Így működik a Wikipédia saját bírósága

A nyílt és demokratikus alapelvek szerint működő Wikipédia esetében is kerülhetnek porszemek a gépezetbe. Habár az oldal alapelve az, hogy mindenki szerkesztheti és hozzájárulhat az emberiség tudásának összegyűjtéséhez, sokszor a szerkesztők és az adminisztrátorok nem tudnak dűlőre jutni egy-egy helyzetben. Ilyenkor tárhatják az ügyet egy titkos testület elé, akik tulajdonképpen a Wikipédia legfelsőbb bíróságaként őrködnek az oldal felett.

2001-ben a Wikipédia azzal a céllal jött létre, hogy a világ internetező népe összerakhassa az első, teljesen nyílt enciklopédiát. Bárki feltölthetett és szerkeszthetett szócikkeket, és habár ez elsőre igazi receptnek hangzik a katasztrófára, valahogy mégis működött. Persze a teljes nyíltság természetéből adódóan azt el kellett fogadni, hogy egy-egy bejegyzés tartalmazhatott téves vagy nem teljesen pontos információkat, azonban az oldal alapelvei és a pontos forrásmegjelölés igénye úgy látszott, megfelelő keretet adnak ahhoz, hogy az idő múlásával egy ténylegesen megbízható, az emberiség tudását hatékonyan összegyűjtő online enciklopédia jöhessen létre.

Persze a Wikipédia népszerűségének növekedésével valamennyire a nyíltság is módosult.

Nyilvánvaló, hogy a legtöbb szócikket tartalmazó és a legnagyobb szerkesztői aktivitást vonzó angol nyelvű oldalon a népszerűség növekedésével arányosan a vandalizmus is nagyobb lett. Így az angol nyelvű enciklopédia szerkesztési elvei (is) idővel változtak, és megköveteltek olyan alapvető dolgokat, mint például hogy regisztráljon be a felhasználó, ha módosítani szeretne valamit. Ezzel párhuzamosan elkezdtek komolyabban odafigyelni az olyan kényes témákra, amiknél azt tapasztalták, hogy a felhasználók kiemelten hajlamosak arra, hogy direkt elrontsák, teletömjék valótlanságokkal, vagy éppen a politikai nézeteiknek megfelelően alakítsák azokat.

Forrás: Wikipedia

Ez néhány esetben ahhoz vezetett, hogy bizonyos oldalakat kizárólag az adminisztrátorok engedélyével lehet módosítani, de például a német Wikipédián eleve úgy alakult ki a rendszer, hogy az egyes felhasználók által behozott módosítások nem kerülnek ki azonnal, hanem előtte azt másoknak is ellenőriznie kell. A hosszú időn keresztül kiemelkedően jó munkát végző szerkesztőket pedig előléptethetik adminisztrátorokká, akik még mindig nem mindenható urak, de tágabb jogosultságbeli köreik vannak arra, hogy megakadályozzák a káros tevékenységeket, illetve adott esetben levezényeljék egy-egy problémás eset megtárgyalását.

Ha ugyanis a Wikipédia szerkesztői nem értenek egyet valamiben, akkor ott kialakul közöttük egy vita.

Ez jellemzően kulturált mederben folyik, ahol az egyes felek érvelhetnek amellett, hogy az adott szekciót márpedig miért kellene átírni, hogyan kellene bővíteni, milyen stílusban kellene egyáltalán szólnia az egésznek, és hogy az idézett forrás megfelelően megbízható-e. Aztán, ha nem sikerül civilizált körülmények között döntésre jutni, akkor persze elszabadulhat a pokol, mint ahogy meg is történt az már sokszor, és odáig fajulhat a helyzet, hogy a szerkesztők elkezdik egymás munkáját egy rakás bűzölgő ürüléknek nevezni, csak persze nem ilyen finoman.

A titkos bíróság

Ilyenkor dönthet úgy egy szerkesztő, szerkesztők csoportja vagy adminisztrátor, hogy a Wikipédia "legfelsőbb bíróságához" fordul. Ez az Arbitration Committee, és inkább egyfajta békítőtestület, mintsem tényleges bíróság, habár megvan a hatalmuk arra, hogy komoly és végleges döntéseket hozzanak. A testület tagjai többnyire teljesen ismeretlenek, a valódi nevüket jellemzően nem árulják el, félve a zaklatástól, és nincsenek is sokan: az angol Wikipédiának mindössze tizenöt embere van erre a feladatra.

