A sajtó részéről is jelentős érdeklődést kiváltva a Egészségügyi Világszervezet nemrég felvette az elismert betegségek közé a videojáték-függőséget, hivatalosan „gaming disorder" néven. A WHO döntése komoly vitát váltott ki a szakmai körökben, hiszen rengeteg pszichológus nem érzi megalapozottnak, hogy önálló mentális problémaként legyen számon tartva az egyes esetekben rendkívül túlzásba vitt videojátékozás.
Az Oxfordi Egyetem és Cardiffi Egyetem most egy közös kutatásban próbált meg képet alkotni helyzetről, a felmérésük keretében ezer olyan kamaszt faggattak ki, akik naponta legalább egy órát játszanak online videojátékokkal. Emellett a szüleiket is meginterjúvolták a kutatók, hiszen a fő problémájuk pont az a játékfüggőség lajstromba vételével, hogy a döntést megalapozó kutatások nem vették figyelembe a páciensek körülményeit.
Véleményük szerint nem értelmezték kellően tág kontextusban, hogy mi történik az életükben.
A kutatás arra jutott, hogy a naponta átlagosan 3 órát játszó alanyok esetében nincs rá bizonyíték, hogy maga a videojáték okozta volna a függőséget, viszont mindegyikük esetében sikerült azonosítani klasszikus, érzelmi jellegű problémákat.
A kutatók szerint az adataik alapján a túlzásba vitt videojátékozás önmagában nem mentális betegség, hanem más problémák tünete.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!