Azért fizetnek, hogy kritizáljunk

Vágólapra másolva!

Van ma Magyarországon egy kis budai iroda, ahol nagyjából tízezren dolgoznak azon, hogy botladozások nélkül induljanak el a legkülönbözőbb online és offline projektek. Például egy applikáció minél kevesebb hibával kerüljön a felhasználókhoz. Oké, költői túlzás volt, hiszen nem mind a tízezren ott ülnek az irodában. Minden tesztelő máshol ül. Mondjuk otthon, vagy egy kávézóban, munkahelyen. A több ezer különböző tesztelő arra vár, hogy szinte bármilyen terméket kipróbálhassanak, amit az orruk alá dugnak. Ez dióhéjban a Testbirds.

Origo

Vágólapra másolva!

tesztelés Testbirds

Képzeljük el mondjuk azt, hogy egy isteni mobilalkalmazást fejlesztünk gyesen lévő kismamáknak. Megvan, ugye? Ám könnyen lehet, hogy az a bizonyos app csak a mi fejünkben isteni, a gyakorlatban közelebb áll a használhatatlanhoz.

Mi mégis

el akarjuk kápráztatni a júzert.

Ám mikor kezébe adjuk a programot, fintorogva elfordulnak a verejtékes munkával kifejlesztett terméktől, és örökre elfelejtenek minket. Marad a könny, és a verejték.

Pedig a trükk nagyon egyszerű: csak meg kellett volna kérdezni magukat a jövőbeli felhasználókat arról, hogy vajon tényleg jó-e az irány, és vajon hogyan lehet még jobb, ahelyett hogy hiú ábrándokat kergetünk.

Tízezer tesztelő

Ezt a lehetőséget biztosítja a 2013 óta hazánkban is fészkelő Testbirds, amely a németországi Testbirds GMBH franchise partnere. A cél az, hogy lefedjék az egész régiót. Ezzel pedig jól haladnak, hiszen Szlovákiában egy éve jelen vannak, és Csehországban is képviseltetik már magukat.

Itthon 13 ember dolgozik egy hangulatos irodában, ahol valóban csiripelnek a madarak - tudom meg Csankovszki Katától, a cég munkatársától. Mellettük pedig éppen tízezer ember. Ekkora az a tesztelői bázis, amelyet az elmúlt években felépítettek a crowdtestinghez, azaz tömegbázis alapú teszteléshez.

Üzletember, programozó, grafikus, vagy kismama: van minden a tesztelők közt Forrás: Testbirds

Mindenféle ember megtalálható köztük: nyugdíjas, kismama, szabadúszó, Magyarországon élő külföldi, munkanélküli, pályakezdő, egyetemista, profi programozó, és hivatásos tesztelő, a lista hosszú.

Egészen jól leképezik a magyar társadalmat,

így játszi könnyedséggel ki tudják válogatni közülük az adott termékhez ideális célcsoportba tartozó tesztelői gárdát. A tapasztalatok szerint ugyanis 20-30-50 ember már bőven elég ahhoz, hogy feltárják a fejlesztés esetleges hibáit.

"Hiszen, ha egy irodában tíz emberből három megbotlik a felgyűrődött szőnyegben, akkor nem kell még további százzal is kipróbálni, hogy vajon ők is megbotlanak-e."

Elsőként

Elsőre talán hihetetlennek tűnik, de Magyarországon ilyet még senki sem csinált. Vagyis azt, hogy

az adott terméket maguk a jövőbeli felhasználók teszteljék.

Piackutatások léteznek, profi tesztelők is vannak, de egy teljesen kívülálló, valóban az egyszerű felhasználó fejével gondolkodó tömeget senki nem fogott össze. Ők pedig olyan hibát fognak kiszúrni, amire a fejlesztők általában nem gondolnak. "Ezt mutatja a tapasztalat."

És hogy miket tesztelnek? Mobil appokat, weboldalakat, set-top-box alkalmazásokat, szoftverek felhasználói felületét. Mindezt a legkülönbözőbb gépeken: Mac-en, PC-n, tableten, mobilon, iOS, Android vagy Windows rendszeren, Firefox vagy Chrome böngészővel. Mivel ekkora a tesztelői bázis, a kezükben mindenféle operációs rendszer, és kütyü adott.

Tévé, mobil, tablet, vagy laptop: az otthoni kütyüket regisztrálhatjuk tesztelőként Forrás: Photononstop/Eric Audras

Néha persze beérkezik egy-egy rendhagyó kérés. "Egyik ügyfelünk például IP kamerás tesztelőket keresett. Mivel a Testbirds rendszerén belül erre vonatkozó adat nincs, így megkérdeztük a tesztelőket, hogy kinek van ilyen kamerája. Volt elég jelentkező."

Ennek tükrében nem csoda, hogy

rengeteg ügyfelük volt már kicsiny hazánkban is.

Mondhatni iparágfüggetlen a dolog. Teszteltek már a Telekomnak, a UPC-nek, a LogmeIn-nek, a Prezinek, a Profession.hu-nak, de akadtak kisebb ügyfelek is. Konkrétan egy egyszemélyes cég. "Ő az amerikai piacra fejlesztett egy alkalmazást, és azt szerette volna teszteltetni."

Hibakeresés, és használhatóság

Két fő irány van a tesztek során. Az egyik a user experience (UX), azaz a használhatóság felmérése, a másik pedig a hibakeresés.

A felhasználói élményt egészen a kezdeti fázistól lehet kutatni, és érdemes is. Nem árt, ha már az alapoktól a felhasználói igényeket követi a fejlesztés irányvonala. Nyilván oda kell figyelni a módszertanra. Hiszen a tesztelői válaszok mind szubjektív vélemények. Pont ezért dolgoznak a projekteken olyan UX-kutatók, akik mögött ott van 2-300 hasonló eset tapasztalata, és

ki tudják szűrni a válaszokból, mi az, ami igazán fontos.

Kell egyfajta tudatosság is ahhoz, hogy az ember fel tudja mérni, tud-e a célcsoport fejével gondolkodni. "Nem könnyű megtalálni a kulcsszót, amely hallatán az ügyfélnél rögtön bekattan, miről is van szó. Mindenki számára mást és mást jelentenek a szavak."

A fejlesztők saját gyermekként tekintenek a kód minden egyes sorára,

így néha rendkívül nehéz megértetni, hogy mik a jó dolgok a termékben, és mi az, ami viszont nem az. "Minket azért fizetnek, hogy kritizáljunk. Az esetek többségében erre fel szoktak készülni. Egy-egy záró prezentáció után könnyes szemmel, nagyokat sóhajtva állnak fel azzal, hogy "igen, még mindig rengeteg meló van hátra, de utána úristen milyen jó lesz!'"

Semmi hókusz-pókusz

Az egész folyamat pár hét alatt lezajlik. "Az első találkozástól, ahol belenézünk az ügyfél szemébe és megértjük, mi a helyzet, egészen a projekt definiálásán és a tesztkiíráson át a hibalistáig vagy felhasználói élménynél záró prezentációig."

A UX tesztnél a végeredmény egy javaslatsor, amelyet a kutatók néhány napos elemzés után állítanak össze. "Persze a nyers eredményeket is megkapja az ügyfél. Ebben nincs semmi titkos hókusz-pókusz." Aztán jöhet a hibák kiküszöbölése, a termék továbbfejlesztése.

A végén jó dolgok szoktak kisülni.

---

A cikk megjelenését a Testbirds támogatta.