Ahol okosórával méri a vezérigazgató a gitártok páratartalmát

Szédületes sávszélesség, önjáró autók, távsebészet, mesterséges intelligencia és egyéb izgalmas, jövőt meghatározó fejlesztések azok, amelyekre figyel mostanában a Telekom, és amelyek fejlesztésében maga is részt vesz. Közben pedig próbálják újradefiniálni a jelenlegi üzleti modellt, mert úgy tűnik, a jövő hamarabb fog elérkezni, mint ahogyan mi azt most gondoljuk. Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom vezérigazgatójával beszélgettünk a fentieken kívül a hálózatfejlesztés kihívásairól és arról, hogyan nevelik ki a jövő informatikusait.

Mennyire kell egy ilyen nagyvállalatnak, mint a Telekom, előre látnia? Mennyire fontos, hogy egzakt vízióval rendelkezzen? Mennyire tud arra koncentrálni, hogy mit csináljon 5, 10, 20 év múlva?

Ez egy nagyon jó kérdés, hiszen nem egy olyan iparágról beszélünk, mint mondjuk az állattenyésztés 50 évvel ezelőtt. Akkor lehetett 5-10 évre előre tervezni. Vagy legalább megpróbálni. Ebben az iparágban ez sokkal nehezebb, hiszen 2-3 év is rengeteg időnek számít. Nyilván fel tudunk vázolni magunk előtt valamit. De az a legtöbb esetben tényleg csak egy vázlat. Tudjuk, hogy minden alapja az átviteli technológia, tudjuk, hogy a mobil-adatátvitelhez még néhány évig a 4G-t fogjuk használni. Tudjuk azt is, hogy már dolgoznak az 5G-n. Bár még nincs véglegesítve a szabvány, azért már nagyjából tudjuk azt is, hogy milyen irányban halad a fejlesztés. A főbb sarokpontok a még nagyobb sávszélesség és az, hogy milyen sebességgel jut el a céljához az információ. Tudjuk, hogy mindennek van még egy átfutási ideje. Vagyis, ha el is fogadják az 5G szabványát, még akkor is időbe telik, hogy megjelenhessen a piacon, vagyis elinduljon a hálózati komponensek és készülékek gyártása.

Hogy lehet ebbe mégis belekapaszkodni, hogy lehet erre építeni? Ez ugyanis elsőre elég képlékenynek hangzik.

Van azonban, amiben biztosak vagyunk. Például abban, hogy a jelenlegi fő profilunkat – amely szerint az emberek előfizetnek bizonyos szolgáltatásokra, amelyeket aztán beszélgetésekre, üzenetekre vagy böngészésre használnak – nem tudjuk megőrizni változatlanul. A nem is olyan távoli jövőben ugyanis a „dolgok internete” (Internet of Things, IoT) lesz elsősorban meghatározó. Már látjuk az első jeleket. Például ilyen egy karóra, ami tud kommunikálni. Konkrétan az én órámon is van egy alkalmazás, ami össze van kötve egy olyan páratartalom- és hőmérővel, ami benne van a gitárom tokjában. Már látjuk azt, hogy hamarosan széles közönség számára is elérhetővé válnak az önvezető autók.

A nem is olyan távoli jövőben az Internet of Things lesz elsősorban meghatározó Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ezek még 4-5 éve is sci-finek tűntek – különösen az önvezető autó. Nagyon gyorsan változnak a dolgok. Tudjuk, hogy a jövőben nem a telefonbeszélgetések jelentik majd a fő profilunkat. Tényleg csak néhány év, és az Internet of Things üzleti modell lesz a meghatározó. Hogy milyen lesz ez pontosan? Azt viszont nem tudjuk, az egész iparág átalakul. Kisebb és nagyobb szereplők szállnak majd ki a játékból, vagyis egy nagy kavarós időszak fog jönni..

Szerintem lehet, hogy ezt fogom használni az interjú címeként.

