Költségkímélési okokból és ügyféligényekre válaszul többek közt a bankokat is elérte a videóchates ügyintézés, ráadásul egyes cégek már az ügyfelek automatizált rendszeren keresztüli azonosítására is használni kezdték a mobilok és a számítógépek kameráiból érkező videófolyamot. Ennek során élénkségi tesztet végeznek a beléptetőrendszerek, a kapott instrukciókat követve az ügyfeleknek például a fejük elfordításával vagy mosolygással kell bizonyítaniuk, hogy élő emberek, nem pedig róluk készült fotót tart egy csaló a kamera elé.
A mesterséges intelligenciás arcgenerálással működő támadások leleplezésére specializálódott Sensity biztonsági cég most súlyos beszámolóval állt elő, állítása szerint ezek az élénkségi tesztek kijátszhatóak deepfake videókkal, tíz nagy technológia beszállító közül kilenc termékét erőfeszítés nélkül sikerült átverni az ötlettel.
A kutatók igazolványról szedett arcképet felhasználva állították össze a felhasznált deepfake videókat, de éppenséggel közösségi médiás profilokból letöltött képek is megfelelhetnek a célra. A Sensity nem hozta nyilvánosságra a tesztelt rendszerek neveit és beszállítóit, egyes felekkel titoktartási szerződés miatt, mások esetében pedig jogi következményektől tartva.
A cég szerint a tesztelt élénkségi teszteket többek közt bankok, randialkalmazások, kriptovalutás startupok használják, az egyiket nemrég egy afrikai választáson is bevetették. A technológiát beszállító vállalatok kivétel nélkül a kutatók felfedezéseinek szőnyeg alá söprését választották,
próbálnak tudomást sem venni a nehezen kezelhető problémáról.
A Sensity kutatói most azért álltak a nyilvánosság elé a felfedezésükkel, mert szeretnék felhívni a figyelmet a helyzetre, hogy a vállalkozások ennek tudatában mérlegeljék az efféle rendszerek bevezetését, az ügyfelek pedig a használatukat.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!