Dél-Korea rendkívül fejlett ipari ország, ahol az automatizáció és a robotikus munkaerő látszólag egyre nagyobb problémát jelent, vagy fog jelenteni a közeli jövőben. Adott mennyiségű emberi munkaerőre vetítve itt a legnagyobb a multifunkciós ipari robotok használata: 10 ezer alkalmazottra mintegy 531 gép jut.
A kormány alapvető félelme tehát, hogy robotok egyre több munkát fognak elvenni az emberektől, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet, ami pedig már amúgy is jelenleg éppen 17 éves csúcson van Dél-Koreában, 1,17 millió fővel (igaz, az egyelőre nem bizonyított, hogy ez kapcsolódik-e az automatizációhoz).
Éppen ezért a kormány azt tervezgeti, hogy a problémát az adózás megváltoztatásával kezelné, vagy inkább késleltetné. Nem arról van szó, hogy közvetlenül adóztatnák meg a robotokat, hanem arról, hogy csökkentenék az olyan vállalatok adókedvezményeit, akik egyre nagyobb arányban használnak automatizált gépeket. Így tehát a cél inkább az, hogy az automatizálás kevésbé legyen vonzó a cégek számára.
Az adókedvezmény csökkentéséből befolyt extra pénzt a tervek szerint a kormány a jóléti programok kiterjesztésére fordítaná. Dél-Koreai jelenlegi adótörvényei az év végéig érvényesek, amikor is mindenképpen újra kell gondolni őket, így a tervezett változások legkorábban akkor léphetnek érvénybe.
Természetesen nem ez az első eset, hogy a robotokat érintő adózás előtérbe kerül. Néhány hónapja a Microsoft alapítója, a világ leggazdagabb embere, Bill Gates is elővette a témát. És egy olyan emberről beszélünk, aki rendkívül sokat tett a technológia fejlődéséért, a véleménye nem az volt, amire sokan számítottak: Gates amellett érvelt, hogy a robotokat bizony meg kell adóztatni.
Jelenleg ha egy ember dolgozik és keres egy évben 50 ezer dollárt. azt megadóztatjuk. Ebből aztán megy a költségvetésbe, az egészsébiztosításba és a többi. Ha a robot bejön, és ugyanazt elvégzi, akkor arra gondolnánk, hogy azt is ugyanúgy meg kellene adóztatni.
Nyilatkozta akkor Gates, amivel nyilvánvalóan nagyon rövid idő alatt szerzett nagyon sok haragost magának. Lawrence Summers, a Harvard egyetem közgazdásza és korábbi pénzügyminiszter például azt mondta, hogy Gates protekcionista intézkedéseket akar bevezetni a fejlődés ellen, míg egy másik közgazdász, Dean Baker egyenesen azt mondta, hogy a Microsoft egykori vezetője a "termelékenység növekedését adóztatná meg".
Persze az automatizáció és a robotizáció nem új jelenség, és kétségtelen, hogy számos esetben kifejezetten hasznos:
amikor az autógyárak a festésre gépeket vetettek be, a munkásoknak nem kellett többé mérgeket beszívniük, az orvosok precízebben tudnak műteni robotikus segítséggel, a folyamatok egyszerűsödtek, a termelékenység fokozódott. Summers szerint tehát az ilyen jellegű javaslatok alapvetően tévesek, és habár a haladás és az átmenet zavaros lehet, végső soron az egész társadalom csak profitál majd belőle.
Az elsődleges probléma, hogy az automatizáció első sorban a kevés hozzáadott értékű, jellemzően alacsonyabb végzettséggel, kevés képzéssel végezhető munkaköröket váltja ki, és a gyári munkások után következnek a bolti eladók, a raktárosok, a kamionsofőrök és sort hosszan lehetne folytatni. Dél-Korea javaslatával szemben Bill Gates az adóztatásból befolyó extra pénzt nem a jóléti államra fordítaná,
hanem újraképzésekre, így tehát az automatizálás miatt keső munkavállalók később magasabb hozzáadott értékű munkákat tudnának végezni.
Ez azonban több problémát is felvet Mike Shedlock, a washingtoni Sitka Pacific Capital Management tanácsadója szerint. Egyrészt a robotokra kivetett extra adót a cégtulajdonosok egész egyszerűen átterhelnék a lakosságra egy áremeléssel. Továbbá szerinte az átképzés ügye is nagyon bonyulult: "Honnan tudná a kormány, Bill Gates, vagy bárki más, hogy pontosan kit és mivé kellene átképezni?" - tette fel a kérdést.
Egyelőre az Európai Unió is hasonló álláspontot képvisel. A parlament elé beterjesztett ajánlásokat figyelembe véve megszavazták a robotikára vonatkozó etikai és biztosítási keretrendszert, melyek mentén a fejlesztések mehetnek majd a jövőben, és ami nagyon fontossá válik például az önvezető járművek terjedésével.
A csomagból azonban kimaradt a korábban fontolgatott robotadó, ami így nem is kerül az Európai Bizottság elé.
Az ajánlatcsomagot összeállító Mady Delvaux luxemburgi miniszter ezzel kapcsolatban eléggé csalódott volt, hiszen ezt úgy értelmezte, hogy az Európai Parlament egy fontos és mindenkit érintő vitalehetőség elől zárkózott el. A frankfurtban székelő Nemzetközi Robotika Szövetség (International Federation of Robotics, vagy IFR) azonban várható módon üdvözölte a döntést azzal érvelve, hogy a robotizáció új munkahelyeket teremt a termelékenység növelésével, amire a szervezet szerint jó példa a német autóipar is, ahol egyértelműen kimutatható az összefüggés az egyre több robot használata és a munkahelyek növekvő száma között.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!