A valóságban gyorsan lepörögne a csillagok háborúja

Idén decemberben jön az újabb Star Wars-film, a nyolcadik epizód címét már felfedték. De hogy nézne ki a valóságban egy igazi űrháború, mennyi esélye lenne az emberiségnek, ha tényleg földönkívüliek támadnának a Földre? Mire épít az ENSZ Világűriroda elképzelése? Az a hivatal, amely Gyöngyösön nyitott központot.

Idén már a nyolcadik Star Wars-filmre várnak a mozirajongók, és bár még csak annyi derült ki, mi lesz az új rész címe, sokan Carrie Fisher előtt tisztelegve elmennek majd megnézni az új Csillagok háborúját.

A színésznővel még a halála előtt felvették a nyolcadik epizód jeleneteit Forrás: Fórum Hungary

A sci-fik egyik örök kedvenc témája az űrháborúzás, ez viszont sok esetben egy Föld elleni támadással kezdődik. A földlakók hősies, de jellemzően éppenhogy sikeres védekezésének köszönhetően mindig megmenekülnek.

Szinte mindig! A Galaxis útikalauz stopposoknak című, zseniális filmben mondjuk épp nem. Jönnek a vogon építőhajók, és mivel szegény bolygónk egy intergalaktikus hiperűrsztráda útjában van, felrobbantják. A világ kormányai sokat nem tudtak tenni: rádióztak, könyörögtek – hasztalan.

A vogonok jönnek, és felrobbantják a Földet: a sztrádának épülnie kell Forrás: InterCom

Annál inkább a A függetlenség napja című filmben: a Will Smith alakította vadászpilóta huszáros és persze végső kétségbeeséssel végrehajtott repülésének köszönhetően a világ megmenekül. Igaz, a pilóta csuklóból elvezeti azt az űrhajót, amelyet éppen ő kényszerített a földre a film elején, a vadászgép fékernyőjét kreatívan felhasználva.

A hasra szállt, de utána gond nélkül felújított csészealjat az idegenek „űrhajóhordozóján” bedokkolja, majd a földi programozók által írt vírust a számítógépekbe juttatja. A gigantikus szuperűrhajót védő pajzs így kikapcsolható: rengeteg rakétával és az egyik főszereplő kamikaze akciójával az idegenek legyőzetnek.

A függetlenség napja első részében (1995) Will Smith menti meg a bolygónkat Forrás: AFP

No, az eddig nyilvánosságra került információk alapján egy esetleges "idegeninvázió" esetén nagyjából annyi eséllyel tudnánk sikeres űrháborút vívni az ufók vagy "atmoszférikus támadó járművek" ellen, mint amennyire Will Smith valóban tud F/A-18C Hornet vadászbombázó repülőgépet vezetni.

Természetesen a konteóoldalak tucatszám ontják a titkos megállapodásokat, amelyek alapján

a világ nagyhatalmai összefogva lépnek fel a végső fenyegetés ellen,

vagy netalántán az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Izrael vagy bármely más ország már rég rendelkezik Titkos Ufóvadász Szuperfegyverrel. Ezt az idegenek korábban lelőtt űrhajójának technológiáját visszafejtve és/vagy felhasználva építették meg, olvasható.

A másik népszerű elmélet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vezette titkos űrprogram, amelynek célja a Föld, ez a vélhetően csak számunkra becses kincs védelme.

Nos, először is a józan észre alapoznék. Jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsa többek közt még az olyan, a Föld megsemmisülésével járó kataklizmához képest "jelentéktelen apróságnak" mondható szíriai polgárháborús helyzetet sem képes kezelni. Ehhez képest komolyan gondoljuk, hogy képes irányítani és véghezvinni egy sikeres, ufók elleni, szupertitkos, extrahatékony hadműveletet? Az ENSZ? Most komolyan?

Világ(űr)béke

Igaz, ami igaz, az ENSZ rendelkezik egy különleges hivatallal: a Világűrirodával (UNOOSA – United Nations Office for Outer Space Affairs). Ennek feladata a békés egymás mellett élés megteremtése a Földön kívül, az egymással többé-kevésbé fedett háborút vívó űrnagyhatalmak érdekeit összefésülve.

