Pár nap kellett csak ahhoz, hogy hallani lehessen az első bizarr esetekről a Pokémon Go megjelenése után. Egy férfi fának hajtott játék közben, volt, aki szikláról esett le, vagy rablók csalták félre. Megtörtént az első haláleset is, lelőttek egy 18 éves fiút és 17 éves unokaöcsét, miután betörtek egy házba Guatemalában, zsebszörnyekre vadászva.
A jelenség sokaknak ijesztő, így egyre hangosabb az a tábor, amelyik ellenzi a játékot, nem csak a balesetek miatt.
Az interneten elkezdett terjedni az első grandiózusabb összeesküvés-elmélet is, amely szerint a Pokemon Go, bár nem közvetlenül, de az amerikai Központi Hírszerző Iroda (CIA) projektje, és ebben a Google is cinkostárs.
Amikor egy Zubbatot vagy Pikachut próbálunk elkapni, és pokéstopok után kutatunk, akkor
önkezűleg adjuk át magunkat a tömeges megfigyelésnek - főleg az amerikaiak.
Elsőként a Gawker egyik bloggere, Blackbag írt erről egy blogbejegyzésben félig ironikus-humoros hangnemben, amelyben bemutatja, hogy a játékot fejlesztő Niantic Labs céget milyen üzleti szálak fűzik az Egyesült Államok titkosszolgálatához, de lényegében lehetne az bármelyik más ország ügynöksége is.
Az elmélet a Pokémon-franchise-t birtokló Nintendót nem említi különösebben, sokkal inkább
a Niantic Labs, a Google és a CIA közti háromszöget.
A szoftvert a Niantic Labs fejlesztette, a céget pedig John Hanke alapította.
2001: A vezérigazgató 2001-ben a térkép-technológiával foglalkozó Keyhole startuppal indított, a fejlesztésbe befektetett a CIA kockázatitőke-társasága is. Az In-Q-Tel már weboldalán közli, mi a fő küldetése: felismeri és adaptálja az olyan innovatív technológiákat, amely a CIA és az amerikai hírszerző szervek hasznára lehet.
A tőkealap jellemzően big datával, közösségi médiás adatbányászattal, valamint adatközpontok infrastruktúrájával kapcsolatos vállalatokat támogat.
2004: A Keyhole-ban nagy lehetőséget látott a Google is: 2004-ben megvásárolta, és
ezt használta fel a Google Earth kifejlesztéséhez.
Nem sokkal később John Hanket rakták a Google Térképpel kapcsolatos projektek élére.
2010: Hanke 2010-ben megalapította a Niantic Labst, ami a Google házon belüli startupja lett azzal a céllal, hogy a térkép-technológia új felhasználási módjain dolgozzon.
2012: A Niantic első terméke a FIeldTrip volt 2012-ben, egy olyan alkalmazás, ami GPS-alapon, a környéken található múzeumokról, éttermekről és más szolgáltatásokról értesítette a felhasználót.
Ugyanezen évben jött az Ingress nevű játék,
ami a Pokémon Go elődjének tekinthető.
Hasonló alapon működik, mint a pokémonozás, amellyel egy hatalmas játszótérré változtatták a világot, amelyben el kell foglalni a köztereket, utcákat.
2015: Három évvel később a Niantic Labs bejelentette, hogy kilép a Google-től, és független cégként folytatja tovább.
Akik nem bonyolódtak bele ezen szálakba, azok is aggódni kezdtek, amikor Adam Reeve biztonsági szakember felhívta a játékosok figyelmét arra, hogy a Pokémon Gónak
legfelsőbb szintű hozzáférése van
a felhasználó Google-fiókjához, ha azon keresztül jelentkezik be.
Azaz elérheti a felhasználó e-mailjeit, a Google Drive-ba töltött dokumentumait vagy a Google Fotókban tárolt képeit, keresési előzményeit. A Google Súgója szerint ha legfelsőbb szintű hozzáférést adunk egy applikációnak, az akár módosíthatja is a fájlokat.
A játékot fejlesztő Niantic közleményben ismerte el, hogy valóban rengeteg információhoz hozzáfér a játék, de
hangsúlyozták, hogy ezt nem használták ki adatgyűjtésre,
és dolgoznak a megoldáson a Google-lel karöltve. Várhatóan nemsokára kiadnak egy frissítést.
A Google rossz hírét tovább rontja, hogy 2013-ban kiderült: a vállalat által a világ minden tájáról összegyűjtött és tárolt adatokhoz
teljes és alig kontrollált hozzáférése van az NSA-nek.
A Snowden által szivárogtatott dokumentumokból derült fény a PRISM programra is, amelynek keretén belül az Apple, az AOL, a Google (és a YouTube), a Facebook, a Microsoft és a Yahoo! széles körű hozzáférést adott a kormányügynökségnek az általuk összegyűjtött felhasználói adatokhoz.
A cégek nagy része mindezt tagadta, köztük a Google is.
Remek táptalajt szolgáltatott a konspirációs teóriának a Pokémon Go felhasználási szerződése is, ami a megszokottnál szabadabbra van fogva. Eszerint a Niantic bármilyen felhasználóról gyűjtött adatot
átadhat a kormánynak, ügyészségnek, bíróságnak, sőt privát cégeknek is, ha azt indokoltnak tartja.
Ez épp elég volt ahhoz, hogy a Redditen több felhasználó is arról kezdjen susmusolni, hogy ezzel szabad utat adnak a megfigyelésnek.
A TechCrunch szerint azonban a pokémonszerető millenáris korosztályt
nem különösebben aggasztja mindez, amikor egy Squirtle mosolyog az arcába.
A Snowden utáni világban sokan hitetlenkedve tekintenek az egész jelenségre. Elvégre a játékosok kamerával pásztázzák a környezetüket, hogy meglássák az adott szörnyet, sőt megállókhoz (pokéstopokhoz) vezetik el őket.
"Ha egy hírszerző ügynökség vagy, és képeket akarsz valakinek az otthonáról vagy munkahelyéről, akkor
elég ledobni egy ritka pokémont oda, és valaki tuti készít neked képeket a kamerájával
- írta le véleményét a konteót valló fight_for_antyhing felhasználó a Redditen.
A játék fontos elemei az úgynevezett pokéstopok és a gymek.
A fórumozók szerint ugyan senki sem lehet teljesen biztonságban, érdemes pár dologra figyelni, ha játszani akarunk a mobiljátékkal. Például vegyünk egy olcsó okostelefont külön erre a célra, ne a valódi Google-fiókunkat adjuk meg, állítsunk fel virtuális magánhálózatot, hogy
kevesebb legyen az esély a kémkedésre.