Egyre biztosabb, hogy a dolgok internete (IoT) behálózza a jövő mindennapjait. Ez nagyjából annyit tesz, hogy szinte az összes okoseszköz összekapcsolódik, egymással kommunikál majd, és egy kerek rendszer formáját öltve dolgozik azon, hogy a felhasználó életét könnyebbé tegye.
Okosautó, okosruha, okoskarperec, okostévé, okosmikrosütő.
Szép gondolat, de sajnos minél több eszköz csatlakozik az internetre, annál nagyobb a vírusfertőzés és a hackertámadás veszélye.
Ezt elkerülendő, több mint 30 nagy techcég fog össze, hogy közös fejlesztésekkel tegyék biztonságossá a dolgok internetét. Ezen csoport (Internet of Things Security Foundation - IOTSF) tagjai közé
az Intel, a British Telecom, a Siemens és a Vodafone is beállt.
Az alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél biztonságosabb termékek gyártásában nyújtson segédkezet a kütyücégeknek. Ezen felül a felhasználók oktatására biztosítana pénzt és energiát, hiszen az átlagembernek gyakran elképzelése sincs az őt körülvevő kiberbiztonsági kockázatokról.
Az alapítók szerint a dolgok internete kétségkívül forradalmat hoz a mindennapi életben. Ahhoz viszont, hogy mihamarabb elterjedhessen, szükség van rá, hogy az emberek merjenek fejest ugrani benne. Ahogy John Moor, az alapítvány egyik kiberbiztonsági szószólója fogalmazott:
Olyan ez, mint a repülőgép biznisz: amikor elindult, meg kellett győzni az embereket arról, hogy biztonságos."
A techvilágban sok szaktekintély ért egyet azzal, hogy a dolgok internete még hordoz magában veszélyeket.
Gerhard Eschelbeck, a Google kiberbiztonsági és adatvédelmi igazgatója, a német Der Spiegelnek adott interjújában egységes szabványok és szabályrendszer kidolgozását sürgette. Elmondása szerint az internetezők megszokták, hogy maguk döntenek egy-egy tartalom biztonságos vagy veszélyes mivoltáról, ez azonban ma már nem elég.
A techcégek igenis felelősek a felhasználó biztonságáért.
Eschelbeck az okosautókat is különösen aggasztónak találja, annak ellenére, hogy a Google egyik legfontosabb projektje pont egy önjáró jármű kifejlesztése. Viszont ezen robotautók irányítórendszerét már nagyon könnyű akár olcsó lézerrel is megbolondítani. Az említett teszt során
több száz méterről küldtek jeleket a gépjármű agyának, ezt pedig hirtelen felbukkanó akadályként azonosította.
Abban az esetben, ha a dolgok internete mindenhová beférkőzik, könnyebb lesz ilyen biztonsági réseket találni a szoftvereken. Ez az, amire Eschelbeck szerint megoldást jelenthet a totális átláthatóság.
Ha már szóba került a Google, érdemes felemlegetni Vint Cerf szavait, aki az internet egyik alapítójaként a szóban forgó techbirodalomnak is segített kibontakozni. A 72 éves szakember úgy véli,
az internet alapvetően egy szoftver, és mint ilyen, vannak hibái.
Ezek kihasználása mindig is a hackerfilozófia alapját képezte. Ugyanakkor ha az internet az élet minden területére beférkőzik, a felhasználók ki lesznek szolgáltatva a hibáknak, réseknek, hátsó kapuknak. Ezeket ki kell küszöbölni, ez alapfeltétele a dolgok internete előrejutásának. Az IoT pedig - akár kész vagyunk rá, akár nem -
az ajtón kopogtat.
Az idei kütyüshow-k tele vannak olyan berendezésekkel, melyek az egész környezettel kommunikálnak, hol okkal, hol ok nélkül. Könnyen legyinthetnénk, hogy ezek a holmik még csak a techbolondok megbabonázására jók, de mind a Google, mind az Apple saját okosotthon-rendszeren dolgozik, innen pedig csak egy ugrás a dolgok internetének kiterjesztése.
A távolabbi jövőben akár tablettaként is nyelhetjük majd az internetet: az szó szerint átjárja a testünket, és kiborgokká, azaz részben ember, részben gép hibridekké változtat bennünket - ezt már Gary Shapiro, a CES expót szervező alapítvány elnöke mondta el korábban az Origónak.
Az IOTSF megalapítása talán nem kecsegtet hosszú távú megoldásokkal, de kezdetnek megteszi.
Elvezethet egy egységes szabályozás kidolgozásához.