idő és erőforrás kellett
Hiszen minden iskola más és más felszereltségű, más és más a prioritás, tette hozzá Mark Chambers. "De ez jó is lehet, mivel annál többféle megoldás születik."
A brit stratégia részeként került be a programozás (computer science) a nemzeti alaptantervbe, így a digitális írástudás növelése (digital literacy), és informatikaoktatás (information technology) mellett ez is megjelent. Azaz nem csak azt tanulják meg a gyerekek:
Mark Chamber szerint a programozás kicsit túlontúl is nagy hangsúly kapott az elmúlt egy évben. "A kódolás került az előtérbe, habár a többi digitális képességet sem szabad elfelejteni. A nemzeti stratégia három részből áll, mégis a befeketések nagy része csak az egyikre koncentrál."
Magyarországon az informatikaoktatásban bár jelen van minimális szinten a programozás, az egyensúly még nem az igazi. A brit tapasztalatok alapján viszont nem árt majd vigyázni, hogy a ló túloldalára se essünk át.
A kormány tervei szerint idén létrejön a Digitális Jólét program. Ez az egy éve futó InternetKon eredményeit összegző stratégia tartalmazni fogja egyebek közt az oktatás digitális átalakítását. Ezen hiányzó, és még egyeztetésre szoruló program célja lenne, hogy digitális fejlettség szempontjából
a magyar köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer 3-5 éven belül Európa élvonalába kerüljön.
Deutsch Tamás, a program megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos szerint ez azért fontos, hogy a digitális tananyagok, eszközök segítségével a legversenyképesebb tudást kaphassák a tanulók.
Erre pedig szükség is van. Akkor tud Magyarország lépést tartani a fejlett országok gazdaságaival, ha csökkenti az informatikushiányt, és növeli a digitális írástudást - utóbbi ugyanis mára a munkaerőpiacon való érvényesülés egyik feltétele lett.
Márpedig a legutóbbi, 2012-es PISA teszt fél éve közölt eredményeit elnézve
a jelenleg 15 éves korosztály 60 százaléka írástudatlan.
Az internetes szövegértést mérő teszten a
34 OECD-ország közül harmincadik helyen végeztek a magyar diákok. Sokan bele sem kezdtek a feladatokba: míg az OECD-ben átlagosan 9 százalék volt ezen tanulók aránya, hazánkban 20 százalék.Ennek egyik oka a sok közül, hogy a magyar iskolák számítógépparkja jelentősen elavult. Az iskolák nagy része hatéves, vagy annál régebbi számítógépeket használ, és karbantartásukra nem kapnak pénz, mondta el tavaly Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetség (IVSZ) oktatási szakértője. Így
a gépek jó része lényegében használhatatlanná vált.
Szerinte egy egyszeri 60-80 milliárd forintos beruházásból lehetne korszerűsíteni az iskolák gépparkját, a karbantartás pedig éves szinten 30 milliárd értékű amortizációs költséget vonna maga után.
De nem elég a tablet, meg a különböző kütyük használata, az egész oktatást fel kell rázni - éppen ez volt a 2012-es PISA-teszt egyik legmeghökkentőbb tanulsága. Nem lett jobb ugyanis azon tanulóknak a matematikai, természettudományos készsége és szövegértése sem, akiket infokommunikációs eszközök segítségével tanítottak. Sőt,
a matematikai teljesítmény egyenesen romlott
azokban az iskolákban, ahol az egy tanulóra jutó legtöbb számítógépet használták 2003 és 2012 között.
Vélhetően a tanárok sem tudták még rutinosan használni az új eszközöket az órák során, idő ment el vele, míg a tananyagot megfelelően át tudták dolgozni. Illetve a tabletek is elterelik a tanulók figyelmét, ha nem megfelelő felügyelettel történik a használatuk.
A pedagógusok kezébe olyan programokat, megoldásokat kell adni, amivel folyamatosan ellenőrizhetik, egy-egy diák éppen mit csinál az eszközön, amivel szabályozhatják, mit tudnak megnyitni, és mit nem (például a csábító Facebook letiltása órán, ha nincs rá szükség).
Jó megoldás egy projektor, vagy digitális tábla használata: ezek kiegészítik, feldobják a pedagógusok mondandóját, sőt gyorsítja a munkát. Nem kell minden háromszöget, majd ahhoz tartozó szöget, hosszúságot felrajzolni, felírni krétával a táblára. Ha elmentettük előre az órai anyagot, az egy érintésre beugrik a kijelzőre, még egy bökésre pedig megjelenik a szög, és a hosszúság, miközben a tanár magyarázza mit is látunk.
A diákok figyelme így végig a tanárra szegeződik.
A tabletekre pedig elég például a feladatokat kiadni, annak eredményeit rögtön megkapná a tanár, komplett statisztikával. Ebből azt is látná, mi az, ami kevésbé megy, vagy nem volt érthető, át kell még beszélni, mielőtt lejár a 45 perc.
Az órán tanultakat aztán megnézhetik otthon is a diákok egy digitális vagy hagyományos tankönyv adott oldalán, a tanár által is közölt magyarázattal, és példákkal együtt.
Ehhez azonban elengedhetetlen a tanárok képzése, felkészítése is, illetve a tananyag fokozatos átalakítása. Ahogy Catherine Knivett is fogalmazott: hely, idő és erőforrás kell, hogy szakmai műhelyek jöjjenek létre, ahol a stratégiát, a módszereket, a megoldásokat kidolgozzák a tanárok, programozók, szakértők, és törvényhozók.
A Digitális Jólét programmal összhangban éppen ezen szakmai párbeszéd kezdődne el legkésőbb március végén, aminek eredményeképp összeállna, és elfogadásra kerülne június 30-ra a Digitális Oktatási Stratégia.