A Meta számára húsba vágó határozatot hozott idén júliusban a norvég adatvédelmi hatóság, döntése szerint a Facebook és az Instagram nem felelnek meg az európai adatvédelmi előírásoknak, ebből fakadóan pedig jogsértő módon működnek.
Az adatvédelmi hatóság azt kifogásolja, hogy a célzott reklámok megjelenítése érdekében a Meta viselkedésalapú profilozást hajt végre a felhasználókon, az engedélyük nélkül használja fel a bejegyzéseiket, a tartalmakkal kapcsolatos preferenciáikat, továbbá a földrajzi koordinátáikat. Emiatt Norvégia területén átmeneti tiltást adott ki júliusban a viselkedésalapú profilozás folytatására.
A döntés előzménye, hogy Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2022 végi döntése szerint a Facebookra és az Instagramra való regisztrációkor kötelezően elfogadandó felhasználási feltételek nem adnak jogilag érvényes alapot a Meta számára a felhasználói adatok ilyen célú felhasználására, kapott is egy 390 millió eurós bírságot emiatt Mark Zuckerberg cége. A Meta megígérte a helyzet rendezését, állítása szerint engedélyt fog kérni a felhasználóktól a viselkedésalapú profilozásra, ám erre még nem kerített sort.
Ezzel eljutottunk az ügy legújabb fejleményéhez, az európai adatvédelmi szabályozások betartatását végző ír adatvédelmi ügynökség most úgy döntött, hogy a teljes Európai Gazdaság Térségre kiterjeszti a norvég adatvédelmi hatóság nyári döntését, a Metának két hete van felhagyni a törvénysértéssel.
A Meta szerint ez nem gond, a következő egy-két hétben az európai felhasználók felugró értesítést kapnak majd a viselkedésalapú profilozás kapcsán. Ekkor két választásuk lesz: vagy beleegyeznek az adatfeldolgozásba és minden marad a régiben, vagy kinyitják a pénztárcájukat a havidíjas előfizetésért, ami a reklámok megjelenítésével együtt kikapcsolja a gondot jelentő profilozást is.
Aki nem járul hozzá az adatfeldolgozáshoz, de havidíjat sem fizet, az nem használhatja a Facebookot és az Instagramot.
Ezzel látszólag le van tudva az ügy, de van egy óriási csavar a történetben: a norvég adatvédelmi hatóság erősen kétli, hogy a Meta által javasolt fenti megoldás törvényes lesz, ugyanis az adatfeldolgozáshoz való hozzájárulás ilyen formája jogilag nem tűnik kötelező érvényűnek.
Ha ez igaznak bizonyul, akkor a Meta vagy kitalál egy jogilag kötelező érvényűnek tekinthető megoldást az adatfeldolgozási jóváhagyás bekérésére, vagy képtelenné válhat legálisan nyújtani az ingyenesnek titulált, reklámokkal támogatott szolgáltatásait. A cég elméletben kikapcsolhatná a viselkedésalapú profilozást a Facebook és az Instagram ingyenes felhasználói fiókjaiban, azonban ez nem realisztikus, vélhetően drámaian csökkentené a reklámbevételét.
Ha jogilag elégtelennek bizonyul a hamarosan debütáló engedélykérése, utána pedig nem sikerül megfelelő megoldást találni helyette, akkor felmerülhet a kérdés a Metánál, hogy van-e értelme fizetés nélkül használható szolgáltatásokat nyújtania az Európai Gazdasági Térség államaiban.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!