Ha a telefon külsejét vesszük szemügyre, egyszerűen muszáj azzal kezdenünk, hogy fantasztikusan oldották meg az előlapi kamera „problémáját”. A 2017-es iPhone X hozta el széles körben a mobilpiacra a sokak által gyűlölt, de még többek által megszokott notch, azaz felső kijelzőbevágás/szenzorsziget jelenségét.
A gyártók a komplett előlapot kijelzővel akarják befedni, de valahol az előlapi kamerának – és olykor már szenzoroknak – helyett kell találni.
A bevágás helyett már volt, aki fentről, gombnyomásra kiemelkedő előlapi kamera „fiókkal” próbálkozott, mások kicsúsztatható megoldást ajánlottak, de alapvetően azért az Apple által divatba hozott bevágás maradt a legsűrűbben használt jelenség.
A Honor View20-nál viszont „lyukas” a kijelző, a kamera ugyanis bele van építve. A cég közleménye szerint „egy speciális tartószerkezettel oldják meg a kamera elhelyezését a mindössze 4,5 mm-es átlátszó lyukba”, amely az arányosságot kedvelőknek lehet, hogy eleinte zavaró lesz, de valójában
az eddigi ismert legjobb megoldás.
(Mármint azoknak, akiket zavar a hagyományos bevágás fent.) Videózásnál nem zavar, mert picit beljebb kezdődik a videók hasznos tartalma (legalábbis a 16:9-es-es képarányúaknál ez van),
játékoknál pedig a holttérben van, a hüvelykujjunk kitakarja. Gyakorlatilag észrevehetetlen a 25 megapixeles előlapi kamera,
csak akkor esik le, hogy ott van, amikor szelfizésnél szól a telefon, hogy hova kell nézni. Bámulatos. A megoldás ráadásul 91,8% kijelzőarányt biztosít, vagyis tényleg nagyjából a komplett előlapot kijelző fedi.
A hátlap külön történet, V-alakú szín/fényátmenetes megoldást használtak, amely egész egyszerűen annyira izgalmas hatást nyújt, hogy az ember hajlamos lesz az első napokban néha csak az élmény kedvéért nézegetni a hátlapot. Nagyon fura lesz, ha valaki nem átlátszó hátlapi tokot használ a telefonhoz (annál is inkább, mert a doboz tartalmaz egy ilyet, szerencsére, és persze gyárilag van egy remek kijelzővédő fólia a készüléken), mert
egyszerűen szembolondító a látvány. Igen, lehet, hogy lesznek, akiknek már sok is lehet, de én imádtam.
A 6GB +128 GB verzió éjfekete és zafírkék színekben, míg a limitált 8GB + 256 GB-os változat, amelyet a legendás olasz divatház, a Moschinóval való együttműködés ihletett, fantompiros színben kapható, utóbbi Valentin-nap óta, vagyis pár napja. A telefon 3D-s hajlított ívet leíró formája mindössze 8,1 mm vastag, viszont maga a kijelző nem lekerekített oldalt, ezt a sokak által erőltetett megoldást nem vették át. Mi nem bánjuk.
A kijelző egyébként egy 2310x1080 felbontású, 6,4 hüvelykes, kiváló minőségű LCD.
Nem a csúcs a mobiliparban, nem egy OLED, de egy rossz szavunk sem lehet rá. Szép, éles, megfelelően színgazdag. Nincs szégyellnivalója a nagyágyúkkal szemben sem, és persze hozzá kell tenni, kevésbé aksigyilkos is, mint az OLED.
Két kamera van a hátlapon, az egyik, a 3D-kamera elvileg a mélységérzékelést (fotóknál) és a mozgásérzékelést (videóknál) segíti elő, továbbá kiterjesztett valósággal működő játékoknál lehet majd szerepe. Emellett egy mozgásvezérelős játékkonzollá képes alakítani a telefont, összekötve egy tévével. Miközben ezt orrvérzésig promózták a telefon párizsi bemutatóján, kevésbé tűnik reálisnak a felhasználásnak ezen módja. Egyszerűen nem életszerű, hogy a tévével összedrótozott telefon előtt ugrálunk a nappaliban, persze egy-két laposabb házibulit feldobhat a mutatvány. Fotózni viszont a hátlapi 48 megapixeles Sony-szenzorral annál inkább érdemes lesz. Az alapbeállítás 12 megapixeles fotókat lő, és azt kell hogy mondjam, ebben az árkategóriában ez talán a legjobb mobilkamerák között van jelenleg. Élethű, nem túlszaturált, túlszínezett képek, jól optimalizált dinamikatartomány komoly ellenfényben is akár. A szenzor szépen gyűjti be a fényt mindenhonnan. Nem lehet rájuk panasz. Van mesterséges intelligenciával megtámogatott mód, ez is felismeri a különböző helyzeteket vagy témákat, de az eddig megismert megoldásokhoz képest üdítően ez a mód sem pusztán annyiból áll, hogy mindent rommá színez, a hagyományoshoz képest talán fokozottabb zajszűréssel operál.
