Csak három ember választja el az álommunkától

A laptopok és okoseszközök rendszeres használata jelentős szerepet játszik a korai rövidlátás kialakulásában

Régen úgy tartották, hogy hat ember kell ahhoz, hogy valamelyik ismerősünk ismerősének az ismerősén keresztül eljuthassunk egy kívánt személyhez, ez lehet akár Barack Obama amerikai elnök is. Az internetes közösségi oldalak korában viszont annyira sűrűvé váltak a hálózatok, hogy már csak ennek felére van szükség. Épp ezért különösen hasznos a közösségi média, ha munkakeresésről van szó. Ha tudatosan építjük személyes imidzsünket, nagyobb eséllyel akadhat meg rajtunk a munkaadó szeme, vagy éppenséggel mi találhatjuk meg őt.

Karinthy Frigyes már 1929-ben leírta Láncszemek című novellájában, hogy milyen kicsi a világ. Ő azt vallotta, hogy a Földön bármely két ember körülbelül hat másik személyen keresztül el tud jutni egymáshoz. Azaz biztosan van egy olyan ismerősünk, akinek egy ismerőse ismerheti például az amerikai elnököt.

A tudományos világba, azon belül is a hálózatkutatással foglalkozó szakemberek körébe Stanley Milgram hozta be ezt az elméletet, aki egy postai levelekkel végzett kísérletben vizsgálta a kicsi világ koncepcióját.

Akkoriban még nem volt Facebook, ami ezt a folyamatot még kényelmesebbé és gyorsabbá tehette volna. A közösségi oldal növekedésével ez a távolság is egyre kisebb, jelentette be a Facebook 12. születésnapján.

Közelebb hozza az ismerősi köröket a Facebook Forrás: Origo

Facebook legfrissebb adatai szerint pontosan

3,57 ismerősünk köre elég ahhoz,

hogy eljussunk bármelyik ember profiljához a Földön. A két regisztrált felhasználó közti átlagos távolság csökkent, ami azt jelenti, hogy a hálózat sűrűsödött.

Ha magunk is fenn vagyunk a Facebookon, épp ezért érdemes arra figyelni, kivel mit osztunk meg, és mit sugall rólunk a profilunk – ezt előnyünkre is fordíthatjuk.

Más is ránk találhat

A kapcsolati hálónkat és az internetet tudatosan kihasználhatjuk annak érdekében is, hogy új kihívások, új állás után nézzünk, vagy csak felhívjuk a figyelmet magunkra. Ha pedig már beadtuk az önéletrajzunkat egy pozícióra, könnyen mustra alá kerülhetünk: érdemes felkészülni arra az esetre, ha esetleg

a leendő munkaadó a nevünkre keres Google-ban, mit talál.

Egy érdekes szakmai blog vagy gondosan szerkesztett közösségimédia-profil jó benyomást tud kelteni, és egyben felkeltheti az érdeklődést is. Nem véletlen, hogy sok újságíró, marketinges, grafikus és számos szakember csinál magának Facebook-oldalt, és azon gyűjti egybe az eredményeit és a gondolatait, amelyeket mások is továbboszthatnak.

Nem mindegy, mit talál a munkaadó, ha rákeres a nevünkre Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

Érdemes körbenézni, hogy milyen szakmai csoportokhoz tudunk csatlakozni, mert ott befogadóközösségre találhat egy-egy bejegyzésünk, de érdemes aktívan hozzászólni adott témákhoz is, feltéve ha van azzal kapcsolatban releváns véleményünk. A szakmai csoportokban nemegyszer tesznek

közzé kiírásokat projektmunkákra, álláshirdetésekre is,

már csak ezért is érdemes követni ezeket.

A legfontosabb lépés annak átgondolása: mik az erősségeink, milyen pluszt tudunk nyújtani a megrendelőknek, vagy éppen a munkáltatónak. Azt is érdemes tisztázni, hogy mely területen szeretnénk láthatóvá válni, és azzal kapcsolatos körökben mozogni, célzottan készíteni tartalmakat. Legyen valami, ami hamisíthatatlanul ránk utal, ami egyedivé tesz minket, amiről megjegyeznek minket.

