72 ezerrel több magyar termelhetné a GDP-t

Legalább 22 ezer üres álláshely van a magyar IT-szektorban. Ha ezeket a munkahelyeket betöltenék, a közvetett hatások miatt összesen 72 ezerrel több ember dolgozhatna. A munkaerőhiány visszafogja a cégek, és általuk a magyar gazdaság növekedését és versenyképességét. A negyedik ipari forradalomban különösen fontos lenne, hogy legyen elég informatikus.

2015-ben a magyar informatikai munkaerőpiacon legalább 22 ezer állás volt betöltetlen, derül ki az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tanulmányából. Ez a szám 2016-ra minden valószínűség szerint nagyobb lett, az IVSZ szerint a munkaerőhiány exponenciálisan nő.

72 ezerrel több magyar termelhetné a GDP-t

Az IT-szektorban tapasztalható munkaerőhiány káros hatásai már most jelentkeznek, a jövőben pedig hatványozottan fognak. A 22 ezer betöltetlen álláshely azt jelenti, hogy 22 ezerrel több ember dolgozhatott volna 2015-ben.

Ráadásul az IVSZ szerint a 22 ezer üres állás betöltése a közvetett hatások miatt létrejövő állásokkal

összesen 72 ezer új munkahelyet jelentene.

Minél több ugyanis a betöltött állás, annál több a munkahely, mivel a munka elvégzése, illetve a többlettermelés új munkahelyeket hoz létre, nem is feltétlenül ugyanabban a szektorban.

Az IVSZ szerint az IT-szektor jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás 4,1 százalékát, a versenyszféra foglalkoztatásának 6,2 százalékát adja, csak a közvetlenül a szektorban lévő munkahelyeket nézve.

A növekedés és a versenyképesség gátja

Hosszú távon a munkaerőhiány gátolja a növekedést és rontja a versenyképességet, mind a vállalatok, mind a magyar gazdaság szintjén.

Ha egy cég nem tud új alkalmazottakat felvenni, mert egyszerűen nincs szabad munkaerő, akkor egy ponton túl nem tud több munkát elvállalni, vagyis nem tud növekedni.

Ha nem tud nőni, akkor nem tud versenyezni azokkal a cégekkel, amelynek viszont van szabad kapacitásuk.

Ugyanez igaz az országok közti versenyben. A munkaerőhiány a magyar IT-cégeken keresztül az egész magyar IT-szektor növekedését, így az egész gazdaság növekedését visszafogja.

Növekedés nélkül pedig a magyar IT-szektor (és így az egész magyar gazdaság) lemarad a nemzetközi versenyben:

lehet, hogy egy multi Magyarországra hozná a fejlesztési központját, de ha Magyarországon nincs elég munkaerő, akkor nem fogja.

Ha nincs elég programozó, az IT-szektor nem tud nőni, ami visszafogja az egész magyar gazdaságot Forrás: Northfoto

Itt a negyedik ipari forradalom

Mindez különösen aggasztó azért, mert nemhogy küszöbön áll, de már el is kezdődött a negyedik, információs forradalom. A jövő az automatizációról, a robotizációról, a mesterséges intelligenciák terjedéséről, a hálózatba kapcsolt gépekről, a dolgok internetéről fog szólni.

Hamarosan elérkezik a nap, amikor az elromlott hűtőgép megjavításához ugyanakkora eséllyel kellhet programozó, mint villanyszerelő.

A negyedik ipari forradalom át fogja alakítani az ipar minden ágát, a közlekedést, a hétköznapokat. Ha a magyar gazdaság a munkaerőhiány miatt nem fog tudni részt venni az átalakulás generálta versenyben, akkor le fog maradni.