A magyarok fele rosszul e-szemetel

DOBBSPET, INDIA - APRIL 11: (ISRAEL OUT) Old computers and electronic parts collect in piles at E-Parisara, an electronic waste recycling factory, April 11, 2008 in Dobbspet, 45 kilometers from Bangalore, India. India's growing digital economy has contributed to the amount of e-waste it generates. According to the Karnataka, a state pollution control board, more then 10 tones of electronic waste is produced in Bangalore alone every year and about 80 per cent of e-waste generated in the US is exported to India, China and Pakistan to be recycled. (Photo by Uriel Sinai/Getty Images)

Nem szabad kukába dobni, vagy lomtalanításkor kitenni az e-hulladékot.

A Föld Napja alkalmából készített friss kutatás szerint minden második magyar ember nem megfelelően szabadul meg az elektronikus és elektronikai hulladékoktól. 46 százalékuk lomtalanításkor vagy máskor egyszerűen az utcára teszi, illetve a kukába dobja azokat – annak ellenére, hogy háromnegyedük figyelmet fordít az otthonukban keletkező hulladékok szelektálására. De mi áll ennek a hátterében?

Forrás: Getty Images/Uriel Sinai

Az elektronikus és elektronikai termékek iránti kereslet növekedése együtt jár az e-hulladék egyre nagyobb ütemű szaporodásával, ami az elkövetkezendő évtizedekben kritikus méreteket is ölthet. A MediaMarkt országos, reprezentatív kutatásában vizsgálta meg a magyarok szelektív hulladék és ezen belül e-hulladék gyűjtési szokásait.

Az e-hulladékról

A lakossági e-hulladék egy hulladéktípus összefoglaló elnevezése, ami olyan elektronikus berendezésekből keletkezik, mint a nagy- és kisméretű háztartási gépek (pl. hűtő, hajszárító), valamint olyan szórakoztató elektronikai eszközökből, mint a mobiltelefon vagy a TV. Ezekben az eszközökben ólom, higany, illetve a műanyag borításukban alkalmazott vegyületek találhatók. Ezek az anyagok a berendezések rendeltetésszerű használata során nem veszélyesek a környezetre, a kommunális hulladék közé keveredve azonban – égetés vagy csapadékvíz hatására – már a környezetbe jutnak és károsítják azt. Egy 2019-es ENSZ jelentés szerint a Földön évente 50 millió tonna e-hulladék keletkezik, és ez a szám 2050-re 120 millióra is emelkedhet. Jelenleg az e-hulladék mindössze 20 százaléka kerül világszinten újrahasznosításra.

Szelektív hulladékgyűjtés: a szándék megvan
A magyarok többsége figyelmet fordít a háztartásában keletkezett hulladékok szelektív gyűjtésére: háromnegyedük a műanyagot és 67 százalékuk a papírt gyűjti a kommunális hulladéktól külön. Azon hulladékfajták tekintetében, amelyeket nem szállítanak el az otthonokból, valamivel kisebb ez az arány, de még mindig biztatóak a számok: üveget, elemeket, akkumulátorokat illetve e-hulladékot nagyjából egységesen, 60 százalék gyűjti szelektíven.

Az izzókkal és fénycsövekkel minden második ember tesz így.

Bár az első házhoz menő szelektív kukásautók megjelenésekor kételkedtek még az emberek, hogy a gondosan szétválogatott hulladékot nem keverik-e utólag össze, ma már a számok azt mutatják, nőtt a bizalom a szelektív szemét feldolgozásával kapcsolatban. Például az egyre kritikusabb mennyiségű e-hulladék tekintetében a megkérdezettek csaknem fele valószínűsíti a megfelelő feldolgozást, 27 százalékuk egészen biztos benne, hogy az jó helyre kerül.

A bizalom ellenére sem kezeljük szabályosan az e-szemetet
A tényleges gyakorlatot nézve azonban aggasztó, hogy a megkérdezettek majdnem fele nem megfelelően szabadul meg az e-hulladéktól. Tízből négy ember például az utcára teszi ki: 30 százalékuk lomtalanítás idején, 7 százalékuk akár azon kívül is, arra számítva, hogy akinek kell, az majd elviszi. A többi hulladékkal együtt 6 százalékuk dobja a kukába. De mi is volna a követendő eljárás?

A tulajdonosok elvihetik a kijelölt hulladékudvarokba, lomtalanítás idején a kijelölt gyűjtőpontokra, illetve leadhatják az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, így a MediaMarktnál is.

Az ismeretek vagy hajlandóság hiánya a gond
A kutatás azt a kérdést is megvizsgálta, hogy mi az oka annak, ha valaki nem a megfelelő helyre helyezi el a hulladékot. Jelentős, összesen 40 százalék azon válaszadók aránya, akik hajlandóság vagy időhiány miatt nem szabályszerűen szabadulnak meg az e-hulladéktól: 20 százalékuk nem tud vagy akar az ezzel járó szervezéssel foglalkozni, 15 százalékuknak nincs ideje, hogy egyáltalán ezzel törődjön. A maradéknak pedig egyszerűen nincs kedve az e-hulladék elhelyezésével külön foglalkozni. Szintén nem elhanyagolható azok aránya, akik ismerethiányra hivatkoztak.

A kutatásban résztvevők 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem mindig tudja, hová kell vinni az adott hulladékfajtát.

Mint azt Bíró Péter, a MediaMarkt szakértője elmondta: „a kutatás számunkra is fontos tanulságot tartogatott. A lakosság harmada még mindig nem értesült róla, hogy az e-hulladékot leadhatja az e-árucikkeket forgalmazó kereskedésben. Az általunk forgalomba hozott, vagy azzal jellegében és funkciójában megegyező hulladékká lett berendezések leadására mind a 32 áruházunkban lehetőség van. Illetve kérés esetén, a nálunk vásárolt új termék házhoz szállításakor kollégáink a jogszabályoknak megfelelően ingyenesen elviszik a haszontalanná vált terméket."

Az elektromos, elektronikus berendezéseket értékesítő kiskereskedők 2004. óta kötelesek visszavenni új készülék eladásakor a vásárló által felajánlott, az új készülékkel azonos használati célú régi berendezést.

Mindezt ingyenesen, tehát pénzt a visszavételért nem kérhet a kereskedő, még akkor sem, ha a régi gép elszállítását az új gép házhoz szállításakor kéri a vásárló. 2015-től pedig a kereskedők kormányrendeletben (197/2014) meghatározott, kisebb összegű árengedményt is kötelesek biztosítani új termék vásárlása esetén, az átadás napján és helyszínén. A MediaMarkt éves szinten 1000 tonna körüli e-hulladék feldolgozásáról gondoskodik.

Ennek keretében a hulladékot hasznosítható elemeire választják szét és újrahasznosítják.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!