2004 februárjának elején indult el néhány harvardi diák hobbiprojektjeként a TheFacebook nevű weboldal amely mostanra egy hatalmas, félelmetes gigacéggé nőtt. Eredetileg csak egy olyan felületet szerettek volna megalkotni, amely összeköti egyetemi hallgatókat a virtuális térben is az internet segítségével, talán még akkor nem hitték ők sem, hogy a jövőben egyszer majd 20. Facebook évforduló is lesz.
A kezdeményezés váratlanul nagy sikert aratott, és hamarosan más oktatási intézmények is csatlakoztak az akkoriban még zárt rendszerhez. Az eredményeket látva befektetők érkeztek, és a Facebook 2006-ra már a nagy nyilvánosság számára is elérhetővé vált. Egyike lett a gombamód szaporodó közösségi oldalaknak, hogy aztán rövid idő alatt mindegyiket maga alá gyűrve, a legnépszerűbbé váljék.
Magyarországon is kiszorította a vetélytársait és hazánkban is gyorsan népszerű lett. A Facebook lassan az egész világot behálózta, és elindult más irányokba is. Például nyitott a mesterséges intelligencia vagy virtuális valóság eljárások felé is, amely technológiákban Mark Zuckerberg, a konszernt vaskézzel irányító vezető nagyon hisz. Ezt jól bizonyítja, hogy időközben az oldal mögött álló cég is már egy ideje a Meta névre hallgat.
A könnyű használhatóság mellett a népszerűségben tagadhatatlanul szerepet játszott az is, hogy az elején kifejezetten szimpatikus volt az imidzse, azaz az a kép, amit a külvilág látott belőle. Azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy a Facebook története tele van fekete pöttyökkel, kínos, kellemetlen botrányokkal. Ezek közül gyűjtöttünk csokorba néhányat most, illetve kitérünk arra is, hogy mi lehet az oka annak, hogy az emberek elkezdtek elszivárogni erről a közösségi oldalról. Persze azon kívül, amiről nagyon sokat írtunk: a Facebook politikailag elfogult, erősen cenzúrázza a tartalmakat, néha egészen szürreális módon.
Mindössze hat nappal a Facebook indulása után a Harvard három hallgatója azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy egyszerűen ellopta az ötletüket. Ők azért alkalmazták, hogy programozza le azt a közösségi oldalt, amit kitaláltak. Azonban ezt nem tette meg, hanem az elgondolásaikat felhasználva létrehozott egy sajátot. A bejelentésüket vizsgálat követte, és a bizottság tagjainak gépeit Mark Zuckerberg megpróbálta feltörni. A vádakban mindenesetre lehetett valami, hiszen az említett hallgatókat a Facebook később dollár tízmilliókkal tömte ki egy később per során.
2014-ben kiderült, hogy a Facebook a felhasználók tömegein végzett úgynevezett pszichológiai kísérleteket. Azaz megváltoztatták a bejegyzéseiket, kivettek belőlük szavakat, hogy megnézzék, hogy ezek mennyire befolyásolják az adott posztokra érkező reakciókat. Aztán később azzal védekezett a vállalat, hogy ehhez joguk volt, csak rosszul kommunikálták a dolgot.
2018-ben tört ki a híres Cambridge Analytica botrány, amelynek során kiderült, hogy a Facebook egyszerűen eladta a felhasználókról illegálisan gyűjtött személyes adatokat egy külső cégnek. E vállalat feldolgozta ezeket az információkat, és továbbértékesítette különféle más konszerneknek. Így tehát például nagy kommunikációs ügynökségeknek, egészségügyi holdingoknak, vagy akár gigantikus kereskedelmi láncoknak. Azok pedig így célzott üzenetekkel, reklámokkal bombázhatták az embereket a jobb eredmények elérése érdekében.
A fogadkozások és ígérgetések ellenére másfél évtized alatt sem sikerült megoldani a felhasználók adatainak védelmét. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy 2019-ben az Egyesült Államok Versenybírósága gigantikus, 5 milliárdos bírságot rótt ki a cégre emiatt. Ez akkor rekordnak számított egy technológiai cég esetében.
Mark Zuckerberg nem fogja vissza magát, ha a TikTok gyalázásáról van szó. Szidja a platformot, és nem rejti véka alá, hogy mennyire nem érti azokat, akik használják. Ilyenkor biztos elfelejti, hogy 2016-ban mindent megtett annak érdekében, hogy fel tudja vásárolni a Musica.ly nevű közösségi felületet, amely később TikTok-ra változtatta a nevét.
2020-ban a Facebook vezetősége és így Mark Zuckerberg is kénytelen volt megjelenni egy kongresszusi trösztellenes meghallgatáson. Itt az a döntés született, hogy a konszern monopolhelyzet kialakítására törekszik, és ezért szabályozásra van szükség, hogy megregulázzák.
2021-ben a vállalat egykori alkalmazottja Francis Haugen bombát robbantva, céges belső dokumentumokat hoz nyilvánosságra. Ezekből kiderül, hogy a vállalat mindent a profit elé helyez, és emiatt nem szabályozza megfelelően a gyűlölködő bejegyzéseket, illetve üzeneteket. Az is kiderült, hogy a cég helytelen szabályozási politikája már több esetben konkrét személyi sérüléshez vezetett.
A felhasználók is kezdenek egyébként torkig lenni a Facebookkal a pénzhajhász magatartása miatt. Rengetegen kritizálják a közösségi óriást, hogy korlátozza az eléréseket, és konkrétan eldugja azok tartalmait, akik nem fizetnek. Az emberek tömegével hagyják el az oldalt, mert elegük van abból, hogy a barátaik és ismerőseik bejegyzései helyett kéretlen hirdetések, reklámok tömegeit kell bámulniuk.
A pénzre viszont szüksége van a cégnek, hiszen Zuckerberg dédelgetett álma a metaverzum projekt csak nyeli a forrásokat. Dollármilliárdokat költenek a virtuális és kevert valóság technológiák fejlesztésére és bevezetésére, de az eredmények nem akarnak jönni. Az emberek a jelek szerint nem kérnek Zuckerberg kontrollált digitális alternatívájából.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!