Ha valaki új számítógép vásárlásán vagy a régi javításán, felújításán töri a fejét, biztos, hogy bele fog futni az "SSD-kérdésbe", azaz, hogy szeretne-e ilyet a masinájába. De mi az az SSD? Miért és kinek hasznos? Mik az előnyei és hátrányai? Ezt járjuk körbe most röviden.
A solid-state drive elnevezés rövidítése, amit magyarul "tartós állapotú meghajtó" vagy "félvezető alapú meghajtó"-ként lehetne fordítani, ami annyira szerencsétlenül hangzik, hogy ebben a formájában nem is használja senki. Az SSD adattárolásra szolgál, tehát az a feladata, mint a merevlemeznek (hard disk drive - HDD). Ebből fakadóan a termékcsalád legnagyobb ellenfelének is a köznyelv által még ma is gyakran winchesternek hívott merevlemezek számítanak. Szóval ezt kell betenni a gépbe, ezen van az operációs rendszer, az összes program, erre mentjük a dokumentumokat, képeket, játékokat, leveleket, mindent.
Az SSD-k egyre olcsóbbak lesznek, de tény, hogy fajlagosan még mindig sokkal többe kerülnek, mint a merevlemezek.
Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy mondjuk egy 500 GB-os HDD 15-20 000 forintba kerül (és ebbe az összegbe egy jobb vétellel egy 2 TB-os is beleférhet), addig az SSD esetében ugyanezért 50 000 forintot kell kifizetni.
Egy olyan árérzékeny piacon, mint a magyar, ez pedig elsődleges prioritású tényező lehet, és biztos sokan gondolnák azt, hogy ennyi infó elég is, ez önmagában eldöntötte a kérdést. De van itt egy-két fontos dolog még, amik azért finomítanak ezen a dolgon:
Lényeges például az, hogy a legtöbb felhasználónak tökéletesen elég 250 GB tárolókapacitás (sőt, még a 128 GB sem ördögtől való), egyszerűen nem kell több hely annak az adatmennyiségnek, amit kreálunk.
Pláne, hogy ma már van egy csomó felhőalapú, ingyenes webes szolgáltatás, ahova díjmentesen menthetőek az állományok. Egy 250 gigás SSD pedig már megvan 28 - 30 000 forintból, ami persze még mindig drágább, mint egy HDD, de már azért már jóval vállalhatóbb a különbség. A 120 GB-os darabok pedig már jócskán be is tudnak bólintani 20 ezer alá, így ha az ár a legfontosabb, ezek jelenthetik a megoldást.
Az SSD, ellentétben a rivális technológiával, nem használ mozgó alkatrészeket, így például lemeztányért, írófejet. Ebből fakadóan hangtalan, nem termel hőt, és ami a legfontosabb: nincsenek a mechanikából fakadó késlekedések, azaz iszonyatosan gyors.
Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gép bekapcsolása után másodperceknek kell eltelnie, és máris lehet vele dolgozni.
Egy merevlemezzel ellátott számítógépnél még simán előfordulhat, hogy a power gomb benyomását követően az ember még simán bevághat egy kávét, de itt szó sincs erről! El lehet felejteni az idegőrlő, akár percekig is eltartó bootolást, nincs több agyzsibbasztó "homokórázás" a képernyőn!
A file-ok betöltése során átlagosan ezerszer gyorsabb az SSD, mint a HDD, és a mentés során ugyan a felére olvad ez az előny, de azért az eltérés még így is brutális! Ennek persze sok jelentősége nincs akkor, ha valaki WordPadba irkál, de ha nagy állományokkal dolgozik, adatbázisokkal, PDF vagy Word dokumentumokkal, fotókkal, videókkal, akkor így rengeteg idő nyerhető. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy nem kell teljesen feleslegesen várakozni, elmarad az ebből fakadó stressz, ami pedig évekkel hosszabbíthatja meg az életet.
A mozgó alkatrészek hiányából fakadóan az SSD sokkal kevésbé kényes, mint a merevlemez. Ami a hétköznapokban úgy jelentkezik, hogy sokkal jobban tolerálja az ütéseket, a vibrációt, a nyomást vagy az extrém hőmérsékletet. Tehát papíron egy SSD simán túlélhet egy olyan balesetet, például földre esést vagy rázkódást, esetleg nagy hideget, aminél a winchester már rég beadta volna a kulcsot. Aki pedig már bukta egy ilyen miatt az összes adatát, az jó eséllyel gondolhatja azt, hogy azért 10-20 000 forintot simán megér a nagyobb biztonság.
Az előnyöknek még nincs vége. Lapozzon!