Őrült ötlettel rukkolt elő 2013 nyarán Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla milliárdos elnöke. Egy hangsebességnél is gyorsabb, óránként akár 1200 kilométeres sebességgel is száguldó szupervasúttal forradalmasítaná a közösségi közlekedést.
A Hyperloop vonatok az elképzelés szerint
a hangsebesség többszörösével tudnának haladni.
A kocsik egy olyan csőben mozognának, amiben majdnem vákuumot hoznak létre, vagyis a légellenállás alig lassítaná őket. Az 1200 kilométer per órával közlekedő vákuumvasút teljesen megváltoztatja majd a gazdaságot.
Ez lesz az ötödik legmeghatározóbb közlekedési mód
a hajó, a vonat, az autó és a repülő után, állítják.
A terveket szabadalmi védelem nélkül nyilvánosságra hozták, vagyis az elképzelést bárki szabadon felhasználhatja és módosíthatja.
Mióta Musk 2013-ban kiszállt a projekt mögül, annak megvalósításán más cégek dolgoznak. A Hyperloop Technologies (mely már Hyperloop One néven működik annak érdekében, hogy ne keverjék össze a Hyperloop Transportation Technologies céggel) év elején kezdte meg az első, szabadtéri teszteléseket Nevadában. Valódi, működő Hyperloop viszont még nem készült el.
Mindenki előtt szeretné megépíteni az első működő vákuumvasutat Oroszország, Putyin elnök állami pénzből támogatná egy működő Hyperloop megvalósítását. Az orosz Summa Group nemrég írt alá egyetértési megállapodást a Los Angeles-i Hyperloop One startuppal, valamint Moszkvával a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon arról, hogy milyen módon használnák fel a futurisztikus vasutat Moszkvában.
Az általuk épített Hyperloop a tervek szerint
2019-re rakományokat, 2021-re pedig utasokat is tudna szállítani.
A Hyperloop One-ba már több mint 100 millió dollárt fektettek be, ennek nagy részét az orosz Zijavudin Magomedov adta, akinek kikötői vannak a Fekete-tenger, valamint a Balti-tenger mellett.
Az orosz Kreml, valamint a francia közlekedési cég, az SNCF is befektetett a startupba. A cég már a megvalósíthatósági tanulmányokat is elkészítette Oroszországgal.
A kezdetleges, bárki által elérhető javaslatában Musk úgy becsülte, hogy Hyperloop valódi időutazást tenne lehetővé Los Angeles és San Francisco között, mindössze 35 percbe telne az út. Azaz mérföldenként 15 millió dollárba, összesen pedig 6 milliárd dollárba kerülne megvalósítani.
Moszkvában úgy gondolják, hogy ez ennél kevesebből is kihozható.
Az oroszok és a Hyperloop One közt aláírt egyezmény értelmében 2020-ra, 30 milliárd rubelből építenék meg (460 millió dollár) a 44 mérföldes vasútpályát Kína és Ázsia közt.
„Az oroszok elsőként mentek az űrbe a Szputnyikkal, és a transszónikus utazásban is elsők lehetnek"- mondta a Hyperloop One elnöke.
A közlekedési miniszter, Makszim Szokolov azt mondta egy állami csatornán, hogy ezen felül egy 2 milliárdos orosz-kínai befektetési alap is segíthet finanszírozni az első orosz Hyperloopot, hogy egy olyan újfajta Selyemutat építsenek ki, amelyen keresztül ultragyors sebességgel lehetne szállítani rakományokat Kína és a Mediterrán-térség közt.
Ennek előnye lenne, hogy a kínai Selyemút vonalát bővítené több európai pont felé, Oroszországon és Ázsián keresztül.
2015-ben Musk és a SpaceX egymástól függetlenül bejelentették, hogy tesztpálya építését tervezik. A Hyperloop Transportation Technologies
Los Angeles és San Francisco közt
tervezi egy 5 kilométeres pálya építését.
Májusban a Hyperloop One Nevadában tesztelt sikeresen. A kísérleti lebegő mágnesvasút felgyorsult, aztán a homok lelassította, de első lépésnek ennyi is megteszi. A jármű 1,1 másodperc alatt érte el a 187 km/h-s sebességet, ami 2,4 g-s gyorsulásnak felel meg.
Ha minden a tervek szerint halad, a Hyperloop One következő, 2016 végére ígért tesztjén a jármű már lebegni fog egy 1,5 kilométeres, zárt csőpályában. A nevadai sivatagban, a kísérletek Las Vegashoz közeli területén már állnak a gigászi, 3,3 méter átmérőjű csövek, amelyekben a kapszuláknak siklaniuk kell sűrített levegő segítségével, a tervek szerint 400 mérföldes (640 km/h) sebességgel.
A Hyperloop One már a szlovák kormánnyal is aláírt egy szándéknyilatkozatot.
Szlovákiában ráadásul nem tesztpálya, hanem működő Hyperloop épülne,
első körben Pozsonyban, de később összekötnék Budapesttel és Béccsel is.