A felhasználók adataiért harcolnak az amerikai kormánnyal

US President Barack Obama takes part in a town hall meeting in McKinley Senior High School on January 14, 2016 in Baton Rouge, Louisiana. / AFP / MANDEL NGAN

Összedugták fejüket a legnagyobb tech cégek az Amerikai Egyesült Államok kormányával. A terrortámadások után még hangsúlyosabbá vált adatvédelmi kérdés végére pontot kell tenni, és megoldást találni. Az Apple nem hajlandó hátsókapukat biztosítani a hatóságoknak.

Az információ hatalom. Tudják ezt a cégek, a kormány. A magánemberek pedig azt szeretnék, ha személyes adataik nem jutnának illetéktelen kezekbe. Nem szeretnék, hogy más is lássa a magánbeszélgetéseket, egészségügyi kartonokat, pénzügyi tranzakciókat, és egyéb adatokat.

De mi az egészséges egyensúly, és milyen mértékben figyelheti meg az állam az emberek magánéletét annak érdekében, hogy megvédje a nemzetet, és megakadályozza a terrortámadásokat? Ez napjaink legégetőbb kérdése, amire

a Snowden-botrány után újabb olajat öntöttek az Iszlám Állam Párizsban, és San Bernardinóban elkövetett terrortámadásai.

Az amerikai lehallgatási botrány után a techcégek még erősebb, a végpontok közti titkosítást kezdtek használni eszközeiken. Ez azonban amellett, hogy az emberek adatait védi, a titkosszolgálatok dolgát is megnehezíti.

A mobilon, laptopon és egyéb eszközökön zajló kommunikációt figyelnék Forrás: AFP

A terroristák fórumokon, weboldalakon, csevegőapplikációkon keresztül toboroznak új tagokat, terjesztik a propagandát, vagy éppen szerveznek meg egy újabb akciót. A megfigyelés célja pedig éppen az lenne, hogy a hatóságok ezeket kiszűrhessék, és közbeléphessenek. Ennek azonban az lenne (vagy talán már az az) ára, hogy

rólunk is mindent megtudhatnak.

Az olyan mammutvállalatokon, mint az Apple, a Google és a Microsoft, hatalmas a nyomás, hogy milyen szintű hozzáférést biztosítsanak a kormányszerverknek a felhasználóik adataihoz.

Meg kell találni az egyensúlyt

Ez a kérdés volt az apropója a techóriások, és az Obama-adminisztráció legutóbbi nagygyűlésének. A San Joséban tartott eseményen jelen volt többek közt a Facebook, a Twitter, a LinkedIn, a Microsoft, az Apple, és a Google is. Velük az olyan államigazgatási szervek, mint a washingtoni Fehér Ház, az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA), és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) képviselői tárgyaltak.

Az összejövetel fő témája a terrorelhárítás volt: közösen próbáltak megoldást találni arra a problémára, hogyan tegyék nehezebbé az internetes toborozást a terroristák számára, és

hogyan tehetnék könnyebbé a bűnözők azonosítását.

Az amerikai elnök és alelnök a techóriások vezetőivel tárgyal Forrás: AFP/Jim Watson

Az FBI már többször is kérte a technológiai vállalatokat arra, hogy módosítsák mobiloperációs-rendszereiket oly módon, hogy bírósági határozattal

hozzáférhessenek a titkosító kulcsokhoz,

ezáltal pedig feltörhessék az adatokat, megfigyelhessék a kommunikációt, és kiszűrhessék a terrorista tevékenységet.

Ez azonban a titkosítási rendszer jellegéből adódóan sem lehetséges: a dekódoló kulcs az eszközökön található meg, így azt nem lehet átadni a hatóságoknak. Ha máshol lennének a kulcsok, ahol a cégek, s így akár a hatóságok is hozzáférnek, akkor ezt az úgynevezett

hátsó ajtót a kiberbűnözők is felfedezhetnék,

ezt pedig nem akarja egyik vállalat se, oda lenne ügyfeleik bizalma.

Az Apple kikelt magából

A leghevesebben az Apple-vezér Tim Cook állt ki a magánszféra (privacy), és a titkosítás mellett: szerinte semmilyen formában és mértékben nem lehet hátsóajtót (backdoor) biztosítani a felhasználói adatokhoz. Úgy vélte, ezt a Fehér Háznak is így kéne gondolnia, és

írásban le kéne fektetnie egy rendelkezésben.

Az Apple-t már többször is támadták titkosítási rendszere miatt. Tim Cook korábban sokat hangsúlyozta:

az adatvédelem szerinte alapvető állampolgári jog.

Tim Cook kiállt a titkosítás mellett Forrás: AFP/Justin Sullivan

Cook tavaly elnyerte az online magánéletért közdő intézmény (EPIC) Freedom Award kitüntetését, amit korábban Edward Snowdennek ítéltek oda.

Ő volt az első olyan cégvezető, aki megkapta ezt a szabadságharcosoknak járó elismerést.

2014-ben az FBI kritizálta a céget a végponttól-végpontig történő titkosítási rendszere miatt. Az iOS 9 mobilszoftver lehetővé tette, hogy a felhasználók minden adatukat titkosítani tudják. A hozzáférés megtagadásával a titkosszolgálat szerint az almás cég az ISIS-nek biztosít olyan eszközöket, amihez még bírósági végzéssel sem lehet hozzáférni - a titkosított csatorna miatt a tevékenységük felfedhetetlen.

New York piszkálgatja a hátsóajtót

A találkozó után érkezett a hír: New York állam fontolgatja egy olyan rendelet bevezetését, amely kötelezővé tenné a mobilgyártók számára egy olyan megoldás beépítését eszközeikbe, amivel a hatóságok hozzáférhetnek, és feloldhatják a titkosítást.

Ez a rendelet hasonló a britek által visszahozott megfigyelési törvényhez, melyet többen támadtak.

Ha elfogadják az amerikai jogszabályt, az minden, 2016 január elseje után eladott készülékre vonatkozna. Ha egy gyártó nem tartja be az abban foglaltakat, eszközönként 2500 dollár büntetést kellene fizetnie.