Legutóbbi pár napja egy TikTok felhasználó @jajzey elmondta, hogy nem sokkal azután vette észre a mormonizmusról szóló hirdetést a Facebook-csatornáján, hogy édesanyjával és egy családi barátjával megbeszélte a témát.
Nem sokat tudok róla, de hallottam már róla. És soha nem gugliztam rá a mormon szóra, és soha nem kerestem rá a Facebookon sem - soha, soha, soha".
Mondta a felhasználó a videójában, aki még hozzátette azt is, hogy szerinte a Facebook hazudik, amikor azt állítja, hogy nem hallgatja le a felhasználóit.
Erre a kérdésre a legrövidebb válasz az, hogy nem, de nem azért, mert nem tudja megtenni, hanem, mert nincs rá szüksége.
A Facebook kémkedése sokkal árnyaltabb, és sokkal összetettebb, mint ahogy azt sokan gondolják.
A Facebook ugyanis valóban figyeli a felhasználóit, és gyűjti azokat az információkat, amelyeket a felhasználók megosztanak a platformon. A rendszer számos módon gyűjti ezeket az adatokat, neveket, az e-mail címeket, a születési dátumokat és a lakhelyeket.
A Facebook szintén gyűjti a felhasználók által megosztott bejegyzéseket, képeket és videókat, valamint azokat az adatokat, amelyeket a felhasználók a Facebook alkalmazások és játékok használata során adnak meg. Ezeket az adatokat pedig összekapcsolja más adatforrásokkal, mint például az internetes tevékenység a böngészési előzmények vagy a felhasználók helyzete, amennyiben megosztják ezt. A Facebook továbbá figyeli a felhasználók viselkedését a platformon, például a lájkokat, a megosztásokat és a kommenteket, és ezek alapján profilokat hoz létre a felhasználókról.
A Facebook nemcsak gyűjti és összekapcsolja a felhasználói adatokat, hanem széles körű adatelemzést is végez. Ennek során felhasználókat különböző csoportokba sorolja, például kor, nemi identitás, érdeklődés és más szempontok alapján. Ez lehetővé teszi a Facebook számára, hogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználók számára.
Elég például, ha ebben a konkrét esetben a felhasználó édesanyja párszor rákeres a mormon egyházra, a mormon szokásokra, esetleg követni kezd egy ilyen oldat. Ezek után a rendszer már el is kezdhet tapogatózni a közeli kapcsolatai közt az ilyen témájú célzott hirdetésekkel. Ha pedig személyesen találkoztak is a felhasználók és engedélyezték, hogy a Facebook felhasználja a helyzetük adatait, az szintén egy ilyen kapcsolódási pont lehet.
Tehát senki ne lepődjön meg, ha egy sörözés után a telefonja pont olyan motor-hirdetéseket ajánl neki, amint amiről az esti bulin a barátaival beszélgettek. Hiszen elég, ha az egyikük rákeresett egy ilyen motorkerékpárra és a többi barát szinte automatikusan egy kalap alá kerülhet vele, mert a Facebookon ismerősök és egy helyre járnak bulizni, tehát miért ne lehetne hasonló az érdeklődési körük.
Tisztán látszik tehát, hogy nem kell, hogy lehallgasson minket a Facebook, hiszen az így létrejött hangfájlok tárolása, feldolgozása és elemzése még egy ilyen óriási cég számára is iszonyatos számítási kapacitást igényelne. Elég, ha ügyesen felhasználja és összeköti azokat az információkat, amiket teljesen önként, bár nem feltétlenül tudatosan megosztunk vele. Pontosan ezért érdemes alaposan megnézni, hogy milyen információkat osztunk meg a Facebookon barátainkkal, vagy magával a Facebookkal.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!