A 2018-ban piacra került GeForce RTX 20 videókártyákkal új korszakot indított az NVIDIA, a termékcsalád nem csak a sugárkövetést hozta el a valós idejű grafikába, de a gépi tanulásos módszerrel dolgozó DLSS (Deep learning super sampling) képfelskálázási eljárást is elérhetővé tette.
A DLSS-t specifikusan támogatniuk kell a játékoknak, a bekapcsolása esetén minimális képminőségbeli romlás mellett jelentősen nőhet a sebesség, mivel a videokártya a menüben beállítottnál alacsonyabb felbontásban rendereli a képkockákat.
A számítógépes játékosok java nem volt túlságosan elragadtatva a koncepciótól, nem értették, hogy ténylegesen mi a különbség a DLSS és a renderelési felbontás csökkentése között. Ennek tetejébe a DLSS első verziója grafikai hibák formájában jelentkező gyermekbetegségektől is szenvedett, azonban a 2020-ban befutott második főverziója nagy előrelépésnek bizonyult, most pedig már a negyedik főbb kiadásnál tart a technológia.
A DLSS minőségének jelentős javulásával párhuzamosan elkezdték megemészteni a képfelskálázást a gamerek, majd egyre gyakrabban követelték is annak a támogatását a fejlesztőktől.
A játékok műszaki oldalára szakosodott Digital Foundry szerint mostanra teljesen megtört a jég. Richard Leadbetter házigazda a Gamescom kiállításon azt hallotta a fejlesztőktől, hogy mára elsöprővé vált a DLSS használata a gamerek körében, egyes játékok esetében a DLSS-el kompatibilis videókártyát használók 98 százaléka is bekapcsolja a funkciót.
Erre bizony szükség is van, az olcsóbb videokártyát használók így könnyedén javíthatnak a játékok teljesítményén, hogy azok egyáltalán élvezhetőek legyenek, míg a prémium kártyákkal rendelkezők szeretik a lehető legmagasabbra tenni a felbontást és a minőséget, emiatt pedig ők is rászorulnak a DLSS segítségére.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!