Nyugodtan. Már csak azért is, mert tényleg ez lesz. Megszoktuk például azt, hogy olyan nagy cégek, mint a Google vagy az Apple, sosem hibáznak. De talán ők is fognak, bizonyos befektetésekben, vagy akár fejlesztésekben. Mindenki rá lesz ugyanis kényszerítve, hogy új üzleti modellekkel kísérletezzen, ez pedig hibákkal jár majd.

A Telekom nem túl nagy ahhoz, hogy csak úgy kísérletezgessen?

Egyáltalán nem. Minden ilyen modellhez szükség van egy bizonyos méretgazdaságra. Ha valaki mondjuk egy automatizált parkolási rendszeren kezd dolgozni, akkor fontos, hogy ezt megfelelő méretben tehesse meg. Ha ugyanis túl kicsi, akkor nem fog tudni fejlődni az adott üzleti modell. Nagyban kell gondolkodni, ezért kell egyre szorosabb együttműködés az anyacégünkkel, a Deutsche Telekommal. Oda kell figyelni arra, hogy ha például valaki kitalál valamit mondjuk Budapest valamelyik kerülete számára, akkor az talán nemcsak itt működhet, hanem egész Magyarországon, Európában, vagy akár a világon. Ahhoz, hogy gyorsan tudjunk egy méretgazdaságot elérni ilyen megoldásokkal, kell egy bizonyos méret, vagyis számít a méret. A nagyobb, az általában jobb.

Mindenki rá lesz kényszerítve arra, hogy új üzleti modellekkel kísérletezzen, ez pedig hibákkal jár majd Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Na igen, de minél nagyobb egy cég, annál nagyobb az esélye a túl bürokratikus szervezeti felépítésnek, ami pont lassítja a folyamatokat.

Ki kell találnunk a megfelelő munkamódszert, hogyan tudjuk megtartani a jelenlegi üzletet, fenntartani a hálózatokat és a szolgáltatásokat, ugyanakkor bevezetni újabb és újabb innovatív megoldásokat. Ez egy komoly kihívás szinte minden távközlési cégnek – akár kisebb, akár nagyobb cégről van szó. Ez nem csak a Magyar Telekom számára kihívás.

Sok mindenkivel beszélgettem mostanában a Telekomról, és sokszor hallottam vissza ezekben a beszélgetésekben azt, hogy az egy nagy, lassan mozdulónak tűnő mamut. Hogyan lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni egy ilyen céget? Szerintem például egy startup sokkal izgalmasabbnak tűnhet egy fiatal tehetségnek, akire pedig a Telekomnak is szüksége van.

Mindenkinek szüksége van tehetséges szakemberekre és a fiatalokra. Erős munkaerőhiánnyal szembesülünk ebből a szempontból. Nemcsak itt, hanem egész Európában. Többféleképpen is próbálunk megoldást találni erre a kihívásra. Évek óta dolgozunk gyakornokokkal. A Magyar Telekom Csoporton belül összesen nagyjából 500 gyakornokunk van a legkülönfélébb részlegeken. Egészen fiataloknak, gimnazistáknak is megmutatjuk azt, hogy a Telekommal az egész világ kinyílik számukra. Nem arról van szó, hogy elszigetelten dolgoznak valamin egy kis irodában, és senki sem tud róluk semmit. Egyáltalán nem. Olyan projektekben vehetnek részt, mint mesterségesintelligencia-kutatás, hálózatépítés és egyebek. Ami sokaknak fantáziálásnak tűnhet, vagy álomszerűnek, az itt valóság. Sikeresnek is tartjuk a gyakornoki programunkat. Nagyon gyakran folytatják nálunk a pályafutásukat a későbbiekben is. Azon is dolgozunk, hogy az egész IT-szakmát népszerűsítsük. Van egy olyan programunk, hogy "Legyél Te is Informatikus!" Mindannyian – így én is – ellátogatunk gimnáziumokba, iskolákba, próbáljuk inspirálni a fiatalokat és az ICT-szakma felé terelgetni. Hiszen 5-10 év múlva az ICT az összes többi szakma részévé is válik. Így próbálunk elébe menni annak a helyzetnek, ami hamarosan kialakulhat az országban és Európában.

