Egészen pontosan az édesanyja iPadjére letöltött Sonic Forces nevű applikációban vert el 16 293 dollárt, szó szerint teljesen felesleges dolgokra. Ezzel komoly bajba sodorta a családot, hiszen az ingatlanügynökként dolgozó anyuka fizetését 80 százalékkal csökkentették a válság alatt. Ez az eset azonban sajnálatosan nem egyedi. Az elmúlt években több ilyen ügy is borzolta a kedélyeket.
Tavaly nyáron például egy tinédzser azzal került be a hírekbe, hogy a családi megtakarítást, 20 000 dollárt, azaz mintegy 6 millió forintot küldött el kedvenc videósainak. Nem vett belőle semmit, hanem szép apránként elajándékozta a vagyonkát. 2019-ben egy fiatalt azért kapott fel a média, mert
550 fontot, azaz 160 00 forintot emelt le a szülei bankszámlájáról csak azért, hogy a videojátékos focicsapatába megszerezze kedvenc játékosát.
Ehhez zsákbamacska csomagokat vásárolt, de sajnos Messi egyikben sem volt benne, a pénz pedig elúszott. Óriási szidást kapott, de ez már nem segített.
Egy másik szülő arról számolt be, hogy 22 éves (!) fia egyetlen nap alatt 3160 fontot költött el a Hidden Treasures nevű, egyébként meglehetősen primitív programban azért, hogy az összes elrejtett virtuális tárgyat megtalálja. Egy öt éves kisfiú 300 fontot, azaz mintegy 120 000 forintot vert el apukája számláját használva egy golfjátékban. Nem volt tisztában azzal, hogy a játékérmére, amire rábökött, és ezért virtuális zsetont kapott, a valódi pénzüket égette el. Miután megtudta, hogy mit tett iszonyatosan kétségbe esett, és napokig nem tudott aludni.
Tavaly egy amerikai édesapa arról beszélt a helyi híradóban, hogy fia a Fortnite nevű játékban 1000 fontot, azaz körülbelül 400 000 forintot költött virtuális fegyverekre. Állítása szerint a gyermeke sohasem fog többé Fortnite-ozni, és az elkövetkező 15 évben ő mossa majd az autót.
Egy 16 éves fiú pedig nővére egyetemi tanulmányaira félretett pénzét költötte virtuális kosárlabdázókra az NBA nevű játékban, amivel konkrétan a testvére jövőjét tette kockára.
Ezek a példák csak cseppek a tengerben. Biztos ebben a pillanatban is világszerte több gyerek költ pénzt mobilon játékra, vagy valamilyen felesleges online szolgáltatásra.
Persze a kérdés joggal merülhet fel mindenkiben, hogy hogyan lehet több ezer dollárt vagy fontot elkölteni egy-egy játékra. Nos, a válasz: mikrotranzakció. Ennek lényege, hogy a játékért magáért csak kisebb összeget kell kiadni, sőt sok esetben ezek teljesen ingyenesek. Viszont úgy vannak megírva ezek az alkalmazások, hogy gyakorlatilag mindenért fizetni kell bennük. Tehát ha például egy foci vagy kosárlabda programban valaki jó játékosokat szeretne a csapatába, akkor vehet virtuális zsákbamacska ládákat, amelyek tartalmazhatják ezeket. Ugyanez igaz a lövöldözős játéknál a fegyverekre, vagy más appokban az igénybe vehető segítségekre. A trükk az, hogy egy-egy ilyen vásárlás nem kerül sokba. Az ember csak azt látja, hogy elkölt 1-2-10 dollárt.
De ha nem jönnek az eredmények, akkor bizony sokan nem bírnak ellenállni, és megállás nélkül vásárolnak. A pénz szó szerint kifolyik a kezeik közül, azaz elszivárog a számláról.
Ami a fenti esetekben nem azé, aki éppen elkölti, hanem a szülőké, akik biztosan nem ezért gyűjtötték össze. Ha egy felnőtt ember költi ilyesmire a vagyonát, az is gond, de az tiszta, hogy kié a felelősség. Egy gyerek esetében viszont már más a helyzet. A fent említett történetekben egészen biztos, hogy a szülők is hibásak. Azt jó tudni, hogy ezek az esetek a magyar családokban is előfordulhatnak, hiszen az országunkból is engedélyezettek az ilyen jellegű online vásárlások.
Az ilyen veszteségek azonban viszonylag könnyen elkerülhetőek néhány szabály betartásával.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!