Nem nyűgözték le a magyarokat a chatbotok

A magyar közösségi média-felhasználók mindösszesen 13%-a használt már olyan alkalmazásokat, mint a ChatGPT és a DALL-E 2. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri.

A Sophos tanulmánya szerint három válaszadóból kettő úgy véli, hogy az AI programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek az alkalmazások tulajdonosai vagy a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat.

Csak bizonyos iparágakban dolgozó magyarok érdeklődnek aktívabban a generatív mesterséges intelligencia iránt Forrás: Eugene Chystiakov / Pexels

ChatGPT - A magyarok nem elég kíváncsiak és aggódnak is
A megkérdezett magyarok közül csupán 13 százaléka került kapcsolatba a ChatGPT nyelvi modellel vagy a DALL-E 2 képgenerátorral, ami alacsonyabb eredmény, mint a csehországi (25%) és a lengyel (31%) válaszadók körében.

A 18-24 éves korosztályba tartozó válaszadók közel egynegyede használt már mesterséges intelligencia eszközöket. A leggyakoribb felhasználók a felsőfokú végzettségűek (38%), a legnagyobb magyar városokban élők (40%), valamint az IT (54%), a média és reklám (50%) és a kultúra (46%) területén dolgozók. A legidősebb, 55 éves és idősebb válaszadók 6%-a használ mesterséges intelligenciát.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés e technológia iránt, míg a vele kapcsolatos aggodalmak nőnek. A közösségi médiát használó magyarok 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásokba bevitt adatok rossz kezekbe kerülhetnek. Különösen a közigazgatásban (85%), az egészségügyben (74%), az oktatásban (74%), valamint a pénzügyekben és a bankszektorban (72%) dolgozók mutatnak rá erre a veszélyre. A felhasználók bizalmas adatait feldolgozó mesterséges intelligencia veszélyeit a megkérdezett csehek 57%-a és a lengyelek 64%-a is érzékeli.

„A kiberbűnözők már most is milliókat keresnek rosszul megalkotott hamis szövegekkel. Ha egy mesterséges intelligenciával rendelkező bottal csevegnénk olyan azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, mint a WhatsApp vagy a Microsoft Teams, vajon tudnánk-e egyáltalán, hogy nem egy emberrel beszélgetünk? Az ember által írt szöveges üzenetekhez megtévesztően hasonló szöveges üzenetek létrehozása csak egy az AI csalások által kínált lehetőségek közül" - mondja Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója.

A magyarok is nagyon tartanak attól, hogy rossz kezekbe kerülhetnek a chatbotokba beírt információk Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Annette Riedl

„Legyen gyanakvó, és ellenőrizzen minden sms-t és e-mailt, különösen azokat, amelyek bejelentkezési adatokat kérnek vagy pénzügyi ügyekkel kapcsolatosak. Érdemes néhány percet szánni arra, hogy meggyőződjön arról, hogy valójában mivel is van dolga, és ha kétségei vannak, kérjen segítséget. Ez nem paranoia - valóban a kiberbűnözők célpontjai vagyunk" - teszi hozzá.

Ember vagy mesterséges intelligencia? A következő évek legnehezebb kérdése
A magyar válaszadók 37%-a úgy véli, hogy a következő három évben képes lesz megkülönböztetni az ember által készített és az AI által generált tartalmakat. A 18 és 34 év közötti válaszadók (átlagosan 41%), valamint a médiában és az informatikában dolgozók (átlagosan 51%) a legbiztosabbak az ítéletükben.

Az 55 éves és idősebb válaszadók közül csak minden negyediknek van ilyen meggyőződése.

Ehhez képest a Cseh Köztársaságban a közösségi média felhasználóinak mindössze 13%-a véli úgy, hogy a közeljövőben különbséget fog látni az emberi és a mesterséges intelligencia termékei között. A megkérdezett lengyelek körében ez az arány 34%.

A chatbot a telefonkagyló másik oldalán
A mesterséges intelligencia egyik formája, amellyel a magyarok is gyakran találkoznak, a többek között telemarketinges cégek által használt chatbotok. A Sophos által végzett felmérésben résztvevők 36%-állítja, hogy felismerte már az őt hívó gépet. Ezt leggyakrabban (67%) a 18 és 24 év közötti válaszadók és a felsőfokú végzettségűek (65%) vallják, legkevésbé pedig az idősebbek (54%) és az alacsonyabb végzettségűek (50%).

A cseh válaszadók majdnem fele (48%) és a lengyelek 61%-a is kijelentette, hogy képes helyesen azonosítani, hogy emberrel vagy bottal beszélget.

A magyar válaszadók 53%-a úgy véli, hogy a közeljövőben is képes lesz azonosítani, hogy valójában ki van a telefon másik végén. A "nem tudom" választ a válaszadók 34%-a adta.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése a félretájékoztatás hatalmas lehetőségét is magában hordozza. A mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmakra leginkább azok lehetnek fogékonyak, akik kijelentik, hogy különösebb gond nélkül meg tudják különböztetni a botokat az emberektől.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!