Világos, hogy olyan világmegváltónak tűnő projekteket kínálnak a fiataloknak, amelyekkel valami sokkal nagyobbhoz járulhatnak hozzá, ahelyett, hogy a garázsban bütykölnének, de ugyanezt az ígéretet megkapják a startupoktól is, hiszen velük is dolgozhatnak a globális piacra. Csak cserébe még függetlenséget, szabadságot, rugalmasságot is kínálnak. Mit tud a Telekom nyújtani azért, hogy szabadnak érezhessék magukat a fiatalok?

Egyre inkább olyan irányba haladunk, amit most említett. Vannak olyan részlegek a Telekomon belül, amelyek úgymond hagyományosabban működnek, és erre szükség is van. Hiszen ha a hálózat fenntartásáról van szó, akkor az egy bizonyos fegyelmet követel. Ez egy olyan fajta munka, ahol sínen kell lenniük a dolgoknak, de egyre több olyan munkakör van a Telekomnál, ahol más jellegű kihívások vannak. Ehhez igazodik a munkastílus és a munkakörnyezet.

Ez mit jelent?

A rugalmas munkaidő-beosztásra kell gondolni, vagy a távmunkára, vagy a sajátos és izgalmas fizikai munkakörnyezetre. Nem sok különbséget lehet tenni a Telekom és egy startup munkakultúrája között. Mondjuk, ehhez még hozzátenném azt is, hogy nem minden startup sikerül. Pont ez az egyik lényege a modelljüknek: szinte kódolva van a sikertelenség is. Sok ember rájön arra, hogy nagyon hasznos tapasztalatot gyűjteni egy startupnál, de valamikor azt is meg kell tanulniuk, hogyan működik egy igazi nagyvállalat. Ráadásul előbb-utóbb minden startup egy működő nagyvállalat szeretne lenni, ezt pedig nem lehet máshol megtanulni, csak egy nagyvállalatnál.

Mindenkinek szüksége van tehetséges szakemberekre és a fiatalokra. Erős munkaerőhiánnyal szembesülnek, nemcsak itt, hanem egész Európában Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Mit jelent a gyakorlatban a már említett munkaerőhiány a Telekom számára?

Egyre nehezebb szakértőket találni bizonyos feladatkörökre. Big data szakemberekből nagyon erős hiány van például. Egyre több új technológia van a láthatáron: mindenféle szenzorok, kütyük és más apróságok, rengeteg új információ és adat áll rendelkezésre ezekről. A jövő sikeres üzleti modelljeinek az lesz az alapja, hogy ezeket az adatokat hogyan rendszerezzük és használjuk. Adattudósokra van szükség, akik viszont hiánycikknek számítanak. Ebből a megfontolásból indítottunk el szeptemberben anyavállalatunkkal és az ELTE-vel együttműködésben egy adattudományi és adattechnológiai tanszéket az egyetem informatikai karán.

Ha viszont állandó lesz a munkaerőhiány bizonyos területeken, akkor azt is valahogyan kezelni kell. De hogyan? Mesterséges intelligenciával?

Az biztos, hogy egyre több lesz az új üzleti modellek között, amelyek legalább részben alapoznak a mesterséges intelligenciára, vagyis arra, hogy valahogyan pótolják az emberi munkát. Főleg rutinfeladatok esetén. Ez mindig is így volt. A hatvanas években voltak olyan ún. typing pool helyiségek, ahol többtucatnyian ültek, és csak gépeltek és gépeltek. Ezt ma már gépekkel helyettesítik. Ám nemcsak fizikai feladatok lehetnek rutinfeladatok, hanem szellemiek is. Ezekben lesz majd nagy segítség a mesterséges intelligencia. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy az online fizetéseknél az adminisztratív teendőket automatizált rendszerek láthatják el. Az emberekre ugyanis máshol és máshogyan lesz szükség. Olyanokra lesz szükség, akik értik az Internet of Things és a smart home kifejezéseket, azt, hogy ezek mögött mi áll, hogyan működnek. Kellenek olyan emberek, akik képesek kreatív megoldásokra, és járatosak a technológiákban. Ezzel együtt persze megjelennek majd új feladatkörök is. És én most nem 10 éves távlatban beszélek.