Egyre fontosabb a LinkedIn

A legismertebb szakmai kapcsolatépítésre alkalmas oldal a LinkedIn, amit nagyon sok esetben elsőkörben néznek meg a munkaadók, ha jelentkezünk egy pozícióra. Ezen az oldalon összekapcsolódhatunk munkatársakkal, ismerősökkel, akikkel már dolgoztunk együtt.

Természetesen itt is egy jól megválasztott, munkakörünkhöz illő profilkép és a minél alaposabban kitöltött önéletrajz a kulcs. Érdemes a betöltött munkakörök esetében azt is részletezni, hogy adott helyen milyen feladatokat láttunk el, mellőzve a közhelyes, sallangos mondatokat. Ezen a részen bejelölhetünk egy kollégát is, akivel az adott projekten dolgoztunk,

ő cserébe pár mondatos leírást adhat arról, milyen volt velünk dolgozni.

A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata a LinkedIn Forrás: Flickr

Hitelesebbnek tudunk tűnni azzal, ha az ismerősök sokszor nyomtak a plusz jelre egy adott képességünkkel kapcsolatban. (A felhasználók „endorse-olni” tudnak egymásnak bizonyos képességeket, például újságíró ismerősünknek adhatunk egy piros pontot az online média, kreatív írás skillekre, ha úgy gondoljuk, kiemelkedő ezen a területen.)

Ezen a felületen saját, szakmai témájú blogot is indíthatunk, a profilunkon feltüntethetjük az eddigi kiemelkedőbb projekteket, elnyert díjakat, megszerzett minősítéseket.

A Twitter is segíthet

Ugyan legfeljebb 140 karakterben csiripelhetünk a Twitteren, mégis remek hely arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a véleményvezérekkel, szakmánk elismert szakembereivel. Nem mellesleg a Twitter remek információforrás is, ahol szintén értesülhetünk új pozíciókról, akár onnan, hogy követjük az általunk kiszemelt cég dolgozóját.

A Twitter erejét sokan lebecsülik, de érdemes rá időt szánni Forrás: AFP

Egy-egy tweetet továbboszthatunk, beszállhatunk beszélgetésekbe is. Ez a Twitteren annyira nem furcsa, mint mondjuk a Facebooknál kommentelni egy idegennek: sokkal lazább hangulata van a mikroblognak.

Ha rövid, releváns, érdekes információkat teszünk közzé,

akkor nagy esélyünk van arra is, hogy sok követőt vonzunk be, bár kétségtelen, hogy egy ideig eltart ennek kiépítése.

Nem szabad keverni a magánélettel

Az énmárka építése azt is magával hozza, hogy arra is figyelünk, amivel esetleg éppen ellenkező hatást válthatunk ki. Ha célunk egy komoly céghez bekerülni, érdemes csak az ismerősökre korlátozni a feltöltött kocsmázós fotókat és más kompromittáló képeket, illetve tudatosan megválogatni, mit teszünk közzé a világnak, és mit tartunk meg a közeli ismerősöknek.

A magánéletet mindenképp érdemes szétválasztani a szakmai tartalmaktól.

Az igényességünkről nemcsak az általunk közzétett szöveges, de a képes tartalmak is árulkodhatnak. Rossz benyomást tud kelteni a rosszminőségű profilfotó, amin piros a szemünk, vagy ha a képet épp egy koszos tükör előtt lőttük.

Bár némi időt és energiát igényel a tudatos építkezés ezeken a közösségi oldalakon, jelentősen megtérülhet. Sokan csak évek alatt képesek több ezer követőre szert tenni például Twitteren, de képzeljük el, hogy ha munkát keresünk, egyúttal azok kapcsolati hálóját is mozgósítjuk, akik továbbosztották a kiírásunkat.

A kulcsszó a proaktivitás:

ne várjunk arra, hogy a sült galamb a szánkba repül, és legyünk felkészültek arra az esetre, ha a lehetőség bekopogtat.

----

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.