A kérdés eléggé aktuális, ugyanis 1950 óta drámaian megnőtt a városban élő lakosság száma. Annyira, hogy akkor még 30%, 2008-ban viszont már a Föld populációjának 50%-a, tehát mintegy 3,3 milliárd ember élt városi területeken, és ez az arány 2050-re 66%-ra ugrik az ENSZ előrejelzései szerint (és ugyebár addigra jóval többen leszünk a bolygón).
A városiasodásnak tehát nagyon nincs vége, sőt. Szintén az ENSZ jósolja, hogy 2030-ra már legalább 41 olyan nagyváros lesz, melyekben fejenként több mint tíz millió ember él.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a város működése is egyre okosabbá, intelligensebbé váljon, hiszen így nagyon komolyan javítható a lakók életminősége és életszínvonala. Mindez alapvetően a hatékonyság növelésével érhető el, és könnyen belátható, hogy minél nagyobb egy város, erre annál inkább szükség van.
Felmerül tehát kérdés, hogy mégis mitől lesz egy város "smart", vagyis okos? Nos, a helyzet az, hogy erre még az urbanista szakértőknek sincs egyértelmű válasza, ugyanias mindenki máshogy áll neki a dolognak, és más prioritásokat tart szem előtt,
a végső cél azonban minden esetben a hatékonyság növelése, és így az életszínvonal javítása, a szolgáltatások könnyebb elérhetősége, a lakók kényelmének elősegítése
Alapvetően azonban mégis arról van szó, hogy gyors adatkommunikációval összekapcsolt okoseszközök kommunikálnak egymással, és ezek egy komplex rendszert alkotnak. Így például összekapcsolható lenne az úthálózat, a tömegközlekedés, az energiaellátása, a különböző szolgáltatók és adminisztrációs pontok.
Az előnyök nyilvánvalók: a rengeteg begyűjtött adatból a rendszer optimalizálni tudja a város működtetését, javít a hatékonyságon, és folyamatos információkat, visszajelzéseket ad a lakosság számára.
Az már szinte csak bónusznak tűnik ezek mellett, hogy egy ilyen komplex informatikai-technológiai rendszer alkalmazásával jelentősen csökkenthető a bürokrácia, javul az átláthatóság és a lakosságot könnyebben lehet bevonni a döntéshozatalba.
Ráadásul ez az egész már nem is annyira sci-fi, mint amennyire hangzik, a világ több nagyvárosa már megtette az első lépéseket az okossá válása útján. A brit Juniper Research egy ideje már rangsorolja is ezeket a városokat, és a legutóbbi felmérésük alapján az jött ki, hogy jelenleg Szingapúr áll az élen az okosodásban, majd ezt követi Barcelona, London, San Francisco és Oslo.
Jelenleg persze viszonylag gyerekcipőben jár még a dolog, de azért ígéretesen hangznak a megkezdett projektek.
A legtöbb város egyelőre a környezeti adatok mérésére, a világításra és a parkolás okosítására állt rá.
A környezeti monitor olyan adatokat tud szolgáltatni, mint a széndioxid- és por koncentráció,a hangszennyezés, vagy éppen a levegő hőmérséklete. Ezek az adatok egyébként például az ausztrál Adelaide városában aztán szabadon hozzáférhetők, és azt várják, hogy majd az emberek kitalálnak rájuk hasznos szolgáltatásokat.
A parkolás okosítása esetében a legfontosabb, hogy az érkező sofőröknek segítsen minél hamarabb megtalálni az elérhető szabad helyet, a parkoló üzemeltetőjének pedig folyamatos statisztikákat készítsen a kihasználtságról. Az okos világítás pedig jelentheti azt, hogy például egy mozgásérzékelős szenzor kapcsolja ki-be a lámpákat, amikor szükség van rájuk, meg akár azt is, hogy a lámpák az aktuális fényviszonyoknak megfelelően szabályozzák a fényerejüket.
Ezek után viszonylag örömteli tény, hogy Budapesten is indultak bizonyos, egyelőre alulról építkező kezdeményezések, melyeket a 2014-ben alapult SmartCity Budapest igyekszik összefogni, és bemutatni a legjobb példákat.
Ezen kívül az Informatika a Társadalomért Egyesület május 25-én az Europa Congress Centerben megrendezi az Okos Város Konferenciát.
Az egész napos programon képviselteti magát a kormány is: az okos városfejlesztésben érintett tárcák képviselőinek előadásából kiderül majd, mik a magyarországi tervek, intézkedések a témával kapcsolatban, és az érdeklődők megtudhatják, milyen támogatási források és finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre.
Délután pedig a hallgatóság három szekcióban ismerkedhet mega legújabb okos város trendekkel, fejlesztésekkel, életszerű példákkal és a Visegrádi Négyek országaiban zajló programokkal.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!