A Szilícium-völgy mai napig rendre megelőzi transzatlanti, vagyis európai riválisait, viszont a mesterséges intelligencia (MI) olyan új technológiai váltást jelent, amellyel – ha az uniós startupok jól használják ki a lehetőségeiket – lehetőség kínálkozik egy versenyképes euróövezeti technológiai bázis kialakulására.
Európa számos iparágban vezető szerepet tölt be: a divattól kezdve a gyógyszergyártáson keresztül az autó- és repülőgyártásig, de technológiai téren a képzett munkaerő és az egységes piac adta lehetőségek ellenére továbbra is alulmarad az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
Egyelőre nincs európai megfelelője az olyan nagy technológiai óriásoknak, mint az Amazon, a Google, a Meta, az Apple és a Microsoft.
A megoldás kulcsa a francia Mistral startup lehet, amely 240 millió euró (mintegy 92 milliárd forint) értékelést ért el az első befektetői körben (ez egy befektetői road show), négy héttel alapítása után.
A Mistral nemrég mutatta be saját fejlesztésű, nyílt forráskódú, 7B nevű „nagy nyelvi modelljét" (large language model, röviden LLM), amelyet Apache 2.0 licenc alatt adtak ki, és a felhasználásra vagy a reprodukcióra vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen korlátozást a tulajdonjogon kívül.
Így a 7B-t egy több milliárd dolláros vállalat vagy egy kisebb vállalkozás egyaránt felhasználhatja, jelenleg is négy francia cég teszteli. Tudása még nem éri el a ChatGPT szintjét, de cserébe olcsóbb és könnyebben futtatható – ez a titok nyitja.
A Mistral mellett az „európai Google" másik nagy meghatározó alakja Gabriel Hubert lehet, aki szintén az Egyesült Államokban kezdte pályafutását, de Európában épített ki saját vállalkozást, amely szintén az MI-vel foglalkozik. Hubert Kaliforniából hazatérve ugyanúgy Párizsban alapította meg Dust nevű startupját, amely MI által vezérelt asszisztenseket gyárt.
Elmondása szerint az európai startupok nagy részét olyanok alapították, akik korábban amerikai technológiai vállalatoknál gyakornokoskodtak, így nem meglepő, hogy egyre többen ülnek fel erre a visszatéréshullámra.
Az uniós szilícium-völgy létrehozásán dolgozók számos okot sorakoztat fel, hogy Európa miért nem volt képes valós technológiai sikereket elérni.
Állításuk szerint az olyan nagy, Szilícium-völgyből származó termékek, mint a Google és a Facebook, annak köszönhetik népszerűségüket, hogy az amerikai technológiai szektor szinte egyeduralkodó volt az ezredforduló környékén (például a lazább szabályozás miatt), amikor térhódításba kezdett az internet és kialakulóban volt a közösségi média.