Baráth Péter, a Vodafone márkaigazgatója azzal kezdte a beszélgetést, hogy a mai gyerekeknek már teljesen természetes az, ami a szüleiknek még lehet, hogy sokszor újdonság. A fiatalabbak gyorsabban tanulják meg a digitális újdonságokat, sokszor észrevétlenül. Azt mondta, az az optimális, ha a digitális világ-szülő-gyerek háromszögben minden pont egyenlő távolságra van (vagyis mindenki egyaránt érti a digitális világot), ha ez felborul, az növeli a szakadékot, máris nehezebb a kommunikáció, és jönnek a nem mindig szükséges szülői tiltások, korlátozások. Koi Tamás szakújságíró szerint
tiltások helyett egész egyszerűen fontosabb ebben a korban élni,
fontos képben lenni azzal, ahogy egyre inkább digitálissá válik a világ, hiszen, aki lemarad, az nem lesz versenyképes, ez pedig már a munkaerőpiacon is hátrányt fog jelenteni: nem talál majd munkát az, aki nem mozog otthonosan a digitális környezetben. Bernschütz Mária generációkutató a beszélgetés napján Hencidán járt, szegény családokat látogatott meg, és találkozott olyan családdal, ahol tényleg komoly megélhetési gondok vannak,
internetelérésük mégis van.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vonhatók be a mobilok, tabletek az oktatásba, Baráth Péter azt mondta, a digitális eszközök bevonásától szerinte még távol áll Magyarország, pont ezért karolta fel a Vodafone a témát. A vállalat 2016 elején indította el a Vodafone Digitális Iskola Programot, amelynek célja a hátrányos helyzetű fiatalok digitális ismereteinek fejlesztése és a magyarországi oktatás digitális átalakításának ösztönzése. A program keretében a vállalat összesen 1300 darab táblagépet osztott ki országszerte 25 iskolában, 6424 diák és 690 pedagógus számára, és díjmentesen biztosítja az eszközök oktatási célú használatához szükséges havi 3 GB adatforgalmi keretet, valamint finanszírozza a gyermekek és az érintett pedagógusok internetbiztonsági oktatását is.
Abban persze mindenki egyetértett a kerekasztal-beszélgetésen, hogy oda kell figyelni a gyerekekre, arra, hogy például ne essenek áldozatául a cyberbullyingnak, az internetes csúfolódásnak, bántásoknak, amelynek hasonló tünetei lehetnek, mintha valakit élőben gúnyolnak. Beszűkül az érdeklődés, szorongó lesz a gyerek stb. - persze ezeknek, ahogy Borbély-Ipkovich Emőke pszichológus elmondta, ezernyi más oka is lehet.
Az, hogy szülő-gyerek között alapvetően nyitott kommunikációra van szükség, független a digitális világban rejlő veszélyektől.
Abban is megvolt a konszenzus, hogy a szülőknek egyszerűen érdemes elfogadniuk, a digitális világ már itt van, benne vagyunk, a legfontosabb pedig a tájékozódás. A kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt két kisgyerek, Vörös Lili és Erdélyi Kristóf. Az ő válaszaik mutatták meg igazán, hogy a digitális lét nem valami furcsa, különleges vagy éppen félelmetes dolog, egész egyszerűen az életük része. Lili arra a kérdésre, hogy mire használja az internetet, egyből rávágta, hogy tanulásra, információszerzésre és facebookozásra. Kristóf szerint pedig ha sokat használja az internetet, az nem jelenti azt, hogy függő, egyszerűen csak épppen valami olyat csinál, ami fontos (!), vagy az iskolai órákra készül. Vagyis a gyerekszáj, ha egyszerűen is, de tökéletesen érzékeltette, hogy
már a „digitális világ” megfogalmazás is szinte felesleges: számukra nincs más világ.
Till Attila, a TV2 műsorvezetője többek között a saját tapasztalatairól beszélt, ő a legutóbbi, Tiszta szívvel című filmje forgatása alatt tapasztalta meg, hogy egyrészt munka közben sem érdemes tiltani a mobileszközök használatát,
másrészt pedig, hogy a digitális bennszülöttek – mint például Fenyvesi Zoli, a kerekesszékes főszereplő – a mobiltelefon folyamatos használata mellett is képesek rá figyelni.
R. Tóth Zsuzsanna, a Vodafone HR-vezérigazgatóhelyettese elmondta, hogy persze üzletileg kiváló, ha minél többen használják a mobilinternetet, de persze ők nemcsak szakemberek, hanem szülők is egyben, és ha például a gyereke órákig a telefont nézegeti, akkor felmerül benne is a kérdés, hogy mit csinál, mivel foglalkozik ennyit? Szerinte az oktatás a kulcs. A Vodafone számára fontos, hogy
minél többen elsajátíthassák a biztonságos internetezéshez szükséges ismereteket,
valamint, hogy az internetezés ne elválassza, hanem közös nevezőre hozza a családokat, korábban ezzel a céllal vezették be a Family tarifacsomagokat, és most ezért indítottak el egy családoknak szóló weboldalt, amely a www.digitaliscsalad.hu címen érhető el.
Mi lesz Budapest szava?
Kiss Miklós Emoji Ballroom című kiállításának megnyitójával egy napon indult el a digitaliscsalad.hu. A kiállítást az Erzsébet téren, a Design Terminál pavilonjában rendezték be. Kiss Miklós műveinek középpontjában az emojik, vagyis a hangulatfestő emotikonok állnak. Mivel az Oxford Dictionaries 2015-ben, először a történelem során egy emojit választott az év szavának, a kiállításon 2015 darab emotikonnal ellátott labdát állítottak ki, amelyeket ráadásul el is lehet vinni, amíg persze van belőle. A „fizetség” egy darab szó, amit egy papírra kell leírni, és egy gyűjtőládába dobni. A kiállítás végén a legtöbbet leírt szó lesz a kiállítás és egyben Budapest szava.A vállalat azt szeretné elérni, az internetezés közben napi szinten felmerülő kérdésekre közérthető válaszokat kapjanak a látogatók, emellett hasznos tanácsokkal és megoldási javaslatokkal segítse elő a szülők és a gyerekek közös internetezését, a generációs szakadék eltüntetését. Azzal is foglalkoznak, hogy bemutassák,
mire használják a gyerekek a szüleik számára sokszor ismeretlen alkalmazásokat, mit látnak és mihez szólnak hozzá a közösségi oldalakon.
Tesztek, videók, ismert emberek tapasztalatai és szakértői tanácsok várják az oldalon az érdeklődőket, de az is cél, hogy a mobileszközök használata mellett a családtagok ne szoruljanak ki egymás életéből, sőt, akár még szorosabbra is tudják fűzni a kapcsolatot az online és az offline világban egyaránt.
A beszélgetés végére azért kiderült, hogy a fiatalabb generáció is pontosan tudja, hol van a digitális lét határa. Amikor az került szóba, hogy az interneten könnyebb csajozni, Kristóf elárulta, hogy bár valóban minden úgy kezdődik mostanság, hogy „írunk egymásnak Facebookon”, élőben azért mégis sokkal jobb találkozni.