A 48 megapixeles fotóknál több fotó is készül egyszerre, a legszebb részleteket kombinálja a szoftver egyetlen fotóhoz, az Ultra Clear/Ultra Élesség mód pedig nem csökkenti a képzajt a részletesség rovására, tényleg nagyon részletgazdag képeket kapunk, de ezt főleg akkor érdemes használni, ha nyomtatni szeretnénk a fotóinkat, ráadásul itt a kép megalkotása eltart pár másodpercig. Akárcsak az éjszakai módnál, de cserébe jó minőségű esti képeket kapunk nehéz viszonyok között is. Összességében a telefon alap 12 megapixeles módja is tökéletesen megfelelő lesz a felhasználók jókora részének, az viszont a szoftver hibája, hogy minden egyes kameraindításnál állítgatni kell a módokat, mert nem jegyzi meg, hogy legutóbb mit használtunk. Optikai képstabilizálás nincs, csak elektronikus, ezt néha megéreztük, ahogy hiányzott a nagylátószög is, bár ennél a kategóriánál ez azért nem feltétlenül elvárt. A kamera a mesterséges intelligenciát használva képes felismerni műalkotásokat vagy ételeket, utóbbiakról, ha jó napja van, megfelelő kalóriaadatokat is közöl, de azért ne csak erre építsük a fogyókúránkat, még hosszú az út odáig, hogy ezek a mobilok tökéletesen alkalmasak legyenek erre. De kísérletezni persze érdemes, és szórakoztató is.
Mi a limitált 8GB + 256 GB-os változatot használhattuk, ez a 7 nm-es, mesterséges intelligenciával meghajtott Kirin 980 processzorral álomsebességet jelentett, de őszintén szólva nem hiszem, hogy a 6GB-os változattal érzékelhetően gyengébb lenne a sebesség, a folyadékkal működő hűtőrendszer valóban megakadályozta a kellemetlen melegedést.
Ilyen vajsimán működő telefont nem vártunk a Honortól, annak ellenére, hogy évek óta kellemes készülékeket adnak ki, de a View20 tényleg egy komoly lépés a csúcsgépek mezőnyében.
Sebesség tekintetében simán versenyben van bármelyik telefonnal. A 4000 mAh-s aksi biztosítja az egész napos gondtalan használatot, a SuperCharge technológiával mennyei gyorsasággal lehet feltölteni, a 100%-hoz másfél óra sem kell, a vezeték nélküli töltést viszont nem támogatja a telefon.
A hátlapi ujjlenyomat-leolvasó szenzor gyakorlatilag tökéletes,
gyors biometrikus azonosító rendszert nyújt, de az előlapi kamera arcfelismerése is meglepően hatékony. Azt pedig imádjuk a készülékben, hogy infravörös portot is építettek bele, vagyis távirányítóként is használható, mintegy modern svájci bicskaként. A jackcsatlakozó sokak számára áldás, viszont hivatalosan nincs semmilyen vízállósága a telefonnak, bár erősen gyanítjuk, valamennyi ellenálló képessége van, és például esőben azért nem fog széthullani, de egy pohár vízbe azért ne dobjuk bele brahiból.
A Honor View20 6GB + 128 GB-os verziójának az ára 209 990 forint, a 8GB + 256 GB-os limitált kiadás (amelyről a fotók készültek a cikkünkben) pedig 239 990 forintba kerül.
Nem kevés pénz, de a csúcsgépek kezdő áraihoz képest még így is kedvező.
Jobb lett volna, ha 10-20 ezer forinttal olcsóbban indulnak ezek a telefonok, de még így is igaz rájuk az, hogy ha valaki egy mindenre használható prémium-zászlóshajót akar venni, de nem szeretne rá annyi pénzt elkölteni, amennyibe ezek általában kerülnek, akkor feltétlenül érdemes komoly jelöltként gondolnia a Honor idei büszkeségére.