Így hódította meg Mátyás király az egész világot

Mátyás királlyal igázhatjuk le a világot.

Nem tudjuk, hogy más hogy van vele, de a mi szívünk itt a Techbázisnál mindig megdobban, ha valamilyen játékban a magyarokkal lehetünk. Imádtuk végigverni a Fifaban a világot a válogatottal, megnyerni a BL-t a Fradival, addig ügyködtünk, míg a Panzer Generalban hazánk fiai vonultak be végül Washingtonba, és bár iszonyat nehéz volt, de végül a legendás Total Warban is sikerült diadalmaskodni a magyar egységekkel.

De tény, hogy kis ország, a nyelvünket pedig tizenpármillió emberen kívül senki sem beszéli (sőt esélye sincs rá, hogy megértse valaha), emiatt aztán a nagy fejlesztőstúdiók sokszor hanyagolják hazánkat, hiszen egyszerűen kis piac vagyunk nekik.

Civlization VI - Gathering Storm Forrás: Origo

De szerencsére azért akad arra példa, hogy odafigyelnek ránk is, akár úgy is, hogy az alapjátékhoz később megjelenő kiegészítőbe kerül bele valamilyen magyar vonatkozás. Pont ez történt a közelmúltban, hiszen a világ egyik legkomplexebb és legnépszerűbb stratégiai játékához érkezett egy olyan új csomag, amelybe már bekerültek a magyarok is.

Mi a Civilization?

A Civilization nevű körökre osztott stratégiai játékról, annak is a hatodik részéről van szó, amely a kezdetekről, a települések felbukkanásától követi végig az emberiség történelmét. A játékos feladata pedig az, hogy egy kiválasztott néppel járja végig ezt az utat, településeket hozzon létre, épületeket húzzon fel, menedzselje a gazdaságot, a hadsereget, a tudományt, odafigyeljen az emberek szórakoztatására, intézze a külpolitikát, a kereskedelmet, igazgassa a minisztereket vagy épp döntsön a politikai irányról. Mindezt pedig egy látványos, változó animált "terepasztalon", azaz játéktéren, amelyen egyrészt komoly szerepet kapnak a földrajzi tényezők, tehát hegyek, völgyek folyók, erdők, és amelyen ott kolbászol még egy rakat másik játékos (lehet gép vagy valódi ember), akiknek szintén az a célja, hogy felépítsék a legütőképesebb civilizációt a "Földön".

Buda a magasból Forrás: Origo

A Civilization egy iszonyú bonyolult, sokrétű program, amelyről köteteket lehetne írni, és még akkor is csak a felszínt kapargatnánk. De ennek ellenére, vagy talán épp emiatt rendkívül szórakoztató, és nem utolsó sorban iszonyú sokat lehet belőle tanulni. Ennek köszönhetően egészen elképesztően népszerű szerte a világon, évtizedek óta milliók szórakoznak rendszeresen az egyes részeivel. Nagyon úgy tűnik, hogy van igény a sok szemkápráztató, de jóval primitívebb játék mellett az ilyen agyat megtornáztató darabokra is.

Jönnek a magyarok!

Épp ezért nagy öröm, hogy végre a magyarok is bekerültek a játszható népek sorába. A játékban minden ilyen nációt egy legendás vezető irányít, és teljesen logikus módon mi Mátyás királyt, azaz Matthias Corvinust kaptuk meg, aki az összes uralkodónk közül talán a legnagyobb hatással volt a világtörténelem alakulására.

Mátyás királlyal igázhatjuk le a világot Forrás: Origo

A Civilizationben minden nép rendelkezik egy egyedi képességgel, ez nálunk a Duna Gyöngye, azaz a Pearle of The Danube, aminek köszönhetően a folyóparti épületek és speciális kerületek (pl. egyetem, színház, katonai barakk stb.) a szokásosnál gyorsabban épül fel. A magyarok kaptak egy speciális épületet is, amelyet csak ők építhetnek fel, ez pedig a termálfürdő, amely növeli a turizmust, és javítja a városlakók elégedettségét (mint a valóságban). Nem hiányozhatnak a speciális egységek sem. Az egyik a Fekete Sereg, amely a többi seregnél hatékonyabban támad (mint a valóságban), a másik pedig a Huszár, amely bónuszt kap, ha vannak szövetségeseink (mint a valóságban). És természetesen a magyarok egyedi csodaépületéről sem feledkeztek meg, ez pedig a Parlament lesz, amelyért extra kulturális és diplomáciai bónusz jár, igen, pont mint a valóságban.

Így lesz szomszédos Miskolc és Buenos Aires Forrás: Origo

Arra is odafigyeltek, hogy a városok is valóságosak legyenek: így Buda után egymás után alapíthatjuk meg Szegedet, Győrt, Miskolcot, Egert vagy épp Kőszeget, csak itt arra is lehetőség nyílik, hogy e településeket egy vulkán mellé, a tengerpartra vagy egy kis szigetre pakoljuk.

Természeti katasztrófák

A Gathering Storm nevű kiegészítő másik újítását jelentik a megjelenő természeti, ökológiai katasztrófák. Tehát jöhet az árvíz, robbanhat a tűzhányó, és ha nem figyelünk a környezetvédelemre, akkor az évszázadok, évezredek alatt gondosan felépített civilizációnk a mocsokba és a pusztulásba süllyedhet, sajnos pont úgy, mint a valóságban.

A természeti katasztrófák is megjelentek a magyarokkal együtt az új kiegészítőben. Itt például egy homokvihar söpör végig a tájon Forrás: Origo

Játékélmény?

A Civilization VI - Gathering Storm jelenleg a körökre osztott stratégiai játékok (egyik) királya.

Itt nem az a lényeg, hogy kinek milyenek a reflexei, ki rángatja gyorsabban az egeret, hiszen itt az ész dönt.

Egész egyszerűen páratlan élményt nyújt a hihetetlen aprólékossággal kidolgozott, rengeteg részletre kiterjedő játékmenet, amely órákra, napokra, hetekre képes beszippantani az embert. Aki szereti az ilyen típusú anyagokat, esetleg bírta a régebbi Civeket, az tegyen vele egy próbát mindenképpen. Annak is javasoljuk, aki szereti túráztatni az agyát, gondolkodni, aki érdeklődik a civilizációs vívmányok, technológiák, hadseregek, harci egységek, háborús stratégiák, járművek, politikai rendszerek vagy épp a filozófiai irányzatok iránt, ugyanis ezekről, csak úgy kiegészítésként egy csomót lehet olvasgatni a játékban. Itt jön be a képbe, hogy a Civilization VI sajnos magyarul nem kommunikál, és egy populáris idegen nyelv legalább középfokú szintű ismerete mindenképp kell ahhoz, hogy élvezetes legyen a dolog.

Győr is gyönyörűen fejlődik Forrás: Origo

Azt nem mondjuk, nem mondhatjuk, hogy a Civilization VI a magyarok miatt jó, hiszen az alapok briliánsak, az egészet nagyon jól kitalálták. De az is tény, hogy nekünk ez egy plusz érzelmi töltetet jelent. Egész egyszerűen hibátlan érzés Mátyás király bőrébe bújva leigázni a világot, ezen nincs mit szépíteni.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!