Újabb egykori nagy, európai vállalat megy csődbe

Loewe Bild 5.5: tipikus külsejű Loewe tv.

Egykoron Európa volt a szórakoztatóelektronikai iparág egyik központja: az Öreg Kontinens cégei szállították az új technológiákat, ők diktálták a trendeket, és ontották magukból a termékeket. Az Aranykor azonban már jó ideje véget ért. Az európai cégek egy része megszűnt, másokat eladtak, néhányan pedig elkeseredetten folytatnak véget nem érő küzdelmet az elmúlás ellen.

A bukás

Az ezredforduló utáni néhány évben a Loewe ereje teljében lubickolt. A régi nagy európai vetélytársak közül a Grundig padlóra került a francia Thomsonhoz hasonlóan, és végül mindkét vállalat idegen, török, illetve kínai kézbe került. A Philipsnél meggyengült a szórakoztatóelektronikai részleg, a japán konkurensek pedig őrülten drága fejlesztésekbe fogtak. 2004-ben az IFA-kiállításon például a Loewe egy hatalmas, erőt sugárzó standdal volt jelen, ahol a tévéiket úgy állították ki, mint Genfben a luxusautókat. Ám ez már a vég kezdete volt, csak még nem tudta senki. A korábban lenézett dél-koreai cégek, a Samsung és az LG egy jobb nevet harcoltak ki maguknak, és termékeikkel lassan kezdtek bemerészkedni a prémiumkategóriába is. Már nem lehetett őket elintézni egy kézlegyintéssel, mondván, hogy „gagyik”, „úgysem veszi őket senki”, mert ők kezdték el diktálni a tempót a technológiai innováció terén, és a dizájnban is elképesztően látványos újításokkal léptek színre, amire a Loewe nem nagyon tudott reagálni.

A tévés iparág nem ebbe az irányba mozdult Forrás: Origo

És aztán 2008-ban beütött a nagy gazdasági világválság, amely a szórakoztatóelektronikai cégeket katasztrofálisan érintette. Hirtelen mindenki elkezdett kőkeményen takarékoskodni, és a szűk esztendőket sokan nem élték túl. Ekkoriban állt földbe a JVC és a Pioneer tévés üzletága is, hogy csak két nagyon fájdalmas példát említsünk. A Loewe is a nadrágszíj megszorítására kényszerült, amely szörnyű eredményekkel járt. Nem tudtak eleget költeni fejlesztésre, így egyrészt csak csúszással tudták a legmodernebb paneleket megvásárolni, és nem voltak képesek új funkciókkal, extrákkal és formatervvel előállni. Így 2011 környékére az a helyzet állt elő, hogy a Loewe elavult külsejű, technológiailag kissé elmaradott televíziókat árult jóval drágábban, mint a riválisai. Azzal egyszerűen pedig nem lehetett eladni a termékeket, hogy azokat Németországban, kézzel szerelik össze. Mondhatnánk, hogy az autóiparban, sőt a high-end audióban is vannak olyan cégek, amelyek a régi vonalakra, megoldásokra építenek, és mégis életképesek, de hát a tévés iparág egyszerűen más világ.

Visszatérés a halálból

2013-ra a Loewe helyzete tarthatatlanná vált, az eladások alacsonyak voltak, a veszteségek nagyok, és a cég a csőd szélén imbolygott. Ekkor érkezett egy befektetőcsoport, és a kínai Hisense, és közös erővel megmentették a vállalatot. De ennek komoly ára volt. Innentől kezdve ugyanis Hisense panelek is megjelentek a Loewe tévékben, ami értelemszerűen nem vette olyan jól ki magát kommunikációs szempontból. Ugyanis mégiscsak egy feltörekvő kínai vállalatról volt szó, amely nem is tartozott a leginnovatívabb márkák közé.

A motoros talppal ma már nem lehet megfogni az embereket Forrás: Origo

De a legnagyobb problémát nem ez jelentette, hiszen a vállalat továbbra is kapcsolatban állt például az LG-vel, és velük együttműködve némi csúszással ugyan, de megkezdte a legmodernebbnek számító saját OLED-tévék gyártását. A Loewe azonban képtelen volt a megújulásra. Nem vették észre, hogy a modern kor emberének már nincs szüksége aranyozott keretre, mahagóniborításra, drágakőberakásra, vagy olyan furcsa állványokra, amelyek absztrakt szobrot varázsolnak a televízióból. A prémiumszegmensben mozgó, drága modelleket kínáló riválisok, mind a letisztultság, a minimalizmus irányába mozdultak. A Samsung tévéiről mostanra például már a logó is eltűnt, és olyan funkciót kaptak, amelynek révén a készülék képes minden korábbinál jobban beleolvadni a környezetébe.

Nem nagyon akarnak szobrot csinálni az emberek a televízióból Forrás: Origo

Az LG előállt a vékony tapétatévével, amely a falra simul hézagmentesen, a Sony pedig egy olyan modellel lépett színre, aminek talpát eldugták, és a néző mindössze egy képernyőt lát. Mindez nagyon távol áll a Loewe barokkos koncepciójától, a figyelemfelkeltő anyagoktól, a csilivili kiegészítőktől. Nem vették észre, hogy abban a korban, amikor mindenki arra törekszik, hogy eltüntesse például a kávákat, nincs igazán jövője olyan tévéknek, ahol aranyozással, fabetétekkel hangsúlyozzák ki azokat.
Szomorú ezt kimondani, de a bukás törvényszerű volt. Egy olyan cégnek nincs, nem lehet szerepe a piacon, amely nem akar és nem is tud megújulni, amely kényszeresen benntartja magát egy skatulyában, és amely rettenetesen drágán ad olyan termékeket, amelyek egyszerűen nem érik meg az árukat.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!