Természetesen mindenki szeretné a lehető legtöbb zajt kívül tudni, és ennek megfelelően minél jobb minőségben hallgatni a zenét, vagy bármi mást, legyen szó irodai környezetről, vagy éppen egy hosszú utazásról. Szerencsére ma már elérhető a megoldás, hiszen lassan már nincs olyan gyártó, amelyik ne készítene aktív zajszűrés fejhallgatókat. De hogy működnek? És tényleg olyan jók?
Mivel aktív zajszűrésről beszélünk, a nevéből eredően ehhez több különböző komponens aktív, folyamatos részvételére van szükség, ez pedig azt is jelenti, hogy az ilyen fejhallgatóknak valamiféle áramforrásról, jellemzően a beépített akkumulátorról kell működniük. És persze ezzel együtt jár az is, hogy a bekapcsolt aktív zajszűrés jobban meríti az akksit. De mit csinál cserébe nekünk a technika?
Lehetne erre nagyon hosszú és érthetetlenül szakmai, fizikatanári igényességű magyarázatot adni, de inkább megpróbáljuk leegyszerűsíteni. Ha felrakjuk a fülest és elindítjuk a zenét, akkor a hanghullámok megmozgatják a levegő molekuláit és szépen elvándorolnak a fülcsatornánkba, ahol rezegtetik a dobhártyát, mi meg jó esetben ettől Bon Jovit halljuk énekelni.
A probléma ott kezdődik, hogy kívülről mindenféle másfajta hangok is nyomulnak a füleinkbe, amik többnyire kellemetlenek és ki akarjuk őket szűrni. Éppen ezért az aktív zajszűrős fejhallgatók az apró mikrofonjaikkal igyekeznek elcsípni ezeket a hangokat, és előállítani egy ugyanolyan frekvenciájú, de ellentétes amplitúdójú hangot.
Vagyis egyfajta ellenhangot, és ha ez sikerül, akkor a kettő nagyrészt kioltja egymást.
Mindez jól hangzik, de jelenleg a technológiának még vannak határai, és leginkább az alacsonyabb frekvenciájú, folyamatos háttérzaj kiszűrésében a legjobbak. Így tehát jól működik, ha például egy repülőgép hajtóműveinek, autó motorjának, esetleg a légkondícionáló hümmögésének a zaját szeretnénk kiszűrni, de a gyerekek sikítása ellen már nem sokat tud tenni.
Ráadásul problémát szokott okozni az is, hogy az aktív zajszűrés hatására nagyobb nyomás épül fel a fülben (habár a jobb fejhallgatók ezt már meg tudják oldani), így kellemetlen érzést tud okozni hosszú távon, de sokaknál előfordul fejfájás vagy hányinger is a hosszabb távú használat közben. Érdemes lehet tehát kipróbálni vásárlás előtt.
Fontos megjegyezni, hogy az aktív zajszűrés (főleg az olcsóbb füleseknél) adott esetben picit ronthat is a zene minőségén.
Érdemes lehet elgondolkodni tehát a minél jobb passzív zajszűrésen is. Persze, valamennyire minden fülhallgató és fejhallgató szűri a zajt passzívan, és persze minél jobban illeszkedik egy fülhallgató gumis vagy habos anyagú vége a fülünkbe, annál hatékonyabban.
Egy fejhallgató esetében jellemzően minél drágább, minél jobban illeszkedik a fülünkre, annál több zajt tud kint tartani egyszerűen a fizikai felépítéséből adódóan: ezekbe sok rétegű zajszűrő anyagot tesznek, amiktől persze nehezebbé is válnak, cserébe viszont nagyon hatékonyan tudják kívül tartani a külvilágot.
A legjobb persze a "jól szigetelő" fejhallgató és az aktív zajszűrés kombinációja, de az ilyenekért már komolyabb pénzeket szoktak elkérni a gyártók.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!