Az internetes hírolvasás során garantáltan mindenki napi szinten találkozik weblapokba beágyazott közösségi médiás tartalmakkal, a YouTube-videóktól az instagramos fotókon át a facebookos bejegyzésekig rutinszerűen landolnak efféle objektumok a hírekben. A közösségi portálok specifikusan támogatják felhasználói bejegyzések weblapokba való beágyazását, lekérhető tőlük a szükséges kód.
A beágyazásos praktika egyetlen baja, hogy egyes felhasználók különféle okokból nem szeretnék, ha mások be tudnák tenni ilyen módon a tartalmaikat a weblapjaikba. Jórészt profi fotósokra kell gondolni, álláspontjuk szerint a képeik csak licencelést követően használhatóak fel, teljesen függetlenül attól, hogy klasszikus módon lettek-e beszúrva a weblapokba, vagy beágyazókódon keresztül jelennek-e meg a látogatók böngészőiben.
A kettő közti kritikus technikai és jogi különbség, hogy a beágyazókód használata esetén a felhasznált tartalomból nem hoz létre saját kópiát a megosztás végző webhely: csak egy kód van a weblapjában, ami arra utasítja a látogató böngészőjét, hogy egy másik szolgáltatásból töltsön be valamit.
A jogdíjért való pereskedés során jelentős bizonyítási problémát jelentő helyzet az Instagram esetében most rendeződni látszik, az American Society of Media Photographers (ASMP) és a National Press Photographer's Association (NPPA) fotós érdekvédelmi szervezetek ugyanis kiharcolták, hogy legyen opcionálisan letiltható a megosztott tartalmak weblapokba való beágyazása.
Ennek köszönhetően a beágyazásból nem kérők hamarosan egyrészt elejét vehetik majd a tartalmaik ilyen jellegű felhasználásának, másrészt pedig ha egy kiadvány trükközve mégis beágyazná azokat, akkor talán jobb eséllyel tudják azokat kártérítésért perelni.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!