Ezen a ponton már valószínűleg senkinek nem lesz meglepő, hogy az előlapot szinte teljes egészében a képernyő foglalja el, ami két oldalt "le is folyik". Persze, ez nem mindenkinek jön be, szerintünk viszont nagyon jól néz ki, és feldobja a készülék megjelenését. Maga a kijelző 120 hertzes képfrissítésre képes 10 bites HDR-rel ellátott OLED egység, 2700x1228 pixeles felbontással.
Az ujjlenyomat-olvasót is a képernyőbe építették, és villámgyorsan és pontosan teszi a dolgát.
A hátlap az ebben a kategóriában megszokott üvegből készült, így nagyon látványos, viszont gyűjti az ujjlenyomatokat és hajlamos kicsúszni a kézből, így érdemes rögtön rátenni az alapból mellékelt védőtokot. A hátlap jelentős részét teszi két a körbe rendezett kameraegység, ami szinte már komikusan nagy, de hát ez az ára a telefon elképesztő fényképészi tudásának.
Az iparági sztenderdnek számító DXOMark szakoldal mérései alapján az okostelefonok közül jelenleg a Huawei P50 Pro foglalja el az előkelő első helyezést. A fő attrakciót a Leicával közösen fejlesztett, optikai képstabilizátoros, 50 megapixeles true-chrome főkamera és a vele tandemben dolgozó 40 megapixeles true-chrome monokróm kamera jelenti, A végső képet a kettőből gyúrja össze a telefon, hiszen a monokróm kamera még több részletet tud elkapni, mint a színes. Ha pedig valaki kifejezetten fekete-fehér képeket szeretne készíteni, akkor ezzel még jobb végeredményt kap, mintha egy színes képet módosítana utólag.
A Huawei olyan hangzatos szlogeneket talált ki az egész mellé, mint az XD Optics és az XD Fusion Pro True Chroma Image Engine, de a lényeg végső soron az, hogy a hardveres és szoftveres feldolgozás során is mágia történik, aminek a végeredménye a következő: tűéles és hihetetlenül részletes képek, elképesztő textúraminőséggel és kiemelkedő dinamikával.
Most már eljutottunk odáig, hogy ha csak nincs brutálisan sötét, akkor még az éjjeli módot sem kell bekapcsolni fotózáskor, mert anélkül még jobb végeredményt kapunk.
Szintén említésre méltó a 64 megapixeles, periszkópos telefotó kamera, ami 3,5x-ös optikai zoomra képes, ami a hétköznapokban jobb minőséget ad és használhatóbb, mint az elődmodell 5x-os nagyítása. De ha ezen túlmegyünk, még a mezei szenzoros nagyítás is meglepően jó minőséget ad egy darabig.
Fejlődött a széleslátószögű kamera is, ami most már 13mm-es lencsét kapott és 120 fokban tud látni, ami szintén jelentős előrelépés az elődhöz képest, és habár a főkamera képminőségéhez nem ér fel, még így is az egyik legjobb, ha nem a legjobb a csúcskategória mezőnyében.
Érdemes kiemelni az előlapi szelfikamerát is, ami ezúttal 13 megapixeles, azonban 100 fokos látószöget kapott, ami szélesebb a megszokottnál, így többen is elférnek a fotón.
Persze, ezt ma már valószínűleg mindenki tudja, de a Huawei továbbra sem használhatja a Google szolgáltatásait, és a szankciók miatt hiába van a készülékben a villámgyors Snapdragon 888-as processzor, mellé csak 4G-s modem kerülhet az 5G-s helyett. Ez nem egy hatalmas probléma, és valószínűleg még hosszú évekig nem lesz igazán fontos, bár a telefon megítélését persze ez is ronthatja kicsit.
Lényegesebb tehát, hogy továbbra sincs hozzáférés a Google szolgáltatásaihoz. Mivel a Huawei elképesztő összegeket költ a saját keretrendszerének bővítésére, ez sem olyan fájó pont már, mint régebben: Magyarországon is az összes bank, a gyorséttermek és a leggyakrabban használt alkalmazások többsége már elérhető a Huawei saját alkalmazásboltjából, ami pedig esetleg nem, annak a külön, külső forrásból telepíthető változatát pedig jellemzően meg tudja találni a Petal kereső.
Így igazából a Google-féle szolgáltatáscsokor akkor hiányozhat leginkább, ha valami, spéci alkalmazást használunk, vagy mondjuk a nem olyan spéci alkalmazásokat, mint a Gmail, a Youtube vagy a Google Drive. Persze, böngészőn keresztül, vagy egy kis mókolással ezek is hozzáférhetőek. Azt gyanítom, hogy ma már egy ügyesebb felhasználónak nem jelenthet túl sok problémát egy Huawei-telefon használata, de persze egy kezdő számára elkell egy kis segítség.
Érdemes még megemlíteni, hogy a telefon 8 gigabájt memóriával és 256 gigabájt tárhellyel érkezik, a kezelési élmény villámgyors és röccenésmentes, és a 4360 milliamperórás akkumulátor ugyan nem kiemelkedően hatalmas, de egy napot még komoly használat mellett is vidáman kibír (kevésbé intenzív használat mellett a másfél-két nap sem lehetetlen). Vezetékkel egyébként 66 wattos, vezetékmenetesen pedig 50 wattos gyorstöltés áll rendelkezésre, így villámgyorsan tele lehet pumpálni a telepet.
Mindezért pedig 450 ezer forintot kér a Huawei, ami nem kevés pénz. Persze, ezért egy prémium, telefont kapunk, egy olyan fényképezős szekcióval, ami sokaknak önmagában megérne ennyi pénzt. Az egyetlen kérdéses pont tehát, hogy ki mennyire támaszkodik a Google ökoszisztémájára, de az tisztán látható, hogy a Huawei nem hajlandó pusztán emiatt (és talán az 5G hiánya miatt) diszkont áron adni a csúcsmodelljét.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!