2015-16 táján olyan nagyágyúk ugrottak rá erre a vonalra, mint a Sony, a Facebook, a Microsoft, a HTC vagy a Samsung, hogy arról az ipari mennyiségű kisebb cégről ne is beszéljünk, akik a farvizükön próbáltak nyomulni. Ők, illetve a piaci elemzők azt lebegtették, hogy a közeljövőben a virtuális valóság (Virtual Reality, vagy röviden VR) le fog tarolni mindent, és ezek az eszközök nyugdíjba küldik majd a televíziókat, a számítógépeket, a projektorokat.
Ennek megfelelően akkoriban a már említett eseményeken, a vegasi CES-en, a berlini IFA-n, vagy a sencseni CE China-n a VR kiemelt szerepet kapott. Gyakorlatilag öt métert nem lehetett úgy megtenni, hogy az ember bele ne ütközzön egy ilyen sisakban kalimpáló idiótába, aki az igazi világra fittyet hányva hadonászott a kezeivel. Tele volt minden a virtuális valóságot istenítő hirdetésekkel, installációkkal, csinos hosztesz csajok mászkáltak a fejükön VR szemüvegekkel, a szakmainak nevezett előadásokon pedig "független szakértők" biztosítottak mindenkit arról, hogy a Virtual Reality olyan hatással lesz az emberiség történelmére, mint a sör vagy a tévé feltalálása.
Azóta már világosan látszik, hogy az ígért áttörésből, a televíziók, számítógépek és mobilok nyugdíjazásából nem lett semmi. A világot nem árasztották el a virtuális valóság szemüvegek és szoftverek, és az év egyik legjelentősebb szakkiállításán az is kiderült, hogy erre még egy darabig nem is fog sor kerülni.
Sőt, még az is könnyen meg lehet, hogy a VR megy a többiek mellé a bukott technológiák múzeumába.
Az IFA 2018 esemény ugyanis mindenről szólt, csak nem a virtuális valóságról. Nyoma sem volt már a csinos VR-es lányoknak, se a hirdetéseknek és természetesen a cégek is fukarkodtak a nagy bejelentésekkel. Amíg még például tavaly a Lenovo még egy külön nagy szekcióban promózta a saját virtuális valóság sisakját, addig most szerencsétlen termék ott porosodott eldugva, magányosan. A Samsung teljesen elfelejtette a korábban gőzerővel futtatott Gear VR-t, a Sony otthon hagyta a PlayStation VR-t, hogy a szerencsétlen HTC-ről, és a csodafegyvernek szánt Vive-ról ne is beszéljünk. A cég ugyanis jelen pillanatban is a túlélésért küzd, köszönhetően többek között a méregdrága virtuális valóság projekt bukásának.
Az egész őrület beindítójával, a Facebook által megvásárolt, felkarolt és pénzzel teletömött Oculus Rifttel pedig csak egy eldugott standon lehetett találkozni.
Ez egyébként egy elég szomorú hely volt, hiszen itt olyan kis cégek vásároltak standot, akik évekkel ezelőtt elhitték a mesét, és rengeteg pénzt öltek a saját virtuális valóság szoftverük kifejlesztésébe, hogy aztán most ott álljanak remények nélkül.
Az előrejelzések azt mutatják ugyanis, hogy a VR marginális szereplő lesz, legalábbis a közeljövőben biztosan. A piackutatók felmérései szerint idén várhatóan 18 millió darab eszköz talál gazdára, amiben benne vannak a saját képernyővel ellátott, illetve a telefonok fogadására képes szemüvegek, valamint a kiegészítők, tehát a különféle mozgásdetektorok és vezérlőeszközök.
Ez elsőre talán nem tűnik alacsony számnak, de ha azt vesszük, hogy tévéből nagyjából 240 millió, telefonból pedig mintegy 1500 millió fogy majd, akkor ez a szám nevetségesen kevés.
Mindez úgy, hogy már bőven túl vagyunk az első néhány éven, a gyermekbetegségek korának már le kellett volna zárulnia. Most kellene szárnyalnia az egész biznisznek, amíg még valamilyen szinten is divatos, vagy modern egy ilyen jellegű termék. Ezek után minden már csak nehezebb lesz, hiszen jönnek az új trendi technológiák, például az okoshangszórók, vagy a mesterséges intelligencia eljárások, amelyek elviszik majd a pénzt.
Egyetlen komolyabb cég volt, amely újdonsággal állt elő az IFA-n. Ez pedig az Acer volt, hiszen a tajvani konszern a tavaly bemutatott StarVR átdolgozott verzióját, a StarVR One fantázianevű modellt vitte el a kiállításra. Ez az egy termék pedig önmagában képes arra, hogy megmutassa, hogy mi is a baj az egész virtuális valósággal.
A StarVR One jelenleg a legjobb VR szemüveg, de még az ebbe épített OLED kijelzőknek sem elég nagy a felbontása, így a látott kép pixeles.
Az eszközt több vastag kábel köti össze a számítógéppel, ami elég kényelmetlen, és könnyen bele lehet akadni. Maga a sisak bár könnyebb mint a társai, még mindig érezhető súlyú, ami egy idő után rendkívül zavaróvá válik. Mint ahogyan az is, hogy az ember totálisan el van vágva a külvilágtól a használata során, ami nagyjából húsz percnyi használat után kezd rossz hatással lenni a pszichére. Azt nem mondanám, hogy pánikot okozott, de kellemetlen és rossz érzés volt a bezártság. Ráadásul a szoftverek színvonala mind a grafikát, mind a komplexitást tekintve továbbra sem közelíti meg azt, amit a hagyományos számítógépek vagy játékkonzolok produkálnak. Tehát továbbra is meg van egy csomó olyan hiba, vagy hiányosság, amelyek a kezdetek óta fennállnak. Ezek állnak a hátterében a VR technológia sikertelenségének, és amíg ezeket nem tudják kiküszöbölni, addig az áttörésben felesleges reménykedni. Az idő pedig csak fogy...
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!