Félünk a terrorizmusra keresni Snowden óta

Snowden titkos rejtekhelyén beszélt az amerikaiaknak

Egyre több felmérés támasztja alá, hogy a Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány óta a neten is óvatosabban érdeklődünk, nehogy gyanússá váljunk. A Wikipédián például majdnem harmadával csökkent a terrorizmussal kapcsolatos szócikkek látogatottsága, az online enciklopédiát is körültekintőbben forgatjuk.

Jóval kevesebbszer keresnek rá terrorizmussal kapcsolatos tartalmakra az interneten a felhasználók, mióta Edward Snowden kirobbantotta minden idők legnagyobb kémbotrányát. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori dolgozója többek közt arról is lerántotta a leplet, hogy a kormány miként figyeli meg az állampolgárok internetes tevékenységeit.

Egy friss tanulmány szerint a Wikipédián jelentős számmal,

30 százalékkal csökkent az olyan cikkek olvasottsága,

amelyek terrorizmussal kapcsolatosak. Az emberek feltehetően félnek attól, hogy kíváncsiságuk gyanúra adhat okot a figyelő kormány szemében.

Snowden titkos rejtekhelyén beszélt az amerikaiaknak Forrás: AFP/Glenn Chapman

Ez a szám is bizonyítja azt, hogy a szivárogtatás után életbe lépett a "chilling effect" néven ismert jelenség. Így hívják azt, amikor valaki önként cenzúrázza tevékenységeit valaminek a hatására, jelen esetben nem posztol, fogyaszt olyan tartalmat, amiből baja származhat.

A PRISM

Snowden 2013-ban kiszivárogtatta többek közt azt is, hogy az NSA dollármilliókat fizetett ki nagy internetes vállalatoknak az úgynevezett "Prism" megfigyelési programban. A PRISM fedőnevű program segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok adatforgalmát figyelte meg. A szervezetnek így rálátása volt az e-mail-es levelezésekre, rögzítették a felhasználók "csevegéseit" képben és hangban egyaránt, fényképek és más adatok, videokonferenciákon elhangzottak és titkos jelszavak jutottak a birtokába. A PRISM működtetése évente 20 millió dollárba került az államnak.

Jonathon Penney, az Oxfordi Egyetem kutatója 48 olyan Wikipédia szócikk olvasottságát vizsgálta, amelyeket a kormány nemzetbiztonsági okokból megfigyel. Ilyenek például az Al-Kaidaról, és a dzsihádról szóló bejegyzések.

Penney a 2013-as, első nyári szivárogtatás előtti 16 hónap számait vetette össze a botrány utáni statisztikákkal. Azt megelőzően jelentősen megugrottak a terrorizmussal kapcsolatos szócikkekre való keresések:

2,2 millióról 3 millióra.

Miután kiderült, hogy a kormány a netes viselkedést is figyeli, a számok gyorsan visszaestek az átlagos 2,2 millióra. Majd ez 2 millióra csökkent, és csak 2014 környékén stabilizálódott 2,5 milliónál.

A keresőben sem bízunk

Nem csak Wikipédián, de a Google keresőben is óvatosabbá váltak az emberek világszerte egy 2014-es tanulmány szerint. A Massachusettsi Műszaki Egyetem professzorai különböző kulcsszavakat válogattak ki más-más szempontok alapján, köztük azokat, amelyeket a kormány is monitorozott a Prism-program alatt. Hatezer főt kértek arra, hogy osztályozzák: mennyire hoznák zavarba ezek a keresések a barátok, a család, és a kormány előtt.

A legzavarbaejtőbb szavak egyike Forrás: AFP

Az eredmények szerint a szociálisan legzavarbaejtőbb szavak közé tartozott például a viagra, vagy a nemátalakítás, ezeknél lejjebb került a listán az adócsalás. A kormány előtt érzékenynek tartották a bérgyilkosság, csőbomba, és az anthrax szavakat.

A keresések statisztikáit Google Trends segítségével vetették össze a kutatók a szivárogtatás előtti és utáni időszakban. A kormány előtt titkolnivaló keresések száma

tíz százalékkal csökkent világszerte.

A kutatók országokra is lebontották az eredményeket. Az Egyesült Államokban a kormány előtt érzékeny kulcsszavakra láthatóan kevesebben kerestek, de a közösségben cikinek számító szavak esetében nem volt észrevehető jelentős változás. Ugyanolyan kendőzetlenül kerestek eszkortlányokra, prostitúcióra, viagrára, vagy olyan dolgokra, amik bajt okozhattak volna a személyes kapcsolataikban.

Az intim jellegű keresések száma ugyan Amerikában nem változott mérhetően, nemzetközileg igen. Az Egyesült Államokon kívül mindkét kategóriában láthatóan megcsappantak a keresések.