Az mondjuk nem túl praktikus, hogy pont azokat a feladatköröket lehet automatizálni, ahol egyébként nem mutatkozik munkaerőhiány. Hiszen ugye pont a nagy tudású, tehetséges szakemberekből nincs elég.

Ezért is koncentrálunk az olyan projektekre, mint a már említett "Legyél Te is Informatikus!" Én személy szerint úgy gondolom, hogy sokkal több mindenki tudna elsajátítani informatikusképességeket, ha nem lenne gát vagy előítélet a fejekben. Szeretnénk, ha eltűnne az az attitűd, amely szerint „én nem vagyok képes rá”. Ha valaki grafikus vagy állattenyésztő, akkor is ugyanúgy szüksége van az informatikára. Az utóbbinak például a big data megoldásokra. Ha pedig ezektől nem idegenkednek, akkor messzebb juthatnak a saját területükön. Sokkal többen képesek lennének arra, hogy járatossá váljanak az informatikában, és kreatívabban álljanak a dolgokhoz. Minél fiatalabb korban elkezdjük ezt tudatosítani az emberekben, annál hatékonyabbak leszünk.

Egyre nehezebb szakértőket találni bizonyos feladatkörökre. Big data szakemberekből nagyon erős hiány van Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A már említett 5G milyen változást jelent majd a Telekom értelmezésében?

Egyrészt sokkal nagyobb sebességet. A mostani 4G hálózatok alapvetően körülbelül 100 Mbit/s sebességre képesek, illetve sokszor tudják a 300 Mbit/s sebességet is. Az 5G-től azt várjuk, hogy legalább 1 Gbit/s sebességet nyújtson. A Deutsche Telekom most mutatta be egy olyan megoldás prototípusát, amely segítségével elérhető a 1,5 Gbit/s sebesség. Szóval már biztosak lehetünk abban, hogy ez létezik. De nemcsak a sebesség fontos, hanem a látencia is. Ez nagyjából azt fejezi ki, hogy egy impulzus milyen gyorsan halad át egy hálózaton. Ha például az önjáró autókról beszélünk, akkor nem feltétlenül azok produkálják majd a sok gigabájtos adatforgalmat, de az fontos, hogy az impulzusok nagyon gyorsan átérjenek a hálózaton, vagyis valós időben. Nem fordulhat elő az, hogy egy önjáró autó késve reagáljon. A 4G jó arra, hogyha egy autó van az utcán, de ha mondjuk az egész város tele van önjáró autókkal, akkor már kevés, ahhoz még jobb hálózati képességek kellenek. Már nemcsak egymilliárd ember akar egymással beszélgetni, hanem több tízmilliárd apró kütyünek kell kommunikálnia. Most még elég a 4G, de ha eljön az 50 milliárd eszköz kommunikációjának korszaka, akkor még robusztusabb hálózatokra lesz szükség.

Ezt ugye nagyjából 2020-ra vizionálják.

Igen, most még a szabványon dolgoznak, és nagyjából 2020-ban várható az, hogy kereskedelmi formában is megjelenik az 5G.

A Telekom pedig már most dolgozik a hálózat fejlesztésén?

Természetesen.

Ez mit jelent?

Azt, hogy segítünk a szabvány kialakításában. Most még csak tesztek zajlanak, meg különféle prototípusokkal dolgozunk.