Gyöngyösön nyitott központot a Világűriroda

A Bécsben székelő UNOOSA felel az ENSZ Közgyűlés űrkutatási határozatainak, illetve az ENSZ Világűrbizottság döntéseinek végrehajtásáért. Feladata, hogy elősegítse, a fejlődő országok minél szélesebb körben felhasználhassák az űrtechnika eredményeit. Az iroda figyelemmel kíséri az űrkutatással, űrtechnikával és annak alkalmazásaival kapcsolatos jogi, tudományos és technikai fejlődést, és erről informálja a tagállamokat, más ENSZ-szerveket és a nemzetközi szervezeteket.

Az UNOOSA volt, amely öt éve műholdas és légi felvételeket elemző központot nyitott a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán. A hivatal célja a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, illetve bekövetkezésük esetén az állapotfelmérés és kármentés. Azért esett a választás a magyar főiskolára, mert egyedülálló tudást és gyakorlati tapasztalatot szereztek olyan katasztrófák légi állapotfelmérése során, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa és a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés.

2010 szeptemberében komoly kört futott be az az értesülés, hogy az UNOOSA akkori elnökét, Mazlan Othmant jelölték ki nagykövetnek, esetleg főtárgyalónak – ez a "jól értesült" forrástól függött –, arra az esetre, ha az idegenek megjelennének a Föld közelében.

Ezt maga az érintett és az ENSZ is többször és vehemensen cáfolta – ez nem hatotta meg a földönkívüliek támadásával foglalkozó csoportokat.

Szó mi szó, véleményem szerint az egyetlen esélyünk, ha a látogatók jóindulatúak, akarnak és tudnak is velünk kapcsolatba lépni, és persze először beszélgetnének, csak azután lőnének. Ha és amennyiben ugyanis valóban egy fénysebességnél gyorsabban közlekedni képes, csillagközi vagy galaxisok közötti ugrásokra alkalmas, felfegyverzett flotta érkezik a Földhöz,

jelenleg nincs mivel védekeznünk.

Az egyetlen esélyünk, ha beszélgetni is akarnak, mielőtt lőnek Forrás: InterCom

Tilos ugyanis a tömegpusztító fegyverek világűrbe juttatása

– köszönhetően az 1967-es "Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket" nevet viselő, nemzetközi egyezménynek.

Márpedig a hagyományos, a világűrben amúgy is használhatatlan légi harcrakétákkal nehéz lenne bármiféle kárt okozni az ellenségben. Az pedig komoly fantáziára vallana, ha a leállított ASM-135 ASAT amerikai műholdvadász program fegyvereit sikerrel lehetne bevetni egy város méretű űrhajó ellen.

Igaz, a kínai műholdvadász rakétarendszer is épp olyan eredményesen "ütné ki" a galaktikus látogatókat, mint ahogyan a Fengyun-1C műholdat semmisítették meg 2007-ben. A robbanás eredményeként több tízezer darab törmelék szóródott szét, gyűrű alakú felhőként körbevéve a Földet. A nagyobb méretű darabokat szuperteleszkóppal figyeli az amerikai légierő, hiszen azok veszélyt jelentenek az űrhajókra, űrállomásokra – a Masat-1, azóta megsemmisült, első magyar műholdat is kis híján kiütötte egy űrszemétdarabka.

Ha tényleg gigantikus űrhajókkal támadnának, esélyünk sincs Forrás: InterCom

Eleve minden ilyen űrvédelmi elképzelés arra épül, hogy

• az emberi tudás számára ismert módon, hozzánk hasonlóan élnek, léteznek, űrhajóznak az idegenek.
• a radarrendszereink, távcsöveink, infravörös érzékelőink képesek felfedezni és követni a beérkező, támadó szándékú idegeneket.
• a mi fegyvereink, amelyek az ember alkotta szerkezetekre és az emberi testre fejtenek ki pusztító hatást, ugyanolyan, vagy legalább egyáltalán veszélyesek lesznek az idegenekre.

Lehet, az emberiségnek legalább a filmvásznon aratott győzelmekre szüksége van ahhoz, hogy ne érezze magát teljesen védtelennek. De most őszintén, miért is támadna meg minket bárki?