Mindenesetre a Wall Street Journal értesülései szerint a bizottság összetétele elég változatos: akad köztük olyan, aki korábbi amerikai elnökjelöltek kabinetjében dolgozott, aki egy nagyvállalat informatikai konzultánsa, és van olyan, aki egykor egyetemi könyvtárosként tevékenykedett. A nevüket vállaló kevesek közé tartozik Ira Matetsky, aki elárulta, hogy a testület tagjai ugyanúgy ingyen és bérmentve dolgoznak a Wikipédiának, mint a sok százezer önkéntes szerkesztő, és sokszor egészen pitiáner ügyek kerülnek eléjük.

Matetsky szerint a Wikipédián még olyan apróságokból is vérre menő vita tud kialakulni a szerkesztők között, mint például hogy kell-e valahova vessző, nagybetű, vagy hogy a televíziós sorozatok egyes epizódjai megérdemelnek-e különálló szócikkeket.

Kezdetben egy évben akár száz különböző esettel is foglalkozniuk kellett, ami túl nagy munkaterhet jelentett, ám ez az utóbbi években lecsökkent. Tavaly például mindössze négy ügyben kellett beavatkozniuk. Ezt egész egyszerűen úgy érték el, hogy már alapból magasabb színvonalat vártak el a szerkesztőktől és adminisztrátoroktól, ami az évek során szépen lecsurgott mindenhova, így például alapvető helyesírási kérdések már nem nagyon jutnak fel a csúcsra. Ahogy telt az idő, a Wikipédia és a köré kialakult közösség is beérett, letisztult.

Azt viszont Matetsky egyértelművé tette, hogy a testület gyakorlatilag sosem az adott szócikk tartalmát bírálja felül, nem próbálja meghatározni, hogy mi kerülhessen be, és mi nem.

Sokkal inkább arról van szó, hogy megpróbálják megteremteni a feltételeit annak, hogy a szerkesztők kulturált módon tudjanak döntésre jutni, ha pedig ez nem sikerül, akkor kizárják a problémásnak ítélt szerkesztőket, hogy a látszólag produktívabb, együttműködésre hajlandóbbak maradhassanak benn a rendszerben, és folytathassák a munkát.

Néha azonban kénytelenek egyértelműen állást foglalni egy-egy dologban, de jellemzően ezek sem szó szerint a tartalmat illetik. Egy időben például nagy vita alakult ki, hogy szükséges-e a szócikkekben a jobb oldalon látható összefoglaló dobozka. Sokan amellett érveltek, hogy nem, hiszen ilyenek nem részei a hagyományos enciklopédiáknak sem, ráadásul az ellenzők egy része úgy vélte, hogy még rondák is. Megint mások szerint azonban hasznos, ha kapunk egy gyors áttekintést a legfontosabb információkkal.

Az infodobozok körüli felhajtás a neves filmkészítő, Stanley Kubrick szócikkénél robbant ki az elsők között. Most éppen nincs is az oldalon infodoboz, de ez pár hete még másként volt Forrás: Origo

Ez az egész ahhoz vezetett, hogy néhány szerkesztő önjelölt módon elkezdte törölgetni az információs dobozkákat, így hamarosan egyértelmű igény keletkezett arra, hogy az Arbitration Committee döntsön az ügyben. Végül a testület az információs dobozok mellett tette le a voksát, és végeredményben engedélyezték az adminisztrátoroknak, hogy kitiltsanak olyan szerkesztőket, akik rendszeresen szabotálni próbálták ezeket. De más fontos ügyek is akadtak az évek során: a testület kitiltotta a szcientológiai egyházhoz kapcsolódó számítógépeket a szerkesztésből, limitálta a szerkesztési jogokat olyan témákban, mint az abortusz, az amerikai politika, vagy éppen a génmódosított szervek, de fel kellett állítaniuk egy iránymutatást arra vonatkozóan is, hogy mi minősül áltudománynak.

A testület tehát többnyire képes hatékonyan kezelni az eseteket, azonban a kritikák így sem maradnak el.

Egy rendszeres szerkesztő és akadémikus, Piotr Konieczny szerint például az angol nyelvű, és így a legnagyobb Wikipédia esetében az Arbitration Committee túlságosan "az amerikai bíróságokhoz hasonlóan" jár el, és túl szigorú, hiszen még abban az esetben is kitiltanak szerkesztőket, amikor azok megbánást tanúsítottak. Tudomása szerint a lengyel testület például sokkal megbocsátóbb, a büntetés helyett inkább igyekszik a megfelelő mederbe terelni a vitát, és csak a legvégső esetben tilt el egy-egy szerkesztőt bizonyos szócikkektől, aminél nagyobb büntetés ugyebár nem igazán létezik a világ legnagyobb enciklopédiáján.