Idén a zsarolóprogramok (ransomware) olyan széles körű pusztítást fognak végezni, hogy még ha valaki nem is válik áldozattá, az ismerősei közül szinte biztos, hogy lesz olyan, akivel ez megtörténik – közölte előrejelzését James Slaby, a hibrid felhőalapú adatvédelemmel foglalkozó Acronis nevű cég kampányokat vezető főigazgatója.
Szerinte 2017 a hírességek, kormányzati intézmények, nagyvállalatok és felhasználók milliói ellen irányuló, rendkívül sikeres és nagy médiavisszhangot kiváltó
zsarolóprogram-támadásoktól lesz hangos.
Szerinte továbbra is exponenciális növekedés jellemzi majd a zsarolóprogram-járványt, a kiberbűnözők 2017-ben legalább 5 milliárd dollárt söpörnek be áldozataiktól, miközben a különféle ransomware-ek száma robbanásszerűen megugrik, és az új változatok szédítő ütemben terjednek el.
A zsarolóprogramokat használó kiberbűnözők továbbra is irigylésre méltó zsákmányra tesznek szert a lebukás jóval kisebb kockázata mellett, ezért körükben a zsarolóprogramok válnak a világ legnépszerűbb kártékony szoftverévé.
A zsarolóprogramok terjesztésének technikái egyre rafináltabbá és félelmetesebbé válnak. A múlt év végén láthattuk a terjesztés eddigi egyik legeredetibb és egyben leggonoszabb módszerét, amely szerint a bűnöző felajánlja, hogy ingyen átadja az állományok dekódolásához szükséges kulcsot, ha áldozata segít neki két másik felhasználó gépének megfertőzésében – ezt a fordulatot a kiberalvilág a korai 2000-es években bemutatott "A gyűrű" című horrorfilmből kölcsönözte.
Egyébként az adathalászat módszereit fogja követni a legtöbb zsarolóprogram-támadás,
egyre személyre szabottabbá és hatékonyabbá válva.
Az állományok titkosítása lép elő a támadók kedvenc taktikájává, kiszorítva a számítógép zárolását – miután egyre több felhasználó jön rá, hogy utóbbit milyen könnyű ártalmatlanítani.
Tavaly a felhő még biztos menedéket jelentett a biztonsági mentések számára a helyi hálózati kapcsolatokon keresztül terjedő zsarolóprogramokkal szemben. Idén a zsarolóprogramok új változatai jelennek meg, amelyek
a felhőkapcsolatoknak is utánamennek, hogy megfertőzzék az ott tárolt biztonsági mentéseket is.
A felhasználóknak össze kell szedniük magukat, hogy olyan felhőszolgáltatót találjanak, amely meg tudja védeni őket az ilyen támadásokkal szemben.
A nyomásgyakorlás új módszerei fognak megjelenni, hogy az áldozatokat gyors fizetésre bírják. Jelenleg a bűnözők ezt például azzal igyekeznek elérni, hogy emelik a követelt összeget, és óránként fájlokat törölnek a gépről, amíg az áldozat vonakodik fizetni.
A jövőben azonban ezek a módszerek ördögibbé válnak: a bűnözők például azzal fenyegetőzhetnek, hogy a megfertőzött gépről kiválogatják az érzékeny (egészség- vagy pénzügyi) adatokat, illetve a kínos információkat (böngészési előzményeket vagy intim fotókat), és
azokat közzéteszik, ha az áldozat nem nyúl gyorsan a zsebébe.
Kezdetben az áldozatok többsége még hajlandó volt fizetni, azonban ez a trend alábbhagy. A felhasználók ugyanis azzal szembesülnek, hogy sok bűnöző átveri őket, és fizetést követően sem adja meg a titkosítás feloldásához szükséges kulcsot, de még ha megadja is, az nem biztosíték arra, hogy nem fog újra meg újra támadni.
A vírusellenőrzés, a viselkedésalapú védelem, a tiltó- és engedélyező listázás, valamint a végpontvédelem jelenleg elérhető, más technikák továbbra is alapvetően gyengének bizonyulnak majd ahhoz, hogy hatékonyan kivédjék a zsarolóprogramok támadásait.
Új biztonsági megoldások fognak viszont megjelenni, a gyorsan fejlődő zsarolóprogram-változatok elleni küzdelem
egyik fontos fegyvere a gépi tanulás lesz.
Továbbra is a szigorú és következetes adatmentési és visszaállítási gyakorlat – a helyi, a felhőalapú és az offline mentések rutinszerű készítése – marad az egyedüli, biztos védelmet adó mechanizmus a zsarolóprogram-támadások kivédésére.