Az nagyon érdekes, hogy arról beszélgetünk, hogy milyen elképesztő sebességgel lehet majd megmozgatni hatalmas mennyiségű adatokat, holott jelenleg, ha elhagyom az országot, akkor a roamingdíjak formájában olyan korlátokba ütközöm, amely megöli ezt az egészet. Pedig már régóta mindenki azt várja, hogy mindenhol megszűnjenek a roamingdíjak.

A jelenlegi forgatókönyv szerint jövő nyárra megszületik egy véglegesnek mondható részletes szabályrendszer. Minden egyes megoldás, ami eddig szóba jött, további csiszolást és változtatást igényelt. Mi is nagyon örülünk a most felmerülő elképzeléseknek, de nem szeretnénk, hogy az új rendszer nyitott legyen a visszaélésekre. Az EU politikájában történő gyakori változások is azt mutatják, hogy ezt a szabályozást nehezebb kirakni európai szinten, mint a Rubik-kockát. Várjuk, hogy jövőre legyen valami, ami a gyakorlatban is működhet.

A Telekom is érdekelt ebben?

Alapvetően igen, mi is szeretnénk, hogy egy jó, együttműködésen alapuló rendszer épüljön fel, amely mindenki számára megfelelő. Támogatunk egy jó, észszerű szabályozási politikát, de nem egy olyat, amely visszaélésekre ad lehetőséget.

Az EU politikájában történő gyakori változások is azt mutatják, hogy ezt a szabályozást nehezebb kirakni európai szinten, mint a Rubik-kockát Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az hogy lehet az ország legnagyobb kommunikációs vállalatánál, ahol szinte mindenre van egy tartalék megoldás, időnként mégis felmerülnek hálózati problémák?

Nos, általában a hálózatunk a minőségét tekintve az egyik legjobb. Nemcsak Európában, de világviszonylatban is. Néha vannak kisebb problémák valóban, de ezzel nem vagyunk egyedül, ez a hálózatüzemeltető cégek, szolgáltatók életében sajnos egy adottság. Egy hálózat üzemeltetése nagyon bonyolult és összetett dolog. Egy apró elem meghibásodása, egy kábel átvágása egy útépítésnél okozhat átmeneti zavarokat, de ezeket elég gyorsan kiküszöböljük. Sehol nincs a világon olyan hálózat, ahol ne fordulnának elő meghibásodások.

Mondjuk érdekes abba belegondolni, hogy az 5G által elérhetővé váló új technológiák és szolgáltatások, mint például az, hogy az orvosok valós időben tudnak majd műtéteket végrehajtani úgy, hogy a pácienstől több ezer kilométerre tartózkodnak, mennyire lehetnek majd megbízhatók, ha egyébként egy kábel átvágása is veszélyeztetheti azokat. Műtét közben leáll az orvos által irányított robotkar, mert véletlenül pont átmeneti zavarok vannak?

A hálózatokat jelenleg nagyjából hanghívásokra, üzenetek küldésére, böngészésre használják. Nincsenek még olyan alkalmazások vagy megoldások, amelyek számára tényleg kritikus lenne a helyzet, ha kisebb probléma merül fel. Ha a távsebészetről vagy az önjáró autókról beszélünk – ami már szintén nem a sci-fi kategóriába tartozik –, akkor mindenkinek sokkal több redundanciát kell majd beépíteni a rendszerbe. Egyelőre nem tartunk itt, de könnyen lehet, hogy hamarabb találjuk magunkat egy ilyen környezetben, mint azt bárki gondolná.

Szexi cég a Magyar Telekom?

Szerintem igen.

Miért?

Mert tényleg trendteremtők vagyunk, és tényleg mindennap foglalkozunk olyan, jövőt meghatározó dolgokkal, mint a big data vagy a mesterséges intelligencia. Ezek élen járó technológiák. Egy távközlési cégben minden előremutató trend megjelenik, és találkozik egymással. Szerintem ez nagyon szexi.

Meg például gitározik a vezérigazgató...

...és a mobiljával meg az okosórájával távolról méri a gitártokjának a páratartalmát.