James Clapper, az amerikai hírszerzési ügynökségeket összefogó szervezet (DNI) vezetője beismerte, hogy a kormány a jövőben megfigyelés, azonosítás, helymeghatározás céljából az internetre csatlakozó, okosotthonos eszközökhöz is hozzáférhet majd.
A metaadatokon kívül a gyanúsított környezetébe is betekinthetnének: akár hanggal, és képpel együtt.
A kémfőnök erről az éves szenátusi meghallgatáson beszélt, ez volt egyben az első alkalom, hogy nyilvánosan elismerte, a titkosszolgálat ezen módszerhez folyamodhat, amennyiben megköveteli a helyzet.
Bár sokan eddig is nyilvánvalónak tartották, hogy a dolgok internete (IoT) nem csak a vírusfertőzés, és hackertámadások veszélyét hordozza magával, de idővel akár remek terep is lehet
a tömeges megfigyelésre.
Az okostévék, okosórák, okostermosztátok, illetve más okos háztartási eszközök mind-mind vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikálnak egymással, és egyben valós idejű hozzáférést biztosítanak tulajdonosukhoz.
Ugyan az okoshűtő ötletes dolognak tűnik (könnyedén ellenőrizhetjük vele a távolból, hogy kifogyott-e a tej) a kémek ez alapján könnyen lekövethetik például azt, hogy
ki milyen gyakran fordult meg a lakásban, vagy éppenséggel tűnt el hetekre.
Olyan is történt már, hogy Fitbit karperecből kinyert adatokat használták fel bizonyítékként egy perben. Az ilyen aktivitásmérő, viselhető kütyük minden lépésünket figyelik: számolják a lépéseinket, a szívverést, és még azt is, hogyan alszunk éjszaka.
Egy autóbalesetekre specializálódott amerikai ügyvédi iroda például rendszerint Fitbittel vizsgálja azt, hogy az ügyfelük hazudik-e, vagy hogy az ütközés előtt milyen volt az egészségi állapota.
Tavaly a Samsung okostévéjének adatvédelmi nyilatkozata kavart nagy port. A SmartTV beszédfelismerő technológiájának köszönhetően hangvezérléssel irányítható: csak ki kell mondanunk a parancsokat a szobában, az felismeri az elhangzó szavakat.
A dél-koreai gyártó viszont külön felhívta a figyelmet adatvédelmi nyilatkozatában, hogy
bizalmas adatokról ne beszéljünk a tévé előtt,
mivel az alkalmas a magánbeszélgetések során elhangzott személyes információkat is begyűjteni, ezt pedig harmadik félnek is továbbíthatja a rendszer. Azaz olyan külső cégekhez is kerülhetnek az elhangzott információk, akikre az egyáltalán nem tartozik.
A sorok hamar bejárták az internetet, sokak szerint Orwell disztópiája látszik megvalósulni.
Még a gyerekszobában is lehet kémkedni: egyre több az internethez csatlakozó játék. Az új Hello Barbie például már korántsem hasonlít a régi Barbie babára. Wifin keresztül kapcsolódik a felhőhöz, és mesterséges intelligenciát használ a kérdések megválaszolásához, ahogyan például Siri, vagy a Google Now digitális asszisztensek is.
A beszélgetések egy gombbal rögzíthetőek, amit a cég eltárol, és elemezhet a későbbi fejlesztésekhez. Az aktivisták főleg attól félnek, hogy
a gyerekek olyan dolgokat mondhatnak el a babának, ami másra egyáltalán nem tartozik.
Ezek a hangfelvételek is felhasználhatóak bizonyítékként, de rossz kezekbe is kerülhetnek.
A nyilvános viták még csak most indultak meg a problémáról, a jövőben valószínűleg a cégeknek még szigorúbban kell venniük a végponttól végpontig tartó titkosítást, hogy az otthonokba költöző okoseszközökkel ne lehessen visszaélni.