Egyre tisztábban kirajzolódik, hogy a digitális eszközöknek és alkalmazásoknak köszönhetően megvalósult távoli munkavégzés számos munkakörben működik eredményesen. 2005 óta 140 százalékkal nőtt azoknak a száma a világban, akik folyamatosan távmunkát végeznek, és mára a munkavállalók 52 százaléka hetente legalább egyszer otthonról dolgozik. Globálisan, a nagyvállalatok vezetőinek 83 százaléka gondolja úgy, hogy a közös munka az új technológiáknak köszönhetően a jövőben átalakul, 54 százalékuk pedig számít arra, hogy a munkaerő új generációja jelentősen megváltoztatja a munkahelyi folyamatokat kifejlett digitális készségeikkel és gondolkodásmódjukkal.
A Dell Technologies kutatása alapján az új technológiák és megváltozott folyamatok következtében a vállalatok az évek során folyamatosan sokszorozzák az adataikat: 2019-ben átlagosan 13,53 petabájt adatot kezelt egy vállalat, ami 831 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ezekben az adatokban rendkívüli érték rejlik, amelyet már a vezetők 80 százaléka felismer.
Tehát sokszorosára nőtt az adatok mennyisége és az ezzel járó kockázatok is, melyet most tovább erősít a robbanásszerűen felgyorsult digitalizáció és távoli munkavégzés kapcsán felmerülő biztonsági problémák.
Mindezen problémák pedig a hazai munkáltatókat és munkavállalókat is komolyan érintik.
Az eseményen Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő elmondta, hogy a támadások Magyarországot sem kímélik, sőt az itthoni vállalatok az európai átlagnál valamivel gyakrabban válnak célponttá. A leggyakrabban illegális adatszerzéssel, zsarolóvírus aktiválásával vagy a rendszerek leállításával próbálkoznak a netes bűnözők. Egy felmérésben a hazai cégvezetők 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vállalatát érték már támadások, ami elképesztően magas érték.
A koronavírus-járvány hatására Magyarországon is egyre több vállalkozás gyorsította fel a digitális transzformációs folyamatot. Ennek egyik leghangsúlyosabb részeként a munkavállalók nagy része kezdett távmunkában dolgozni, ami igen komoly kihívások elé állította a cégeket. A nemzetközi trendeknek megfelelően ezen időszakban 30-50 százalékkal nőtt a rosszindulatú támadások száma, kihasználva a gyors átállásból fakadó biztonsági réseket. Olyan sebesen kellett ugyanis sok helyen megteremteni az online munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát, hogy a megfelelő védelmi rendszerek kialakítására sok helyen már egyszerűen nem maradt elég idő és energia. Mindezzel pedig tisztában vannak a kibertér zsiványai is, és meg is próbálják kihasználni az adódó lehetőséget.
A Dell konferenciáján kiderült, hogy a magyarországi vállalatok az uniós átlagnál komolyabban veszik az ilyen fenyegetéseket. A gyakorlati lépések sem maradnak el, sokat áldoznak oktatásra és képzésre, és ebből fakadóan a hazai munkavállalók kiberbiztonsági tudatossága jó, és általánosan azt mondhatjuk, hogy a felkészültebbek közé tartoznak nemzetközi szinten is.
Állami szinten is érzékelik e folyamatokat, amire tökéletes példa, hogy a koronavírus-járvány alatt több kiberbiztonságot szolgáló intézkedés is született. Stratégiai irány lett az online tér, az adatok és ezáltal a hazai vállalatok megóvása, amihez a magyar állam komoly segítséget biztos. Az alapok egyébként itthon kifejezetten jók, hiszen hazánkban a munkavállalók 4 százaléka dolgozik az IT szektorban, ami kiemelkedően magas értéknek számít. Ráadásul közülük kifejezetten sokan kiemelt magas technológiai szintet képviselő projektekben vesznek részt, tehát magas a képzett szakemberek száma.
Konkrétan kiberbiztonsági területen közel 10 000 ember tevékenykedik itthon, és rengetegen dolgoznak kifejezetten új, innovatív, high-tech eljárásokon.
A magyar állam egyébként konkrét lépésekkel is részt vesz a védekezésben, hiszen hosszú ideje szisztematikus adatgyűjtés és feldolgozás zajlik a közigazgatásban, ami az alapjául szolgál olyan kibervédelmi technológiák kifejlesztéséhez, amelyek gyakran különféle mesterséges intelligencia eljárásokat is használnak. Magyarország ráadásul élen jár a modern, nagy sebességű, következő generációs, 5G telekommunikációs hálózatok kiépítésében. Mindez pedig kulcsfontosságú szerepet játszik például a rengeteg adattal dolgozó úgynevezett big data ökoszisztémák kiépítésében, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a különféle technológiák folyamatos fejlesztése során. Tehát minden féltétel adott ahhoz, hogy Magyarország már a közeljövőben kiberbiztonsági nagyhatalommá váljon, ami még vonzóbbá teheti hazánkat a nagy multinacionális cégek számára is.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!