A Facebook megadná a lehetőséget arra, hogy a felhasználók végponttól végpontig terjedő (end-to-end) titkosítást használhassanak a Messenger csevegőplatformon. Ehhez azonban választaniuk kell: a biztonság a fontosabb, vagy a Messengerbe épülő botok?
Belsős információk szerint a cég tervezi, hogy titkosított módot épít a Messengerbe. A végponttól végpontig terjedő (end-to-end) titkosítás lényege, hogy a kódolt üzenetekbe senki nem tud belenézni, a kormány sem, de még maga a Facebook sem – csak a két csevegő látja a beszélgetést.
A Snowden-botrány óta egyre többen ismerik fel ennek fontosságát, és építik be a funkciót saját appjaikba. Így tettek a WhatsApp, a Viber, a Telegram csevegők is. Olajat öntött a tűzre az Apple és az FBI közti vita a terrorista iPhone-jának feltörése kapcsán.
A Facebook csak azért választható funkcióként építi be, mert a gépi tanuláson alapuló funkciók többsége nem működne, ha alapértelmezett lenne a titkosítás. Még ezt az eljárást is kritikával illetik a biztonsági aktivisták, legutóbb a Google Allót kritizálta Edward Snowden amiatt, hogy csak külön módban titkosítja a felhasználók beszélgetéseit.
Hogyan működik az end-to-end titkosítás?
A végponttól végpontig terjedő (end-to-end) titkosítás lényege, hogy a felhasználóknak két kulcs kell az üzenetváltáshoz, egy privát és egy publikus. Üzenet küldésekor a küldő elkéri a címzett nyilvános kulcsát a szolgáltatás szerverétől, ezt használva küldi el az üzenetet. Hogy a címzett azt el tudja olvasni, kell neki egy privát kulcs, ami csak és kizárólag az ő telefonján található. Ezzel tudja visszafejteni az üzenetet.A cégeknek két trend közt kell dönteniük: a felhasználók érdeke, hogy minél kevésbé tudjanak belenézni a levelezéseikbe, ám a cégek épp a személyes információkkal tudják fejleszteni szolgáltatásaikat, hogy azok jobban igazodjanak az igényekhez.
A Facebook, a Google, az Amazon és az Apple is olyan virtuális asszisztensek fejlesztésébe fogott, amelyek elemzik a felhasználó szövegeit, képeit és más szokásait. A Google Allo például elolvassa a felhasználók válaszait, és ahhoz mérten ajánl automatikus választ. Például magától fogja tudni, hogy ha valaki egy cuki kiskutyás képet küld, arra az lesz a reakció: istenem, de cuki!
Ahogy azt fejlesztői konferenciáján bejelentette a Facebook, botokkal bővítik a Messenger platformot. Ezek a botok egyszerű feladatokat hajtanak végre. Céljuk, hogy a chatprogramon keresztül tudjon elvégezni egyszerűen olyan feladatokat a felhasználó, mint a pizzarendelés, hírolvasás vagy más automatizálható feladat, ami könnyebbé teszi a hétköznapokat. Bizonyos botok ügyfélszolgálati szerepet töltenek be,
megválaszolják a felhasználó kérdéseit
egy-egy szolgáltatással, termékkel kapcsolatban. Az olyan híroldalak botjai, mint a CNN, a Wall Street Journal, a Business Insider vagy a Mic, híreket ásnak elő az olvasónak.
A gond az, hogy ez a fajta gépi tanulás igényli, hogy adatokat tudjon kinyerni a felhasználók üzeneteiből, és elemezze azokat a jövőbeli interakciók fejlesztéséhez. Az erős titkosításnak köszönhetően viszont csak kizárólag a címzett tudja dekódolni a kapott üzenetet.
Azt pedig nem lehet megoldani, hogy
a cég is lássa az információkat – és azok a beszélgetők közt is maradjanak.
A Facebook csak annyit reagált, hogy pletykákat nem erősítenek meg, és nem is cáfolnak. Mindenesetre már rég szárnyra kapott a híresztelés, már akkor, amikor a WhatsAppban bevezették az end-to-end titkosítást, és több mint valószínű, hogy ezt idővel meg is lépi a közösségi oldal.